Sulyok aláírta saját leváltását

Sulyok Tamás kihirdette azt az alkotmánymódosítást, amely saját mandátumát szünteti meg. A változtatást az Országgyűlés 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el, Sulyok pedig aláírta a dokumentumot, amely a hatálybalépést követő napon távolítja el hivatalából (Telex, Euractiv). Az eljárás jogszerű volt. A lépés rendkívüli. Európának most azt kell megítélnie, hogy Magyar Péter miniszterelnök valóban helyreállítja-e a fékek és ellensúlyok rendszerét, vagy a kétharmados kormányzás új formáját teszi elfogadottá.

Az eszköz és aki megalkotta

Magyarországon a köztársasági elnököt nem közvetlenül a választók, hanem az Országgyűlés választja. Az elnöki mozgástér ezért mindig a parlamenti erőviszonyoktól függ. Magyar Péter pártja, a TISZA alkotmányozó többséggel rendelkezik, így a végeredmény nem volt kérdéses. Éppen ezért nem Sulyok személye a lényeg, hanem a precedens.

A módosítás nem csak egy államfőt távolít el. A 70 év feletti alkotmánybírákat is nyugdíjazásra kényszeríti, vagyis megüresíti az Orbán-korszakban betöltött helyek egy részét (G4Media). Magyar a szavazás előtt ultimátumot adott Sulyoknak: vagy aláírja a módosítást, vagy hivatalos eltávolítási eljárással néz szembe (TVN24).

Sulyok „példátlannak és szégyenletesnek” nevezte a módosítást, majd mégis aláírta. Indoklása szerint egy szabályos törvényhozási eljárásban elfogadott alkotmányos aktus esetében nem volt jogi alapja a megtagadásra (Denník N). Az Alkotmánybírósághoz fordulhatott volna, de csak eljárási okból. Az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát még 2013-ban, az Orbán-kormány idején szüntették meg (Telex).

A helyzet iróniája nem személyes, hanem intézményi: Magyar az Orbán-rendszer lebontásához éppen azt a kétharmados logikát használja, amelyet Orbán tett a rendszer alapjává. A módszer nagyon hasonlít arra a többségi alkotmányozásra, amelynek felszámolását ígéri.

Miért mást látnak benne a szomszédok

Lengyelország azonnal felismerte a helyzetet. Donald Tusk kormánya a PiS legyőzése után hasonló intézményi zárakkal szembesült, de nem volt alkotmányozó többsége ezek feltöréséhez. Magyarnak van, és gyorsan él is vele. A Rzeczpospolita ezt úgy keretezte, hogy a választók nem pusztán kormányváltást, hanem „rendszerváltást” akartak (Rzeczpospolita). A DW arra figyelmeztetett, hogy Magyarország egyszerre mutatja meg a gyorsaság előnyét és annak kockázatát, hogy a tempó átveszi a normák helyét (DW).

A szlovák sajtó fogalmazta meg a dilemmát a legélesebben. A Denník N azt kérdezte, helyre lehet-e állítani egy „megszállt” államot rendkívüli alkotmányos eszközökkel úgy, hogy közben ne ismétlődjön meg az a többségi logika, amely ellen a beavatkozás irányul (Denník N). A ta3 olyan kritikákról számolt be, amelyek szerint a módosítás egy konkrét személy ellen szabott, ad hoc szabályváltoztatás, vagyis ugyanaz a vád éri, amelyet korábban Orbánnal szemben fogalmaztak meg (ta3).

A német nyelvű beszámolókat kevésbé Sulyok személye érdekelte. Berlin szempontjából az a fontosabb kérdés, hogy Magyar kormánya megváltoztatja-e Magyarország viselkedését az Európai Unió Tanácsában, ahol a tagállamok közösen döntenek, külpolitikában gyakran egyhangúsággal. Budapest évekig blokkolt Ukrajnával kapcsolatos szankciókat és támogatásokat. Az, hogy ez megszűnik-e, nagyobb súlyú kérdés, mint az, ki tölti be a köztársasági elnöki posztot (SRF).

Amit ez önmagában nem old fel

Sulyok eltávolítása nem szabadítja fel Magyarország befagyasztott uniós forrásait. Az Európai Unió Tanácsa 2022-ben a jogállamisági feltételrendszer alapján három kohéziós program kötelezettségvállalásainak 55 százalékát függesztette fel, mert a jogállamisági hiányosságok az EU költségvetését veszélyeztették (Council of the EU). Az Európai Bizottság a fékek és ellensúlyok működését a jogállamiság egyik alapvető területeként vizsgálja (European Commission), ezért a módosítás számít Brüsszel értékelésében. De önmagában nem indít el pénzfeloldást. Ehhez továbbra is ellenőrizhető reformokra van szükség a korrupcióellenes intézményrendszerben, a közbeszerzések átláthatóságában és a bírói függetlenségben.

A módosítás megváltoztatja Magyarország politikai klímáját, de nem írja át automatikusan az uniós megfelelési dossziét. A Bizottság nem jutalmazhatja pusztán az Orbán-ellenes szándékot; azt kell vizsgálnia, létrejöttek-e olyan intézményi garanciák, amelyek korábban hiányoztak. Magyar már megmutatta, hogy le tudja bontani a régi rendszert. Azt még nem, hogy olyat épít a helyére, amely a saját hatalmát is korlátozza.