Három rivális osztja fel az SFR-t

Az Orange, a Bouygues Telecom és a Free június 6-án állapodott meg az SFR, Franciaország második legnagyobb mobilszolgáltatójának felosztásáról, 20,35 milliárd EUR-ért (Orange, CNBC). Ha a hatóságok jóváhagyják az ügyletet, a francia mobilpiacon négy helyett három nagy szereplő marad. Portugália, Spanyolország és Belgium közben az ellenkező irányba megy: új versenytársat enged be, amely lefelé nyomja az árakat. A fogyasztói árak szempontjából a két modell közötti különbség elég egyértelmű.

Az olcsó hitel roppantotta meg az SFR tulajdonosát

A legnagyobb részt a Bouygues kapja, nagyjából 42 százalékot: hozzá kerül az SFR vállalati üzletága és 5,9 millió lakossági ügyfél. A Free viszi a RED by SFR nevű diszkontmárkát 6 millió ügyféllel. Az Orange kisebb szeletet szerez meg, valamint több virtuális mobilszolgáltatót, vagyis olyan céget, amely saját hálózat helyett mások hálózatához ad hozzáférést; ez összesen 4,9 millió felhasználót jelent (GlobeNewsWire).

Az eladás oka egyszerű: az SFR tulajdonosának elfogyott a pénze. Patrick Drahi csoportja, az Altice France nagyjából 24 milliárd EUR adósságot halmozott fel azokban az években, amikor a jegybanki kamatok nulla közelében voltak (Bloomberg, Elevenflo). Ezután az EKB, vagyis az euróövezet hitelköltségeit meghatározó Európai Központi Bank 2022 és 2023 között 4,5 százalékponttal emelte a kamatokat (ECB). Az adósság így kezelhetetlenné vált. Bírósági felügyelet mellett szervezték át a céget, a több mint 20 milliárd EUR-os vételár nagy része pedig most a hitelezők kifizetésére megy. Stratégiai felvásárlásnak látszik, de valójában adósságbehajtás.

Az árak már elindultak

A francia mobilcsomagok átlagára 2026 júniusában havi 14,28 EUR volt, ami éves alapon 9 százalékos emelkedést jelent. Csak júniusban a tizenkét szolgáltatóból nyolc emelt díjat (ZoneADSL). Az ügylet még nem zárult le, a hatósági vizsgálat hivatalosan el sem kezdődött. A piac mégis úgy viselkedik, mintha a konszolidáció már eldőlt volna.

Ez illeszkedik a korábbi empirikus tapasztalatokhoz. A BEREC, az európai távközlési szabályozók testülete az ausztriai, írországi és németországi négyből három szereplős összeolvadásokat vizsgálta, és a következő években 10-15 százalékos áremelkedést talált (BEREC). Egy 29 OECD-országot lefedő 2024-es tanulmány arra jutott, hogy az összeolvadások emelik az árakat, miközben „nem valószínű, hogy növelik a beruházásokat” (CEPR). Az iparági finanszírozású kutatások, például a GSMA-hoz kötődő anyagok más következtetésre jutnak, de ezeknél a finanszírozó személye rendszerint előre jelzi az eredményt.

Három szomszéd, három ellenpélda

Miközben Franciaország konszolidál, a szomszédos piacokon épp negyedik szereplő jelenik meg: a román tulajdonú DIGI.

Portugáliában a DIGI 2024 novemberében lépett piacra, havi 6 EUR-ért kínált korlátlan 5G-adatcsomaggal. Már 905 000 aktív szolgáltatása van, a portugál távközlési árak pedig 2026 áprilisáig éves alapon 1,6 százalékkal csökkentek (Tek Sapo).

Spanyolországban a DIGI 11,4 millió ügyfélig és nagyjából 10 százalékos piaci részesedésig jutott (Zona Movilidad). A korábbi konszolidáció, az Orange és a MásMóvil 2024-es összeolvadása ezzel szemben a vezetékes szélessávú internet árának 12 százalékos emelkedésével járt együtt (VozPopuli). A nagy szolgáltatók nem tartós árcsökkentéssel válaszoltak, hanem rejtett „anti-DIGI” tarifákkal, amelyeket csak a DIGI-től elvándorló ügyfelek kaptak meg (ADSLZone).

Belgiumban a DIGI 2024 decemberében indult el: 5 EUR-ért adott 30 GB adatot és korlátlan hívást egy olyan piacon, ahol a hasonló csomagok 15-22 EUR-ba kerültek. A Test-Achats fogyasztóvédelmi szervezet számítása szerint a váltók éves megtakarítása meghaladja a 122 EUR-t (Test-Achats).

Az új belépők lefelé kényszerítik az árakat; a konszolidáció felfelé tolja őket.

7 000 munkahely és 18 hónapos vizsgálat

A francia szakszervezetek 7 000-10 000 munkahely megszűnésével számolnak az SFR-nél és leányvállalatainál (Le Monde). A konzorcium foglalkoztatási garanciája csak 2029 elejéig szól. A francia kormány „jelentősnek és meghatározónak” nevezte az ügyletet, de a munkahelyekre nem vállalt formális garanciát.

Az ügylethez a francia versenyhatóság és az Európai Bizottság jóváhagyása is kell; utóbbi már ügyiratot is nyitott (EC Competition Cases). A vizsgálat akár 18 hónapig is tarthat (PYMNTS). A korábbi négyből három szereplős összeolvadásoknál a Bizottság frekvenciák és infrastruktúra eladását írta elő, hogy új piaci belépő jöhessen létre. Spanyolországban ez a belépő a DIGI volt. Ugyanez a modell Franciaországban is alkalmazható, ebben az esetben viszont az ügylet gazdasági logikája teljesen megváltozik. Ha nem alkalmazzák, 45 millió francia mobilfelhasználó fogja megtapasztalni, mennyibe kerül a gyengébb verseny.