Sérült a Trypilska erőmű, áramszünetek Kijevben

A fűtési idény kezdetén azt sem lehet felmérni, hogy a javítások és az európai import mennyit pótolhatnak az ukrán termelés kieséséből. Szeptember 30-ára virradó éjjel orosz rakéták és drónok 11 ukrán régiót támadtak meg, és megrongálták a Kijev melletti Tripilszkai hőerőmű termelőberendezéseit (Hromadske). A Centrenergo, az erőművet üzemeltető állami vállalat megerősítette a károkat, de nem közölte, mekkora termelőkapacitás esett ki (Interfax Ukraine).

Újjáépítették, majd ismét találat érte

2024 áprilisában az erőmű nagy része megsemmisült. A Komersant ukrán portál szerint 2025 folyamán részben újraindult (Komersant). Arról nem jelent meg adat, hogy a csapás előtt mely blokkok működtek, ezért az újonnan kiesett kapacitásról szóló bármilyen szám csak találgatás lenne.

A támadás kiterjedt volt. Serhii Koretskyi miniszterelnök az előző fűtési idény óta az energiarendszert érő első ilyen léptékű összehangolt támadásnak nevezte az akciót (Hromadske). Az orosz védelmi minisztérium célpontként nevezte meg a Tripilszkai erőművet, és azt állította, hogy az ukrán védelmi létesítményeket látott el árammal (BBC).

Serhii Isachenko, a Centrenergo vezérigazgatója szerint a mérnököknek először fel kell mérniük a berendezéseket, és meg kell határozniuk a szükséges munkákat. A javításokat akkor kezdik meg, amikor a biztonsági helyzet ezt lehetővé teszi; a vállalat biztonsági okokra hivatkozva nem közölt további részleteket (Interfax Ukraine). A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy egy nyilvános kárlista megmutatná az orosz haditervezőknek, mennyire volt eredményes a támadás. Az óvatosság ára, hogy a nyilvánosság nem tudja felmérni a veszteséget.

A rendkívüli korlátozásoktól a tervezett áramszünetekig

Kijevben fokozatosan jelentkeztek a támadás következményei. Reggelre a DTEK, a város elosztóhálózatát működtető vállalat közölte, hogy a Dnyeper bal partján mintegy 8 000 fogyasztónál helyreállították az áramszolgáltatást (AFP). Ez a szám egy adott időpontban visszakapcsolt fogyasztókat jelöl, és nem árulja el, összesen hányan maradtak áram nélkül.

Este a DTEK közölte, hogy az Ukrenergo, az országos hálózatirányító 17:40 körül rendkívüli áramszüneteket rendelt el Kijevben. 18:15-re a korlátozások a főváros egyes részeire, valamint a Kijevi, a Csernyihivi és a Zsitomiri területre is kiterjedtek (Ukrainska Pravda, Ukrainska Pravda). Az Ukrenergo szerint az ismétlődő támadások túlterhelték a berendezéseket, ezért egyes fogyasztókat le kell kapcsolni, hogy az országos hálózat működőképes maradjon. Nem közölték, a túlterhelés mekkora részét okozta a Tripilszkai erőmű kiesése, és mennyi más megrongált létesítményeké.

Később, még aznap éjjel az Ukrenergo utasítására Kijevben visszatértek az előre meghirdetett, úgynevezett stabilizációs áramszünetekhez; a menetrendeket címenként közölték (UNN). A háztartások számára érdemi különbség, hogy a rendkívüli lekapcsolások előzetes figyelmeztetés nélkül jönnek, az ütemezett áramszünetekhez viszont lehet igazítani a napi teendőket. A váltás arra utal, hogy az üzemeltetők már képesek voltak beosztás szerint korlátozni az áramellátást. A hiány ettől még nem csökkent.

Mit oldhat meg az európai segítség?

Európa két fő módon segíti Ukrajna villamosenergia-rendszerét. Az Európai Bizottság szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint 4 milliárd EUR-t mozgósított Ukrajna energiabiztonságára; ebből 920 millió EUR-t tett ki a februárban bejelentett, a télre szánt csomag (Európai Bizottság). A pénzből a hálózat egészén szükséges berendezéseket és javításokat finanszírozzák.

A másik lehetőség, hogy Ukrajna a vele szomszédos uniós országokból importál áramot, de ezt a fizikai összeköttetések és a piaci feltételek is korlátozzák. A lengyel Money.pl szeptemberi beszámolója szerint a Lengyelországból, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából érkező import együttes kapacitása a rendszer állapotától függően 1 700 és 2 600 MW között mozog (Money.pl). Ezek felső határok: attól, hogy van szabad kapacitás egy vezetéken, még nem következik, hogy bárki áramot vásárol és továbbít rajta.

Az ár jelenti a másik akadályt. A Razumkov Centre egyik szakértője ugyanebben a cikkben arra figyelmeztetett, hogy az ukrán belföldi árplafonok visszatarthatják a kereskedőket az importtól, ha az uniós áram drágább (Money.pl). A vezetékek teljes kihasználása is attól függ, hogy az importőröknek megéri-e az áramvásárlás.

A kétféle segítség a probléma különböző részeit érinti. Amíg nem tudni, mennyi termelés esett ki a Tripilszkai erőműben, nem lehet megítélni, hogy a javítások és az import mennyit pótolhatnak. Az erre választ adó adatok a Centrenergónál és az Ukrenergónál vannak: mely blokkok estek ki, és mekkora tartaléka maradt Kijevnek az esti csúcsidőben.