Nicosiánál török F-16-osok követték az EU-minisztereket

Ciprus légtere régóta az egyik legérzékenyebb pont az EU és Törökország viszonyában. Június 7-én este két török F-16-os szállt fel a megszállt Észak-Ciprusról, és távolról követte azokat a kormánygépeket, amelyek Görögország, Franciaország és Hollandia védelmi minisztereit vitték Nicosiába. A vadászgépek nem közelítették meg elfogási távolságban a repülőket, de a Tymbou repülőtér irányítói közben rádión utasításokat sugároztak a beérkező gépeknek, ezzel zavarták a kommunikációjukat (iefimerida.gr, Euronews).

Tymbou-t az ICAO, az ENSZ polgári repülési szervezete nem ismeri el hivatalos repülőtérként, és az Egyesült Államok sem tekinti jogszerű belépési pontnak Ciprusra. Mindhárom gép biztonságosan leszállt.

A miniszterek egy informális uniós védelmi találkozóra érkeztek. A csúcstalálkozót Ciprus rendezte, amely június végéig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét; ez az a testület, amelyben a tagállami kormányok hangolják össze az EU politikai irányát. A napirenden Ukrajna támogatása, a tengeri biztonság és egy új francia–ciprusi védelmi megállapodás szerepelt, amely állandó jogi keretet ad a francia katonai műveleteknek a szigeten (La Croix).

A megállapodás, amelyet Ankara meg akart állítani

A megállapodást másnap Catherine Vautrin francia védelmi miniszter és ciprusi kollégája, Vasilis Palmas írta alá. A Status of Forces Agreement, vagyis a külföldi katonai jelenlét jogállását rendező egyezmény Franciaország eddigi eseti ciprusi katonai jelenlétét szervezett rendszerré alakítja: közös gyakorlatokat, logisztikai hozzáférést, védelmi technológiai együttműködést és kelet-mediterrán műveleti kiindulópontokat teremt (Cyprus Mail). A gyakorlatban Ciprus francia előretolt bázissá válik, ahol újabb különalkuk nélkül lehet csapatokat telepíteni.

Ünal Üstel török ciprusi miniszterelnök azonnal elutasította a megállapodást, mondván, az fenyegeti a térség „kényes egyensúlyát” (Daily Sabah). Ankara tagadta, hogy zaklatta volna az uniós gépeket, és azt állította, hogy azok megsértették az önhatalmúlag kikiáltott „Észak-ciprusi Török Köztársaság” légterét. Ezt az államot Törökországon kívül egyetlen ország sem ismeri el. A török magyarázat szerint az F-16-osok „elővigyázatossági intézkedésként” szálltak fel.

Az időzítés azonban más üzenetet hordozott. A francia miniszter gépének követése néhány órával azelőtt, hogy Vautrin katonai megállapodást írt alá a szigeten, világos jelzés volt: Ankara vörös vonalként kezeli, ha Cipruson tartós nyugati katonai jelenlét épül ki.

Miért nem tud Brüsszel válaszolni

Az Európai Bizottság annyit közölt, hogy „vizsgálja” az incidenst. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem tett nyilvános nyilatkozatot.

A hallgatás oka nem diplomáciai rejtély, hanem intézményi mechanika. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájában minden kötelező döntéshez egyhangúság kell: mind a 27 tagállamnak egyet kell értenie, és bármelyik kormány blokkolhatja a döntést. Magyarország, amely szoros kapcsolatot ápol Ankarával, korábban többször vétózott meg Törökországot bíráló uniós lépéseket. Más tagállamokat a török beszállítókkal fenntartott védelmi ipari kapcsolataik tesznek óvatossá (Modern War Institute). Kallas nem ítélheti el Törökországot anélkül, hogy elindítana egy olyan konszenzuskeresést, amelyről előre tudni lehet, hogy elakad.

Franciaország kétoldalú útra lép

Párizs ebből levonta a következtetést. Ahelyett, hogy a magyar vétóval fenyegetett közös uniós külpolitikai álláspontra várna, Franciaország kétoldalú katonai jogállási megállapodások hálózatát építi Ciprussal, Görögországgal, Romániával és Lengyelországgal. Ezekhez nincs szükség uniós szavazásra, ezért egyetlen tagállam sem tudja megakadályozni őket. A nicosiai egyezmény ennek a Brüsszelt megkerülő láncnak az újabb eleme.

Vautrin nyilvánosan nem ítélte el saját gépének zaklatását. A holland miniszter sem. A csúcson csak Nikosz Dendiasz görög védelmi miniszter tájékoztatta hivatalosan uniós kollégáit az incidensről (Euronews). A hallgató kormányok mind saját török kapcsolatukat kezelik: el akarják kerülni azt a konfrontációt, amely védelmi szerződéseket, NATO-logisztikát vagy migrációs együttműködést boríthatna fel.

Ciprus hivatalos panaszt készül benyújtani Kallasnak és az ICAO-nak (Philenews). Hogy ebből lesz-e több udvarias tudomásulvételnél, attól függ, kezdeményez-e valamelyik tagállam tanácsi nyilatkozatot, és Magyarország engedi-e annak elfogadását. Az EU „stratégiai autonómiáról” beszél, vagyis arról, hogy amerikai háttértámogatás nélkül is képes megvédeni saját érdekeit. Június 7-én még a saját minisztereinek repülőgépei mellett sem tudott közös nyilatkozattal kiállni.