Trump visszaengedné Törökországot az F-35-programba

Az F-35-ös lopakodó vadászgép nemcsak fegyverrendszer, hanem Washington egyik legerősebb diplomáciai eszköze is. A NATO-csúcson Donald Trump azt mondta, még nem döntötte el, visszaengedi-e Törökországot a programba (USA Today, The Hill). Ez a bizonytalanság önmagában is üzenet: mivel Washington dönti el, ki férhet hozzá a géphez, az Egyesült Államok határozza meg azt is, mely szövetségesei kapják meg a NATO legérzékenyebb katonai technológiáját.

Recep Tayyip Erdogan arra figyelmeztette Kiriákosz Micotákiszt, hogy ne kövesse el „ugyanazt a hibát, mint Netanjahu”, vagyis ne próbálja megakadályozni Törökország visszatérését. A görög miniszterelnök erre azt mondta, Athén nem fogja megmondani Washingtonnak, kinek adjon el fegyvert, de „anakronizmusnak” nevezte Ankara hivatalos háborús fenyegetését arra az esetre, ha Görögország 12 tengeri mérföldre terjesztené ki felségvizeit az Égei-tengeren (Euronews Greece). Mindketten ugyanannak a közönségnek beszéltek: a döntés Washingtonban születik meg.

Hogyan működik a zár

Görögország már bent van a programban. Az amerikai Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség, vagyis a külföldi fegyvereladásokat kezelő Pentagon-szerv 2024 januárjában értesítette a Kongresszust arról, hogy Athén legfeljebb 40 F-35A vadászgépet vásárolhat (DSCA). Görögország hat hónappal később aláírta az ajánlati és elfogadó levelet (Lockheed Martin).

Törökországot ezzel szemben kizárták. A Pentagon 2019-ben tette ki Ankarát a programból, miután Törökország átvette az orosz S-400-as légvédelmi rendszert. Az amerikai indoklás egyértelmű volt: az F-35 „nem működhet együtt egy orosz hírszerzési adatgyűjtő platformmal”, amely megtanulhatná felismerni a gép lopakodó jellemzőit (Pentagon). Washington ezután a CAATSA alapján szankciókat vetett ki a török védelmi beszerzési ügynökségre; ez az amerikai törvény az orosz védelmi szektorral kötött jelentős ügyleteket bünteti (State Department).

Trump jelezhet politikai nyitást Erdogan felé, de a CAATSA törvény, nem elnöki hangulat kérdése. 18 kongresszusi képviselő nyilvánosan ellenezte Törökország visszaengedését, és határozati javaslatot is benyújtottak az ehhez kapcsolódó átadások megakadályozására (Protothema, RIK). Fordulat csak akkor képzelhető el, ha hitelt érdemlően igazolják az S-400-asok eltávolítását, vagy ha a kormányzat olyan jogalkotási kerülőutat talál, amellyel eddig egyetlen adminisztráció sem próbálkozott.

Miért osztottak az európai fővárosok

Görögország és Izrael közvetlen fenyegetésként látja a török F-35-ösöket a katonai egyensúlyra nézve. Ankara továbbra is fenntartja hivatalos háborús fenyegetését az Égei-tenger ügyében. Athén szerint ha egy ilyen fenyegetést fenntartó állam ugyanazt a lopakodó vadászgépet kapja meg, mint Görögország, az kiüresíti a program biztonságpolitikai logikáját. Benjámin Netanjahu külön is erősítette ezt a nyomást: Trumpot arra figyelmeztette, hogy a török F-35-ösök átrendeznék a térségi erőviszonyokat (n-tv, ZEIT).

Románia a Fekete-tenger felől nézi Törökországot. Bukarest Ankarával és Szófiával együttműködik a tengeri aknamentesítésben és a kritikus infrastruktúra védelmében (Digi24). Román szempontból a Nyugathoz erősebben kötődő Törökország egyben használhatóbb partner Oroszországgal szemben.

Olaszország és Spanyolország tovább bonyolítja az egységes európai álláspontot. A Leonardo működteti az olaszországi Cameriben az F-35-ösök összeszerelő üzemét, és 2025 júniusában közös vállalatot hozott létre a török Baykarral pilóta nélküli rendszerek fejlesztésére (Leonardo, Leonardo-Baykar). Ezek a szerződések Rómának érdekévé teszik Ankara közel tartását. Spanyolország török Hurjet kiképzőgépek vásárlását tervezi (Euronews Spain). Európa saját ötödik generációs válasza, az FCAS, vagyis a francia–német–spanyol jövőbeli harci repülőgép-rendszer közben ipari vitákban akadt el (El País). Amíg az FCAS nem szállít tényleges képességet, az európai fővárosok amerikai gépekkel és török partnerségekkel próbálják betömni a hiányokat.

Kinél van a kulcs

Törökország és az F-35 között két kapu áll. A Fehér Háznak igazolnia kell, hogy az S-400-as probléma megszűnt. A Kongresszus ezután is blokkolhatja vagy késleltetheti az eladást. Trump az első kaput ellenőrzi, de a valódi kérdés az, hogy Törökország földrajzi helyzete és katonai súlya elég indok-e az amerikai exportellenőrzési szabályok felülírására. Athén, Jeruzsálem és a 18 kongresszusi képviselő arra számít, hogy nem. Ankara és a NATO keleti szárnyának egy része arra, hogy igen. Amíg az S-400-asok fizikailag török földön vannak, a zár a helyén marad.