Trump törvénye 100%-os vámot tartogat

A szeptember 18-án aláírt Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act egyetlen európai országra sem vet ki vámot (Congress.gov, White House). Donald Trump elnöknek viszont megadja a lehetőséget erre. Ha a kormányzat egy országot az orosz nyersolaj vagy földgáz öt legnagyobb vásárlója közé sorol, az elnök akár 100 százalékos vámot is kivethet mindenre, amit az adott ország az Egyesült Államokba exportál (BBC).

Amikor legutóbb foglalkoztunk a törvényjavaslattal, az már átment a szenátuson. Mostanra törvény lett belőle.

Így működik a mechanizmus

A harmadik országokra vonatkozó mechanizmust a törvény 113. szakasza tartalmazza. Az amerikai kereskedelmi képviselő az előző tizenkét hónap globális vásárlási adatai alapján vizsgálja az országokat. Azok az államok, amelyek az orosz nyersolaj, illetve földgáz öt legnagyobb vásárlója között szerepelnek, vámkivetés célpontjává válhatnak (Congress.gov). A rangsort 180 naponta újraértékelik. Egy külön rendelkezés akár 500 százalékos vámot is lehetővé tesz az Oroszországból közvetlenül importált termékekre.

Egyik felső határ sem automatikusan alkalmazandó vámtétel. Az „akár” azt jelenti, hogy a Fehér Ház dönti el, ténylegesen mekkora vámot vet ki. A 115. szakasz alapján az elnök kongresszusi jóváhagyás nélkül is elengedheti bármelyik vámot, ha igazolja, hogy az az Egyesült Államok nemzeti érdekét szolgálja (AP). A törvény tehát mérlegelési lehetőséget ad a kormányzatnak, nem előre rögzített vámjegyzéket.

Magyarország függősége valós, de a törvény globális rangsort használ

Magyarország Európában politikailag a leglátványosabb eset. A becslések szerint 2025-ben az orosz nyersolaj adta a magyar nyersolajimport 93 százalékát; a Barátság vezetéken naponta nagyjából 100 000 hordó érkezett (DW, S&P Global). A szlovákiai Slovnaft ugyan mintegy 60 százalékra csökkentette az orosz olaj részarányát, de finomítói továbbra is az Urals típusú nyersolaj feldolgozására vannak kialakítva. Ezt az orosz keveréket kifejezetten ilyen berendezésekhez használják (MOL).

A törvény azonban nem azt méri, hogy egy ország mennyire függ Oroszországtól, hanem azt, hogy abszolút értékben mennyi orosz energiát vásárol, és ezzel hol áll a világ összes vásárlójához képest. Kína önmagában az orosz nyersolajexport mintegy felét, India pedig körülbelül 37 százalékát veszi fel (CREA). A magyar napi 100 000 hordó aligha lenne elég a világ öt legnagyobb vásárlója közé kerüléshez. A törvény a földgáz esetében azt az országot is kivonja a hatály alól, amely Oroszország teljes gázexportjának kevesebb mint 15 százalékát importálja, és közben igazolhatóan csökkenti a vásárlásait (CBS).

Ki fizeti meg a 100 százalékos vámot?

Ha Washington kijelölne egy európai országot, a vámot az amerikai importőrök fizetnék meg az Egyesült Államok határán. Ezután három lehetőségük marad: lenyelik a többletköltséget, továbbhárítják az amerikai vevőkre, vagy más, Európán kívüli beszállítót keresnek. Az európai exportőrök mindkét esetben piacot veszítenek, mert termékeik jelentősen megdrágulnak az amerikai piacon.

Ez Magyarország és Szlovákia esetében elsősorban az autóipari alkatrészek és a gépipari termékek miatt fontos. A gazdasági nyomás azonban már azelőtt megjelenik, hogy egyetlen vámot beszednének. Az amerikai piacra exportáló vállalatoknak közvetlen pénzügyi érdekük fűződik ahhoz, hogy saját kormányukat az orosz energiától való függőség csökkentésére ösztönözzék, és ezzel megszüntessék a kijelölés alapját. Ugyanerre jutnak a bankok és a befektetők is, amikor az országkockázatot árazzák.

Ez a nyomás csak akkor működik, ha a vállalatok hitelesnek tartják a kijelölés veszélyét. Magyarország a jelenlegi adatok alapján valószínűleg nem kerülne be az öt legnagyobb vásárló közé. Továbbra is kérdés viszont, mennyire szigorúan alkalmazza a kormányzat a rangsort, és másként kezeli-e a vezetékes szerződéseket, mint az azonnali piaci vásárlásokat.

A beszállítók lecserélése lassú folyamat

A legkézenfekvőbb alternatív útvonalat a horvát JANAF kőolajvezeték és a krki LNG-terminál jelentheti. Az LNG, vagyis cseppfolyósított földgáz olyan gáz, amelyet a szállításhoz folyékony halmazállapotúra hűtenek. A kapacitás azonban szűkös. A Magyarország felé vezető csőszakasz évente nagyjából 13,2 millió tonna olajat tud továbbítani, miközben a MOL két finomítójának együttes szükséglete mintegy 14,2 millió tonna (JANAF). Márciusban megkezdődött a hosszabb időtartamú kapacitásteszt, de szeptember 19-ig nem hoztak nyilvánosságra olyan eredményt, amely igazolta volna, hogy a vezeték megbízhatóan kiválthatja az orosz szállításokat.

Az állami MVM elismerte, hogy az alternatív forrásból származó LNG drágább lenne (Telex). A diverzifikáció tehát amerikai vámok nélkül is pénzbe kerül.

Európai vita, nem pusztán magyar ügy

Az Európai Unió 2021 és 2024 között 45 százalékról körülbelül 19 százalékra csökkentette az orosz gáz részarányát az importban (European Commission, Eurostat). Az uniós átlagok azonban jelentős tagállami különbségeket rejtenek. A külkereskedelempolitikát nem az egyes kormányok, hanem az uniós intézmények irányítják (TFEU Article 207). Ha az Egyesült Államok Magyarországot sújtaná vámmal, abból várhatóan nem kétoldalú, hanem EU–USA-vita lenne.

Európa számára a törvény egyelőre tárgyalási eszköz, nem azonnali vámcsapás. Konkrét vámtételt még nem állapítottak meg, és az orosz energiától leginkább függő országok sem biztos, hogy megfelelnek a mennyiségi küszöbnek. A kormányzat gördülő rangsorai és kijelölési döntései azonban egyelőre nem nyilvánosak, a fenyegetés politikai használatának ösztönzői pedig már működnek.