Ukrajna csak ideiglenes uniós agrárplafonokat fogadna el

Ukrajna átmeneti korlátozásokat elfogadna mezőgazdasági termékeinek értékesítésére, és azt is, ha az EU a csatlakozás után fokozatosan vezetné be nála az uniós agrártámogatásokat. Határidő nélküli korlátozásba viszont nem menne bele – mondta Taras Vysotskyi agrárminiszter a POLITICO-nak. Az Európai Bizottság ezen a héten ilyen korlátozások megvizsgálását javasolta, de nyitva hagyta, hogy valaha megszűnnének-e. Hogy Ukrajna tagsága mit jelentene az uniós és az ukrán gazdáknak, attól függ, hogyan rendezik ezt a kérdést.

Mit javasolt valójában Brüsszel

Az Európai Bizottság október 6-án elfogadott dokumentuma „az érzékeny mezőgazdasági termékek pénzügyi támogatásának és piaci hozzáférésének jelentős korlátozását” javasolja megvizsgálni (bizottsági közlemény). A szöveg egyetlen terméket sem nevez meg, kvótát sem szab meg, és lejárati időt sem rögzít.

Marta Kos bővítési biztos szerint az EU-nak meg kell védenie a gazdáit. Az Euronews értesülése szerint a búza és más gabonafélék kerülhetnek a korlátozások közé.

A dokumentum két külön korlátozástípust fog össze. Az első az értékesítésre vonatkozik. A teljes jogú tagállamok termelői rendszerint az egységes piac egészén értékesíthetnek, mert az uniós szerződések tiltják a tagállamok közötti kereskedelmi kvótákat (az Európai Unió működéséről szóló szerződés). Egy értékesítési korlát kivenné a kiválasztott ukrán termékeket e szabály alól.

Az EU korábban is korlátozta az ukrán gabona behozatalát, de akkor Ukrajna még nem volt tag. 2023-ban öt frontországba irányuló ukrán behozatalt korlátozott négy termény esetében, majd hagyta lejárni az intézkedést (Európai Bizottság). Ez a nem tagállamból érkező árukra vonatkozó határintézkedés volt, ezért keveset mond arról, hogyan lehetne korlátozni egy tagállam értékesítését.

A második korlátozás a pénzt érintené: az ukrán gazdák kevesebb támogatást kapnának a Közös Agrárpolitikából (KAP), az EU mezőgazdasági támogatási rendszeréből, miközben egyetlen tonna eladását sem korlátoznák. A vita tétje a kifizetések nagysága. A Bruegel 2024-ben úgy becsülte, hogy változatlan szabályok mellett Ukrajna hét év alatt mintegy 85 milliárd EUR-hoz juthatna. Ez számítás, nem ajánlat.

Az EU-nak van erre példája, de az átmeneti volt. A 2004-ben csatlakozott országok gazdái kezdetben a régi tagállamok termelőinek járó közvetlen támogatások 25 százalékát kapták, és 2013-ra érték el a teljes összeget (a 2003-as csatlakozási szerződés). Vysotskyi szerint Kijev egy ilyen fokozatos bevezetéssel egyetértene, ha annak lenne lezárása.

Kinek kell igent mondania

A Bizottság dokumentuma csak kiindulópont. Ahhoz, hogy bármilyen korlátozás kötelezővé váljon, előbb a tagállami kormányoknak kell megállapodniuk az EU tárgyalási feltételeiről. A végső szabályokat aztán a csatlakozási szerződésben rögzítenék.

Az EU-Szerződés 49. cikke szerint minden tagállami kormánynak jóvá kell hagynia a szerződést, az Európai Parlamentnek hozzá kell járulnia, az egyes államoknak pedig ratifikálniuk kell (az EU-Szerződés 49. cikke). Ukrajnának is alá kell írnia. Így minden uniós főváros vétójogot kap, ahogy Kijev is.

Lengyelországban látszik leginkább a nyomás. A lengyel RMF24 a tervet alapvető lengyel követelésként mutatta be, és úgy vélte, hogy Lengyelország nehezen támogatná a tagságot nélküle. Ez egy lengyel médium értelmezése, nem a kormány hivatalos álláspontja.

Ki viselné az értékesítési korlát költségét

Az értékesítési korlát nem védené egyformán Európa mezőgazdasági szereplőit. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az EU Ukrajnából származó gabonaimportjának értéke 4,4 milliárd EUR volt. Ennek közel 80 százaléka Spanyolországba, Hollandiába és Olaszországba került, főként állati takarmányként vagy feldolgozásra (OSW).

A tartós értékesítési korlátozás védené a keleti uniós határ közelében működő gabonatermelőket. Nyugatabbra az állattartó gazdaságok és a malmok drágábban juthatnának alapanyaghoz, attól függően, hogyan alakítanák ki a korlátot. A támogatások korlátozása külön kérdést vet fel: miként osztják majd el a jövőbeli uniós agrárköltségvetést, amelynek kereteiről még nem döntöttek.

A Bizottság szerint ezekkel a megoldásokkal a mezőgazdaságra és a regionális alapokra vonatkozó tárgyalási feltételek tervezetében is számolnak (bizottsági közlemény). Kötelező erejű korlátozást egyelőre nem javasoltak. A most ismert információk alapján azonban a tartós értékesítési korlátozást olyan szerződésben kellene rögzíteni, amelyet Ukrajnának is alá kell írnia, az ukrán agrárminiszter jelenlegi álláspontja pedig kizárja a határidő nélküli korlát elfogadását.