Trump ukrán terve Európán múlik

Steve Witkoff és Jared Kushner, Donald Trump elnök két vezető ukrajnai tárgyalója szombaton Moszkvába utazik, ahol Vlagyimir Putyinnal találkoznak, vasárnap pedig Kijevben tárgyalnak Volodimir Zelenszkijjel (Axios). A kijevi állomás új elem. A két megbízott Putyinnal már többször egyeztetett, Ukrajnába viszont eddig nem mentek el, noha Kijev hónapok óta hívta őket (Kyiv Independent). Trump annyit mondott, hogy „a háború lezárását célzó javaslatot” visznek magukkal, de a tartalmáról semmit nem árult el (RFE/RL).

Szöveget egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. Egy korábbi, egyoldalas tűzszüneti keretet, amelyről Zelenszkij és amerikai tisztviselők már megállapodtak, a Kreml napokon belül elutasított (RBC-Ukraine, Kyiv Independent). Amit Witkoff és Kushner most visz, lehet ennek átdolgozott változata, tárgyalási mandátum vagy egészen más dokumentum is.

Oroszország lehetőséget lát az ingázásban, nem engedményt

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő „megingathatatlannak” nevezte Putyin követelését, hogy Ukrajna adja át mind a négy, Moszkva által magának követelt régiót, és mondjon le NATO-ambícióiról (Internazionale/Reuters). Egy Kremlhez köthető forrás a Reutersnek azt mondta, „nincs esély” megállapodásra a frontvonalról, amíg Oroszország nem fejezi be Donyeck megye fennmaradó részének elfoglalását. Moszkva azzal számol, hogy az év végéig javulni fog a katonai helyzete (Internazionale/Reuters). A Litvániában ismertetett, Bloomberg-forrásokra épülő hírszerzési értékelés ugyanerre jutott: az áttöréssel kapcsolatos várakozások „rendkívül alacsonyak” (Delfi).

Moszkva a beszámolók szerint azt is megpróbálta elérni, hogy a kijevi állomás teljesen kimaradjon (RBC-Ukraine). Oroszországnak az az előnyös, ha az amerikai-orosz csatornán születnek a fő keretek, Ukrajna álláspontja pedig későn vagy megszűrve kerül be a folyamatba. Putyin közben nyilvánosan a béke „esélyéről” beszélt, miközben nagyszabású csapásokkal fenyegette az ukrán energetikai infrastruktúrát (BBC, Agerpres).

Kijev nyitva hagyja a kijáratot

Zelenszkij nem állt be az ismeretlen javaslat mögé. Azt mondta, Ukrajna „megnézi, milyen javaslatokat hoz Steve és Jared, és mit mond nekik Moszkva” (Liga.net). Ez a megfogalmazás fenntartja Kijev jogát arra, hogy az orosz válasz ismeretében elutasítsa, átírja vagy feltételekhez kösse bármelyik szöveget.

Kijevnek jogi vétója is van. Az ukrán alkotmány szerint területi változáshoz országos népszavazás kell, az OPORA ukrán civil szervezet jogi elemzése pedig arra jutott, hogy egyetlen tisztségviselőnek sincs egyértelmű felhatalmazása terület átadására népszavazás nélkül (OPORA). Az EJIL:Talkon megszólaló nemzetközi jogászok külön érveltek amellett, hogy egy erőszakkal kikényszerített szerződést a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény alapján jogellenesként lehetne megtámadni (EJIL:Talk).

Már az utazás megszervezése is megmutatta, mennyire nehéz lenne betartatni egy megállapodást. Zelenszkij felajánlotta, hogy Ukrajna felfüggeszti az oroszországi célpontok elleni csapásokat, amíg az amerikai megbízottak Moszkvában vannak, és azt kérte, Oroszország tegyen ugyanígy a kijevi találkozó idejére (Censor.NET). Washingtonnak külön biztonsági vállalásokat kellett kérnie a két féltől, mert közvetlen orosz-ukrán kommunikációs csatorna nincs (Delfi). Ha egy kétnapos utazási szünethez is harmadik fél által közvetített, kétoldalú garanciák kellenek, egy tartós tűzszünethez ennél jóval erősebb ellenőrzési rendszerre lenne szükség.

Európánál vannak azok az eszközök, amelyeket Washington nem kerülhet meg

A nyilvános útiterv szerint egyik találkozón sem kap szerepet európai kormány (Axios). Csakhogy bármilyen rendezés végrehajtásához nagyrészt európai kézben lévő eszközök kellenek, ráadásul ezek több szereplő között oszlanak meg.

Az első a szankciók kérdése. Az Oroszország elleni uniós korlátozó intézkedésekről az Európai Unió Tanácsa dönt, ahol a tagállami kormányoknak egyhangúlag kell megállapodniuk, és ezt semmilyen kétoldalú amerikai-orosz egyezség nem írhatja felül (Consilium). Ha egy békeformula szankciós enyhítést ígér Moszkvának, ahhoz minden uniós főváros igenje kell.

A második a befagyasztott vagyon ügye. Nagyjából 210 milliárd EUR értékű, immobilizált orosz jegybanki eszköz fekszik főként az Euroclearnél, a brüsszeli székhelyű, belga jog alatt működő pénzügyi elszámolóháznál. Maxime Prévot belga külügyminiszter nyilvánosan elutasította, hogy ezeket az eszközöket elkobzáshoz hasonló módon felhasználhatónak tekintsék (Euronews, Le Soir). Ha egy alku azzal számol, hogy orosz pénzből finanszírozzák az újjáépítést, Belgium önmagában is lassíthatja a folyamatot.

A harmadik a biztonsági garanciák köre. Az EU jóváhagyott egy 6,1 milliárd EUR értékű részletet Ukrajna légvédelmére (EEAS). A többnemzeti Coalition of the Willing eközben tűzszünet utáni telepítésre készít elő csapatokat, az őszre közös gyakorlatokat terveznek (UK government). Mindkettőhöz az egyes tagállamok döntése kell, nem Washingtoné.

Washington meg tud írni egy szöveget. Szankciós enyhítést, vagyonjogi döntéseket és európai biztonsági garanciákat viszont Európa nélkül nem tud szállítani. Márpedig éppen azokat nem vonták be a keretek kialakításába, akiknek a rendezés költségeit és betartatását viselniük kellene.