Két halott a National Academy of Sciences székházában

Szeptember 28-án késő este a mentők egy második holttestet emeltek ki az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia kijevi székházából. Ezzel kettőre emelkedett a halálos áldozatok száma: az orosz drón munkanap közepén csapódott az épületbe (TSN, Hromadske Radio). A német nagykövetség mintegy 100 méterre van a székháztól (Deutschlandfunk); a cseh és a lengyel nemzeti hírügynökség néhány órán belül beszámolt a támadásról (ČTK, PAP). Arról sok információ nyilvánosságra került, mit pusztított el a drón. Azt viszont senki sem mutatta be, miért éppen ezt az épületet találta el.

Tűz egy működő irodaházban

A mentőszolgálat egyik szóvivője a Ligának azt mondta, hogy a drón helyi idő szerint körülbelül 13:30-kor közvetlenül az épületbe csapódott, és részben lerombolta a második és a harmadik emeletet. Az Associated Press tudósítói látták, ahogy égnek a felső szintek, miközben az alkalmazottak a tűzoltók létráin jutottak le. Vira Yevhrafova, a tudományos vezető helyettese arról számolt be, hogy összeomlott a második emeleti irodája: „Az irodámnak annyi” (AP).

A műemléki védettségű épületben működik az akadémia Elnöksége, az a vezető testület, amely Ukrajna-szerte szervezi és koordinálja a kutatómunkát. A halálos áldozatok egyike Nataliia Bukalo volt, aki az akadémia első alelnökének asszisztenseként dolgozott (Liga). Az alelnök, Volodymyr Horbulin könnyebben megsérült.

Az akadémia az ukrán tudomány és kultúra elleni támadásnak nevezte a csapást. A székházban vezetői irodák működnek, laboratóriumok nem. Senki sem közölt listát az esetleges archívum-, műszer- vagy projektveszteségekről, és arról sincs becslés, meddig marad használhatatlan az épület. Ukrajna vasárnap kollégákat és irodákat veszített, kutatási rendszerének irányító központja pedig egyelőre nem működik.

Miért éppen ezt az épületet?

Anatoliy Zagorodny, az akadémia elnöke a helyszínen azt mondta, nem tudja, miért támadta meg Oroszország az épületet. Hangsúlyozta, hogy az akadémiának nincs katonai kapcsolata. A Guardian polgári tudományos központként írta le az intézményt (Guardian).

Ugyanez a tudósítás két olyan körülményt is megemlített, amely árnyalja a képet: az akadémia régóta kapcsolatban áll az ukrán védelmi szektorral, Horbulin pedig korábban magas rangú biztonsági tisztviselő volt. Egyik körülmény sem bizonyítja, hogy ebben az épületben katonai tevékenység folyt.

A különbség jogi szempontból is számít. A Genfi Egyezmények I. kiegészítő jegyzőkönyvének 52. cikke — a háborúban a civileket védő szabályok egyike — szerint egy épület csak akkor támadható jogszerűen, ha hatékonyan hozzájárul a katonai műveletekhez, és elpusztítása egyértelmű katonai előnyt jelent. Kétség esetén a jog vélelmezi, hogy a rendeltetése szerint polgári épületet polgári célra használnak (ICRC).

A nyilvánosságra került bizonyítékok nem mutatják meg, mi volt a drón célpontja, Oroszország pedig nem adott magyarázatot a támadásra. Egy elismert nemzeti intézményt közvetlen találat ért azon a napon, amikor Kijev más részein is polgári helyszíneket támadtak az oroszok. Ez alapos vizsgálatot indokol, de önmagában még nem bizonyítja, hogy az akadémia volt a drón célpontja.

Miért figyeltek fel rá az európai kormányok?

Az európai kormányok figyelmét az keltette fel, hogy a támadás diplomaták közelében történt. A német nagykövetség nem sérült meg, munkatársai biztonságban vannak, a képviselet mégis felülvizsgálja a biztonsági intézkedéseit (Deutschlandfunk). A német külügyminisztérium szerint Oroszország tudatosan vállalta annak kockázatát, hogy a képviselet közvetlen közelében emberek halnak meg (ZDF).

Berlin Moszkva felelőtlenségét rója fel, a német nagykövetség szándékos célba vételét nem állítja. Ez a különbség azt is meghatározza, milyen követelésekkel léphet fel hitelesen a német kormány. A szándékos célba vétel vádja jóval határozottabb választ indokolna, mint a diplomaták közelében tanúsított gondatlanság kifogásolása.

Európa eddigi reakciója az elítélő nyilatkozatokra és a nagykövetség biztonsági felülvizsgálatára korlátozódik. A tudósítások nem számolnak be szankcióról, diplomáciai lépésről vagy az épület helyreállításához felajánlott segítségről.

A bizonyítékok alapján szűkebb következtetés vonható le, mint amire a felek nyilatkozatai utalnak. Oroszország részben lerombolt egy működő, polgári kutatási központként szolgáló székházat egy olyan városrészben, ahol számos külföldi képviselet működik; két ember meghalt. Az akadémia védelmi kapcsolatai nem bizonyítják, hogy a székház katonai célpont volt. Azt továbbra sem támasztják alá nyilvános bizonyítékok, miért találták el az épületet a drónnal.