Trump megbízottja, Jeff Landry grönlandi bázisokat akar, miközben mélyül a dán politikai válság

Washington carves a new jurisdictional enclave from the Greenlandic permafrost.
Képkompozíció · tobriefJeff Landry, Donald Trump grönlandi különmegbízottja május 18-án érkezett Nuukba a Future Greenland konferenciára. Olyan szigetre ment, ahol az Egyesült Államok már 92,5 százalékos ellenőrzést szerzett a Kínán kívüli legnagyobb ritkaföldfém-lelőhely felett, három új, szuverén amerikai területként kezelt katonai bázist javasolt, és olyan tárgyalópartnerrel ül le, amelynek kül- és védelempolitikai hátországában, Dániában nyolc hete nincs működő kormány.
Két pályán halad az amerikai terjeszkedés
Washington egyszerre két irányból építi pozícióit Grönlandon: a nyersanyagok és a katonai jelenlét felől. Mindkettő ugyanazt a szerkezeti rést használja ki.
A nyersanyagvonal lépett először. A Critical Metals Corp., az amerikai tőzsdén jegyzett vállalat, amely mögött az Export-Import Bank akár 120 millió dolláros finanszírozása áll, május 5-én megkapta a grönlandi kormány jóváhagyását ahhoz, hogy megszilárdítsa ellenőrzését a Tanbreez nehézritkaföldfém-lelőhely felett. A területen működik a sziget több mint 140 kutatási engedélye közül az egyik mindössze két aktív bányászati licenc; az engedély 2050-ig érvényes. Az első kitermelést 2028 negyedik negyedévére célozzák, a termelés átvételére pedig már amerikai védelmi beszállítókkal kötöttek megállapodást.
A katonai pálya néhány héttel később követte ezt. Gregory Guillot tábornok, az Egyesült Államok Északi Parancsnokságának vezetője márciusi szenátusi meghallgatásán beszélt a három bázis tervéről. A két helyszínt, Narsarsuaqot és Kangerlussuaqot, amelyek korábban amerikai repülőterek voltak, amerikai követségi tisztviselők már személyesen is felmérték. A „szuverén terület” minősítés eltérne az 1951-es amerikai–dán védelmi megállapodástól, mert amerikai joghatósági enklávékat hozna létre európai kötődésű területen.
Mindkét folyamatnak kedvez, hogy késik Grönland beruházásszűrési törvénye, amely stratégiai ágazatokban jogot adott volna a hatóságoknak külföldi felvásárlások megakadályozására. A jogszabályt kivették a tavaszi parlamenti ülésszak napirendjéről, és 2026 őszére halasztották. Április és május között így három nagy bányászati jóváhagyás ment át érdemi szűrés nélkül.
Koppenhága üres széke
Dánia azért nem tud válaszolni, mert nincs felhatalmazott kormány, amely válaszolhatna. Az országban a március 24-i választás óta nincs kormány, ez 1945 óta a leghosszabb kormányalakítási válság. A koalíciós tárgyalásokat május 17-én felfüggesztették, egy nappal Landry érkezése előtt.
Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő május 12-én nyíltan kimondta, hol van a gyenge pont: a kül- és védelempolitika „a Dán Királyság ügye, vagyis Grönlandé és Dániáé együtt”, ezért mielőbbi dán kormányt szeretne. Helyi sajtóértesülések szerint a Future Greenland konferencián nem várnak dán kormányzati képviselőket. Landry tehát dán miniszterek nélkül tárgyal Grönlandon.
Európa mozdul, de más tempóban
Az európai válasz létezik, csak lassabb ritmusban működik. A NATO februárban elindította az Arctic Sentry nevű megfigyelési missziót, amely a szövetséges járőrtevékenységeket egy közös keretbe rendezi, német Eurofighterekkel és bővülő északi jelenléttel. Franciaország konzulátust nyitott Nuukban, kereskedelmi minisztert küldött ugyanarra a konferenciára, amelyen Landry is részt vesz, és geológiai feltérképezési megállapodást kötött a BRGM-mel, a francia állami földtani intézettel. Az Északi Tanács, az északi együttműködés parlamenti fóruma sarkvidéki politikát hangol össze egy tervezett kanadai–északi koalícióval.
Ez azonban nem éri el Washington sebességét. Az EU kritikus nyersanyagokról szóló jogszabálya 2030-ra 10 százalékos hazai kitermelési arányt céloz, de Európában a legkorábbi ritkaföldfém-termelési dátum 2031 vége, Norvégiában. Az Egyesült Államoknak már szerződései, finanszírozása és bányászati engedélye van.
Nielsen szűk mozgástere
Grönland kormányfője világos vörös vonalakat húzott: nincs területátadás, minden megállapodásnak demokratikus ellenőrzés alatt kell állnia, és véget kell vetni a fenyegetéseknek (BT, Nordjyske). Közben ajtót is nyit: nagyobb NATO-felelősségvállalást és szélesebb üzleti együttműködést ajánl.
Egy ügyvezető dán miniszterelnök nem köthet érdemi, kötelező erejű megállapodásokat. A bányászati alkuk viszont már megszülettek, a katonai munkacsoport pedig ettől függetlenül ülésezik. Ha a május 21-i koalíciós határidőig sem alakul dán kormány, a rés tovább nő. Washington hetekben számol. Európa években.
How was this article?
Help us get better
Help us get better
Details about this article
- Model:
- claude-opus-4-6
- Generated:
- 5/18/2026, 3:10:48 AM
- Pipeline run:
- eu_pipeline_20260518_013004
- Watermark:
- SynthID (Google's invisible watermark)
- Human review:
- None before publication