5.5%-kal zsugorodtak a svájci gleccserek

A forró, száraz nyarakon az Alpokból eredő folyók vízhozamát részben a gleccserek olvadása tartja fenn: az a víz, amely sok tél havazásából gyűlt össze, majd jégként raktározódott el. Svájc idén nagyot merített ebből a tartalékból. A gleccserek a 2025/26-os gleccserévben jégtérfogatuk 5,5 százalékát veszítették el, ami nagyjából 2,5 köbkilométernyi jégnek felel meg (NZZ); az elmúlt öt évben pedig közel 20 százalékkal csökkent a térfogatuk (GLAMOS/SLF).

Az adatokat a GLAMOS, a Svájci Gleccsermegfigyelő Hálózat gyűjtötte, amely az ETH Zurich és a Fribourgi, illetve a Zürichi Egyetem kutatóival dolgozik együtt. A hálózat október 1-jén a Svájci Tudományos Akadémián keresztül hozta nyilvánosságra az eredményeket (ETH Zurich). A kutatók nem mérik meg egyenként az összes gleccsert: 23 referencia-gleccsert vizsgáltak részletesen, majd az eredményeket a mintegy 1300 megmaradt svájci gleccserre vetítették (AFP). Ez ahhoz hasonlít, ahogy egy gondosan összeállított mintából következtetnek egy ország egészére.

A jégmennyiség arányában csak 2022-ben volt nagyobb a veszteség: akkor körülbelül 6 százalékot olvadt el (PBS/AP). Köbkilométerben számolva 2026 a harmadik helyen áll 2022 és 2003 mögött (NZZ). A rangsorok közti eltérést az magyarázza, hogy 2003-ban még több jég volt a gleccserekben, így kisebb arányú veszteség is nagyobb térfogatot jelenthetett. A gleccserek felszíne átlagosan 2,5–4 métert süllyedt (University of Fribourg).

Kevés téli hó, aztán hőség

Képzeljük el a gleccsert egy megtakarítási számlaként. A téli hó a betét: ha elég marad belőle a nyár végére, lassan összetömörödik, és új jéggé alakul.

A 2025/26-os tél a megfigyelések kezdete óta mért tíz legkevésbé havas tél közé tartozott (GLAMOS/SLF). A gleccserek így kevés hóval indultak neki a nyárnak. A hótakaró önmagában is védi a jeget: világos felszíne visszaveri a napsugarakat, amelyeket a sötétebb jég elnyelne.

A hótakaró korán eltűnt. Az ETH Zurich szerint júniusban már csak foltokban maradt meg, szeptemberre pedig mintegy 3500 méteres magasságban is eltűnt. A fagyhatár, vagyis az a magasság, ahol a levegő hőmérséklete nulla fokra csökken, 76 napon át 4000 méter fölött húzódott – derül ki ugyanabból az intézményi közleményből, amelyet az EurekAlert is közzétett. Vagyis a nyár nagy részében szokatlanul meleg levegő jutott fel a magashegységbe is.

A svájci mérések többéves adatsora is ezt a kétlépcsős összefüggést mutatja. A 2010 és 2024 közötti napi adatokat elemző, szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a havasabb teleken több hó gyűlt a gleccsereken, a melegebb nyarak pedig rendre nagyobb jégveszteséggel jártak (The Cryosphere). Ez a hosszú távú mintázatot írja le; az idei veszteségből még nem különítették el, mekkora részt okozott a kevés téli hó, és mekkorát a hőség.

Kiknek segít az olvadás, és mennyit?

Július és szeptember között a gleccserek mintegy 2 200 milliárd liter olvadékvizet adtak le (GLAMOS/SLF). Az viszont, hogy ez mennyit segít, attól függ, a folyó melyik szakaszát nézzük.

A kutatók azt vizsgálták, hogyan vészelték át a 2022-es aszályt a svájci gleccserek által táplált 88 vízgyűjtő terület folyói. A Rhône Porte du Scex-i szelvényénél az olvadékvíz a hiány akár 70 százalékát pótolta, a Rajnán, Bázelnél viszont legfeljebb 5 százalékát (Hydrology and Earth System Sciences). A vízgyűjtő terület az a földdarab, ahonnan a víz egy folyó adott pontjához jut; olyan, mint egy tölcsér. A hegyek közelében a gleccserek adják a tölcsérbe jutó víz jelentős részét. Bázelig sok más mellékfolyó csatlakozik a Rajnához, így a gleccservíz aránya lecsökken.

A tanulmány szerint az aszályos évben keletkezett olvadékvíz nagy része olyan jégből származott, amely végleg eltűnt. A megtakarítási hasonlatnál maradva: a folyók a tőkéből kapták a vizet, nem a kamatból.

A tanulmány a két nagy hőségű nyarat is összevetette. A vízgyűjtők kétharmadában 2022-ben kevesebb olvadékvíz jutott a folyókba, mint 2003-ban, noha a gleccserek minden négyzetmétere gyorsabban olvadt (Hydrology and Earth System Sciences). Ennek legegyszerűbb magyarázata, hogy kevesebb jégfelszín maradt, amely olvadhatott, bár a két nyár időjárási különbségei is befolyásolták az összevetést.

Az idei mérések szerint a jégtartalék tovább apadt. Száraz nyáron annál több hasznot húz egy folyó a gleccserolvadásból, minél közelebb fut a jéghez; az ezt biztosító készlet pedig minden 2026-hoz hasonló év után kisebb.