Két centin múlik Cernavodă termelése

A román hadsereg búvárai augusztus 3-án felrobbantottak egy sziklaképződményt a Dunában, amivel Cernavodă közelében nagyjából két centiméterrel emelték meg a vízszintet (Euronews România, Financial Intelligence). Cernavodă esetében ez nem jelképes különbség: Románia egyetlen atomerőműve az ország legnagyobb folyamatos áramtermelő kapacitása, és a hűtővízhez szükséges dunai vízhozam minden centimétere számít. A folyó naponta 2-3 centimétert apadt, az erőmű pedig nagyjából négy-öt napra volt attól, hogy már ne jusson elég víz a működés fenntartásához (AGERPRES).

Magyarországon már látszik, mi történik, ha a hűtővíz nem elég. Paks, amely rendes körülmények között az ország áramtermelésének körülbelül felét adja (World Nuclear Association), július 27-től fokozatosan leállt, miután a Duna vízszintje túl alacsonyra süllyedt a hűtővizet kiemelő szivattyúkhoz. Augusztus 2-án a nyolc turbogenerátorból már csak egy működött (MVM). Mindkét ország arra kérte az ipari fogyasztókat, hogy mérsékeljék az áramfelhasználást, hogy a háztartások ellátása megmaradjon.

A folyó átformálása

A Pârjoaia-szikla annál az elágazásnál állt, ahol a Duna az Ó-Dunára és a Bala-ágra válik szét. Cernavodă hűtővíz-csatornáját az Ó-Duna táplálja, miközben az alacsony vízállásnál a Bala-ág vitte el a megmaradt vízhozam nagy részét. A robbantás csak a leglátványosabb eleme volt a beavatkozásnak: a munkagépek kikotorták az eliszaposodott bevezető csatornát, és négy, kővel megrakott uszályt süllyesztettek el ideiglenes víz alatti gátként (Curs de Guvernare, Libertatea).

A román kormány körülbelül 7 millió lejt különített el a munkákra. Ez vészhelyzeti folyószabályozásra nem nagy összeg, és jóval kevesebbe kerül, mint Cernavodă kieső termelését importárammal pótolni.

Radu Miruță energiaügyi miniszter szerint a vízszint a lefelé terjedő hatás után mintegy 4 centiméterrel emelkedett (Digi24). A teljes beavatkozástól 10-12 centiméteres javulást várnak (HotNews). Csakhogy a folyó tovább apad. A hidrológusok előrejelzése szerint a Duna vízhozama Baziásnál augusztus 10-re 1 350 m³/s-ra eshet, vagyis az 1985-ben mért 1 400 m³/s-os történelmi minimum alá (AGERPRES). A robbantás időt nyert. Az előrejelzést nem írta át.

Paks kiesése regionális árproblémává vált

Augusztus 4-én, az egyik csúcsórában Magyarország 3 195 MW áramot importált, miközben a hazai termelés 3 049 MW volt. Az ország áramfogyasztásának több mint fele külföldről érkezett (Portfolio).

Ez a hirtelen importigény az egész térségben feljebb tolta az árakat. A közép- és délkelet-európai villamosenergia-rendszerek határkeresztező aukciókon kapcsolódnak össze: ha egy ország több áramot kér, mint amennyit megtermel, importért licitál, és ezzel a vele összekapcsolt zónák árait is emeli. Július 29-re a másnapi árak, vagyis a szállítást megelőző napon kialakuló aukciós árak a magyar-szerb folyosón átlagosan 132 €/MWh körül alakultak, óránkénti csúcsokban pedig elérték a 268 €/MWh-t (Serbia Energy).

A következő hétre szóló határidős szerződések ára 250-263 €/MWh közé emelkedett (Argus). Kánikulában, amikor a légkondicionálás mindenhol növeli a keresletet, 2 GW nukleáris kapacitást azonnali piaci importtal pótolni drága megoldás. A határidős árak azt jelezték, hogy a kereskedők nem néhány órás zavarra számítottak.

Nem minden erőmű ugyanannyira sérülékeny

A bolgár kozloduji atomerőmű egy mély öbölben kialakított szivattyúállomáson keresztül veszi ki a hűtővizet, ami kevésbé kitett megoldás, mint Cernavodă nyílt csatornája. A bolgár energiaügyi minisztérium szerint legalább három hétig nem várnak érdemi termeléscsökkentést (BTA).

A legélesebb ellenpéldát Ausztria adja. A VERBUND, az ország legnagyobb vízerőmű-üzemeltetője 2026 első felében 9,8 százalékkal kevesebb áramot termelt, mint egy évvel korábban (VERBUND), Ausztria júniusban mégis áramexportőr volt (APG). A különbséget az adta, hogy az osztrák rendszerben volt elég más termelőkapacitás és hálózati rugalmasság ugyanannak az aszálynak az elnyelésére.

Románia uszályokkal, kotrással és robbantással napokat nyerhet. Tartósan azonban nem kezelheti vészhelyzeti műszaki problémaként azt, hogy a forróbb és alacsonyabb vízállású nyarak visszatérnek.