Magyarország reformokkal kér EU-pénzt

"title": "Magyarország reformcsomaggal nyitná meg a 16,4 milliárd eurós uniós kifizetést", "dek": "Magyar Péter kormánya 110 oldalas korrupcióellenes csomagot nyújtott be a parlamentnek. Ez az első érdemi lépés ahhoz, hogy Magyarország az augusztus 31-i határidő előtt hozzáférjen a befagyasztott helyreállítási pénzekhez. A javaslat megerősítené az Integritás Hatóságot, de nem tartalmazza a Brüsszel által kért igazságügyi és médiaszabadsági garanciákat. A döntés az Európai Bizottságot is próbára teszi: felszabadít-e milliárdokat úgy, hogy közben épp a korrupcióellenes hatóság elnökét vádolják sikkasztással, és nőnek a felügyeleti aggályok.", "story_glance_bullets": [ "Magyarország 110 oldalas törvényjavaslatot nyújtott be a 27 uniós mérföldkő teljesítésére és a befagyasztott helyreállítási pénzek megnyitására", "A kormánynak augusztus 31-ig kell elfogadtatnia a reformokat, különben elveszítheti a hozzáférést 16,4 milliárd EUR-hoz", "A csomag közbeszerzési jogosítványokat adna az Integritás Hatóságnak, de kihagyja az igazságszolgáltatási és médiaszabadsági garanciákat", "Az ügyészség épp a törvénycsomag benyújtásának napján emelt vádat az Integritás Hatóság elnöke ellen sikkasztás miatt", "A 3,5 milliárd EUR állami fejlesztési bankon keresztüli továbbítása szűkítheti az Európai Bizottság közvetlen rálátását a pénzek elköltésére" ] } }

Magyarország új kormánya június 9-én 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagot nyújtott be a parlamentnek (24.hu). Ez az első kézzelfogható teljesítés abból a május 29-i feltételes megállapodásból, amelyet Magyar Péter miniszterelnök és von der Leyen bizottsági elnök kötött.

A tét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, vagyis az EU járvány utáni beruházási alapjából befagyasztott 16,4 milliárd EUR. Magyarországnak 27 reformmérföldkövet kell teljesítenie, méghozzá augusztus 31-ig: ami addig nem használható fel az RRF-ből, az elvész. A Bizottság mozgásterét ugyanakkor a saját korábbi gyakorlata is meghatározza: többször engedett fel pénzeket már a törvények elfogadása után, még azelőtt, hogy látszott volna, ezek valóban megváltoztatják-e az intézményi működést.

Mit rendez a csomag, és mit kerül meg

A javaslat középpontjában az Integritás Hatóság áll, az az EU nyomására létrehozott korrupcióellenes intézmény, amelynek a közpénzek felhasználását kellene ellenőriznie. A csomag felhatalmazná a hatóságot arra, hogy fellépjen, ha az ügyészség nem visz tovább korrupciós ügyeket, és felfüggeszthessen gyanús közbeszerzési szerződéseket (DW). A törvényjavaslat emellett elkezdené visszabontani az Orbán-korszak közérdekű vagyonkezelő alapítványait, amelyek egyetemeket és állami vagyonelemeket vittek politikailag kinevezett kuratóriumok alá.

A 110 oldalból viszont hiányoznak az igazságszolgáltatás függetlenségét, az ügyészségi autonómiát és a médiaszabadságot érintő garanciák, pedig ezek az EU eredeti feltételrendszerében is szerepeltek. Ugyanezen a napon az ügyészség vádat emelt az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc ellen mintegy 350 000 EUR kárt okozó sikkasztás miatt. Az időzítés épp annak az intézménynek a hitelességét gyengíti, amelyre a törvénycsomag nagyobb szerepet építene.

A Bizottság gyakran előbb fizet, és csak utána ellenőriz

A Bizottság 2024-ben Donald Tusk választási győzelme után felszabadította Lengyelország befagyasztott milliárdjait, még azelőtt, hogy az igazságügyi reformokat elfogadták volna. Nawrocki elnök később megvétózta ezeket a reformokat. 2023 decemberében a Bizottság 10,2 milliárd EUR-t engedett fel Orbán Magyarországának néhány nappal az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló szavazás előtt, amelyet Budapest blokkolással fenyegetett.

Ćapeta főtanácsnok, az Európai Unió Bíróságának legfőbb jogi tanácsadója később arra jutott, hogy a Bizottságnak nem lett volna szabad felszabadítania a 2023-as pénzeket, mert a jogállamisági feltételek ténylegesen nem teljesültek. A C-225/24. számú ügyben, amelyben az Európai Parlament a döntés megsemmisítését kéri, a főtanácsnoki indítvány kötelező mércét javasol: a Bizottságnak a kifizetés előtt bizonyítania kellene, hogy a reformokat a gyakorlatban is végrehajtották. A Bíróság még nem döntött. Ha követi a főtanácsnok érvelését, minden későbbi feltételességi kifizetésnél jogi vizsgálat tárgya lehetne a reformok tényleges hatása. Az ítélet 2026 végén várható.

Németország jól mutatja a Tanácson belüli törést, vagyis azt, hogy a tagállami kormányok között sincs egységes álláspont. Merz kancellár nyilvánosan méltatta Magyar „újrakezdését”. Berlin közben ahhoz a hat tagállamból álló csoporthoz is tartozik Svédországgal, Ausztriával, Finnországgal, Hollandiával és Észtországgal együtt, amely szigorú feltételességi végrehajtást sürget. Németország egyszerre érdekelt a fiskális fegyelemben és abban a politikai megkönnyebbülésben, amelyet Orbán távozása jelentett. Német jogi kommentátorok arra figyelmeztettek, hogy a Bizottság megismételheti a lengyel mintát.

Hol tűnik el a felügyelet

Az RRF-pénzekből nagyjából 3,5 milliárd EUR blokkosított tőkeként kerülne a Magyar Fejlesztési Bankhoz, amely innen vállalkozásoknak és lakásprojekteknek hitelezne tovább. Bizottsági tisztviselők májusban arra figyelmeztettek, hogy ez az útvonal „jelentősen csökkentené a Bizottság felügyeletét a kiadások felett”. Amint a pénz bekerül az MFB-be, Brüsszel elveszíti a projektenkénti ellenőrzés lehetőségét, és azokra a magyar auditstruktúrákra kell támaszkodnia, amelyek az Orbán-korszakban épültek ki.

A Tisza, Magyar pártja, azért hogy minden mérföldkövet teljesíteni lehessen a határidőig, azt javasolta, hogy félévente hatról tizenötre emeljék a gyorsított parlamenti eljárások felső korlátját. A Tisza a mandátumok nagyjából 71 százalékát birtokolja, ezért nincs szüksége ellenzéki támogatásra. Ugyanezeket a rendkívüli eszközöket Orbán alkotmánymódosítások gyors átvitelére használta.

A Bizottság nem hozta nyilvánosságra, mely mérföldköveket tekinti már teljesítettnek. A FAZ szerint Brüsszelben senki sem tudta megmondani a pontos számot. A május 29-i megállapodáson kívül további 530 millió EUR marad befagyasztva LMBTQ+- és menekültügyi viták miatt.

A rendszer legélesebb próbája most Szlovákia lehet: miközben Magyarország új korrupcióellenes intézményeket épít, Pozsony épp a saját ellenőrző szerveit bontja le. Ebből derülhet ki, hogy az EU képes-e különbséget tenni ellentétes irányba mozgó országok között, vagy a feltételesség továbbra is jogi formába öltöztetett politikai gesztus marad.