Trump orosz gázötlete uniós tilalomba ütközik

Donald Trump megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner arra biztatták Ukrajnát, hogy a háborút lezáró megállapodás részeként fontolja meg az Európába egykor orosz gázt szállító vezetékek újraindítását – írta a New York Times. Az EU már törvénybe iktatta az orosz gázkereskedelem leállítását: új szerződéseket nem lehet kötni, a meglévők pedig előre rögzített menetrend szerint kifutnak. Washington felvetheti az ötletet, de arról, hogy az EU-ban bárki vásárolhat-e ilyen gázt, az uniós intézmények döntenek.

A lap névtelen, a tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozik. Beszámolójuk szerint Witkoff és Kushner szeptemberben Kijevben Volodimir Zelenszkijjel, október elején pedig Miamiban ukrán és európai tisztviselőkkel beszélt (New York Times). A cikk nem nevez meg sem szállítandó mennyiséget, sem vezetéket, vevőt vagy határidőt.

A hivatalos reakciók homályosak maradtak. A Fehér Ház csak annyit közölt, hogy mindkét fél számára gazdasági ösztönzőket tartalmazó béketerven dolgozik, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt mondta, hogy az energetikai együttműködés felújítása Oroszországnak, talán Európának is előnyös lenne (New York Times). Ugyanez a beszámoló szerint az európai tisztviselők ellenérzéssel fogadták az ötletet.

A német n-tv arról számolt be, hogy Friedrich Merz kancellár biztonságpolitikai tanácsadója élesen bírálta a javaslatot. Ez a tárgyalásokról szóló beszámoló; Berlin hivatalos álláspontot nem tett közzé.

Sem Zelenszkij, sem az Európai Bizottság nem nyilatkozott hivatalosan az ügyben. A felvetés azután érkezett, hogy Trump közvetlenül életbe lépésük előtt felfüggesztette az orosz energiaexport bevételeit célzó új amerikai szankciókat (To Brief).

A jogszabály már hatályban van

A szabály egyszerű: az EU-ban nem lehet új szerződést kötni orosz gáz vásárlására, akár vezetéken, akár cseppfolyósított földgázként, hajón érkezne. A meglévő szerződéseknek is van lejárati határidejük. A 2026/261-es (EU) rendelet 2026. február 3. óta közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban. A 2025. június 17. után kötött szerződésekre nem vonatkozik átmeneti időszak, az utolsó hosszú távú vezetékszerződések pedig 2027. szeptember 30-án járnak le (EUR-Lex).

Orosz gáz tehát továbbra is érkezik legálisan az EU-ba: a régi szerződések alapján 2025-ben 36 milliárd köbmétert szállítottak, ami az uniós gázimport 12 százaléka volt, főként a TurkStream vezetéken, Délkelet-Európába (European Commission). Ezek a szerződések kifutóban vannak. A békemegállapodás részeként kínált többletgázhoz új szerződések kellenének, éppen azokat tiltja a rendelet.

A szabály megváltoztatásához három intézmény lépése kellene. Az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság módosítást javasolhatna. Ezt az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is jóvá kellene hagynia; utóbbiban a tagállami kormányok szavaznak.

Idén mindkét testületben a tilalom mellett döntöttek. Januárban 24 tagállami kormány támogatta, Magyarország és Szlovákia ellene szavazott, Bulgária pedig tartózkodott (Council of the EU). Minősített többséggel szavaztak, így egyetlen kormány sem vétózhatott: a két ellenző tagállam együtt sem tudta megakadályozni a döntést. Az Európai Parlament 500 igen és 120 nem szavazattal fogadta el a tilalmat (European Parliament).

A rendelet egy szűk kivételt enged. Ha hivatalosan gázellátási vészhelyzetet hirdetnek, az Európai Bizottság egyszerre legfeljebb négy hétre felfüggesztheti a tilalmat, de csak rövid távú szerződések esetében (EUR-Lex). Ezt a lehetőséget ellátási válságra szabták; a békemegállapodásba foglalt, folyamatos import nem fér bele.

Ki venné meg a gázt?

A vezetékek újranyitásához vevő is kellene, ám Európa korábbi vásárlói kiszálltak. Az osztrák OMV energiacég 2024 decemberében felmondta a Gazprom Exporttal kötött gázszállítási szerződését, amely eredetileg 2040-ig szólt (OMV).

A szállítás újraindításához orosz gázszállítási szerződésre, Kijevvel kötött tranzitmegállapodásra, a vezetékekben lefoglalt kapacitásra és egy szerződést vállaló európai cégre lenne szükség. Ez a vállalat éppen olyan új megállapodást kötne, amilyet a rendelet tilt.

A költségek és a haszon egyenlőtlenül oszlana meg. Kijev tranzitdíjat szedhetne, Moszkva pedig ismét bevételhez jutna az exportból. Európa viszont újra függővé válna attól a gáztól, amelytől évekig tartó, költséges munkával vált le. A német szövetségi hálózati ügynökség dokumentálta, hogy Oroszország 2022-ben fokozatosan csökkentette a Nord Stream szállításait, majd teljesen leállította őket (Bundesnetzagentur).

A jelenlegi beszámoló alapján ez egy amerikai alkuötlet, amelyhez nincs megnevezett európai vevő vagy terv az uniós jogszabály módosítására. A megvalósításról az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa dönthet; egyikük sem kezdeményezte a szükséges jogalkotást.