Törökország vitatja a görög és ciprusi hajózási közleményeket

Az EU által támogatott Great Sea Interconnector célja, hogy összekösse Görögország és Ciprus villamosenergia-hálózatát; a projektről szóló következő döntéseket Athénban és Nicosiában hozzák meg. Törökország október 16-án két, az antalyai állomásáról kiadott ellenközleménnyel válaszolt két hajózási figyelmeztetésre (Politis). Egyik figyelmeztetés sem kapcsolódik az áramkábelhez.

Két figyelmeztetés, két török válasz

A ciprusi MA37-302/26-os közlemény a Kobi Ruegg nevű hajó tengerfenék-felmérését jelzi egy adatkábel-rendszerhez, október 21. és november 2. között (SeaLagom). Ez távközlési projekt, nem az áramvezeték.

A 1020/26-os török közlemény erre hivatkozva azt állította, hogy a terület Törökország kontinentális talapzatához tartozik, és vitatta, hogy Larnaca egyáltalán kiadhat ilyen figyelmeztetést (Naftemporiki). A kontinentális talapzat a part menti tengerfenék meghosszabbítása; az adott ország kizárólagos jogokat gyakorol az ottani erőforrások feltárására. Ankara erre hivatkozva igényel beleszólást az ott végzett felmérésekbe.

A tengerfenékre vonatkozó igény azonban önmagában nem dönti el, melyik állomás adhat ki hajózási figyelmeztetéseket. A Naftemporiki szerint a török közlemény nem nevezte meg a hajót, nem javasolt másik útvonalat, és nem szólított fel senkit a terület elhagyására.

A Heraklionból kiadott görög figyelmeztetés a Kastellorizosztól délre tartott haditengerészeti gyakorlatot jelezte október 19-re. A 1018/26-os török közlemény megismételte az időpontot és a területet; csak azt vitatta, hogy Heraklion helyett Antalya lenne az illetékes állomás (To Vima).

Mire képes és mire nem egy ellenközlemény

A NAVTEX-közlemények szabványosított rádiós üzenetek, amelyek például hadgyakorlatokra vagy felmérésekre figyelmeztetik a hajókat. A közlemények szolgáltatási területei a figyelmeztetések továbbítását szabályozzák, nem a szuverenitást jelölik ki (IMO). Az ellenközlemény nem érvénytelenít semmit, engedélyt sem ad, és határt sem jelöl ki; az adott fél igényét rögzíti.

Ankara a ciprusi felmérés területére is jogot formál, ezért a vita túlmutat a rádiós eljáráson. A közlemények ennél szűkebb következtetést engednek: Görögország és Ciprus illetékességét vitatják, de egyik sem utasít hajót távozásra.

A két fél eltérő jogi alapból indul ki. Görögország és Ciprus csatlakozott az ENSZ tengerjogi egyezményéhez, amely a tengeri övezetekről szóló nemzetközi szerződés; Törökország nem részese (UN Treaty Collection). Athén álláspontja szerint a szigetek teljes tengeri övezeteket hoznak létre. Ankara az ENSZ-nek küldött levelében azt írta, hogy a partjaihoz közeli szigetek kisebb súllyal esnek latba, Ciprus pedig a ciprusi törökök beleegyezése nélkül nem járhat el (UN letter).

Az áramkábel Athén és Nicosia döntéseire vár

A Great Sea Interconnector célja, hogy megszüntesse a ciprusi villamosenergia-hálózat elszigeteltségét. Az Európai Bizottság 2025-ös dokumentuma 645,2 millió EUR uniós támogatást tüntetett fel a munkálatokra (EUR-Lex).

Az áramkábel felmérését egy másik hajó, a francia zászló alatt közlekedő Abeille Marengo végzi. A görög parti őrség október 14-én közzétette a hajó használatához kért mentességi kérelmet (Hellenic Coast Guard). A nyilvános dokumentum a kérelmet rögzíti, döntést nem.

A következő lépés Cipruson múlik. Michalis Damianos energiaügyi miniszter arra számított, hogy két-három héten belül kiadják az áramkábelhez kapcsolódó felmérési közleményt, és ehhez kötötte a 25 millió EUR-os ciprusi kifizetést (Politis).

A projekt korábban is török tiltakozásokba ütközött. A felmérést végző Ievoli Relume 2024-ben a tiltakozások ellenére befejezte a tervezett munkát Kasos és Karpathos görög szigetek között (ADMIE). Ez az útvonal két görög szigetek közötti szakaszát érintette, így kevés támpontot ad arra, hogyan folytatódhatna a munka Ciprus közelében.

A heti török közlemények két kifogást rögzítettek: ki adhat ki hajózási figyelmeztetéseket ezeken a vizeken, és végezhető-e adatkábel-felmérés azon a tengerfenéken, amelyet Ankara sajátjának tekint. Egyik közlemény sem utasított hajót távozásra. Az áramkábel következő dokumentált lépése, a görög mentességi döntés és a ciprusi felmérési közlemény, Athénon és Nicosián múlik. A rádiós üzenetekből nem derül ki, hogyan reagálna Törökország, ha egy hajó ténylegesen munkához látna a tengeren. Ha a mostani közleményváltást az EU által támogatott áramkábel körüli összecsapásként kezeljük, az európai támogatást egy kereskedelmi adatkábelről szóló vitával mossuk össze.