Ukrajna €2.5 billion Gripen-üzlete megkerüli Franciaországot

Ukrajna 2,5 milliárd EUR-ért vásárolna 20 Gripen E/F vadászgépet a svéd Saabtól. Svédország ettől külön 1,9 milliárd EUR értékben 16 régebbi Gripen C/D-t adományozna Kijevnek. A megállapodást május 28-án, a Saab linköpingi üzemében jelentették be. Ha lezárják, ez lenne a legnagyobb önálló fegyverbeszerzés, amelyet uniós hitelfelvételből finanszíroznak, és a pénz Stockholmhoz kerülne, nem a francia Rafale-hoz vagy az időközben szétesett francia-német FCAS-programhoz.

Támogatás hitelnek álcázva

A beszerzés az EU Ukraine Support Loan nevű eszközén futna keresztül, amelyet 2026 februárjában fogadtak el megerősített együttműködésben, 90 milliárd EUR-os hitelkerettel. A megerősített együttműködés arra szolgál, hogy a tagállamok egy csoportja akkor is továbbléphessen, ha az uniós egyhangúság nem jön össze. Ebben az esetben a 27 tagállamból 24 vett részt, Magyarország vétóját megkerülve. A teljes keretből 60 milliárd EUR menne katonai beszerzésekre, 30 milliárd EUR pedig költségvetési támogatásra.

A feltételek Ukrajna számára rendkívül kedvezőek. Az ukrán pénzügyminisztérium szerint a kamatokat teljes egészében az EU állja. A tőketartozás visszafizetését kizárólag az orosz jóvátételekhez kötik, vagyis olyan pénzhez, amely könnyen lehet, hogy soha nem érkezik meg. A konstrukció így a gyakorlatban támogatásként működik, csak jogilag hitelnek nevezik. Az Európai Bizottság minden fegyvervásárlás fölött megtartja a jóváhagyási jogot, mielőtt felszabadítaná a pénzt. Júniusban a drónok következnek elsőként; a Gripen-üzlet messze a legnagyobb egyedi tétel lenne.

Az FCAS szétesett, a Saab belépne

Két héttel a Gripen-bejelentés előtt Michael Schöllhorn, az Airbus Defence vezérigazgatója Stockholmban a Saabot nevezte meg lehetséges partnerként a következő generációs európai harci repülőgépek fejlesztéséhez. Az FCAS, vagyis a francia-német hatodik generációs vadászgépprogram pilótával repülő projektként gyakorlatilag leállt. Éric Trappier, a Dassault vezérigazgatója áprilisban megszakította a tárgyalásokat az Airbusszal. Az Airbus most már két külön vadászgép építését javasolja, egyet a francia, egyet a német igényekre szabva.

A Saabnak már van lába a német védelmi iparban: 1,2 milliárd EUR-os szerződést kapott az Eurofighterre szánt Arexis elektronikai hadviselési rendszerére. Az ukrajnai üzlet ennél többet adhatna: harctéri igazolást. A Gripent eddig nem vetették be éles háborúban. Ha Ukrajna légterében bizonyít, a Saab sokkal erősebb pozícióból tárgyalhat az Airbusszal.

Micael Johansson, a Saab vezérigazgatója szerint nincsenek hivatalos tárgyalások az Airbusszal. Az iparági vonzás azonban így is látszik.

Amit még nem oldottak meg

Formális szerződést egyelőre nem írtak alá. A 16 C/D gép adományozása attól függ, hogy lezárul-e az E/F-vásárlás. A Gripen E General Electric F414 hajtóművet használ, ezért minden exporthoz amerikai jóváhagyás kell az ITAR, vagyis az amerikai fegyverexport-szabályok alapján. Ezt a jóváhagyást nyilvánosan még nem erősítették meg.

A gyártási kapacitás is szűk keresztmetszet. A Saab évente nagyjából 15 Gripent épít, és 20-30-ra akarja növelni a tempót. A keretmegállapodás összesen 100-150 gépről szól. Maximális kibocsátással ez öt évnyi termelés, feltéve, hogy minden más vevő vár.

A megállapodás katonailag legfontosabb eleme a Meteor rakéta lehet. Justin Bronk, a RUSI elemzője szerint ez az egyetlen olyan nyugati levegő-levegő rakéta, amelynek elég nagy a hatótávolsága ahhoz, hogy fenyegetést jelentsen a frontvonal mögött 60-100 kilométerről siklóbombákat indító Szu-34-esekre. Svédország védelmi minisztere a Meteor rakétát is megnevezte a fegyvercsomagban, de azt még nem erősítették meg, hogy a régebbi C/D gépeken is használható lesz-e.

Franciaország a Meteor egyik gyártója. A Rafale ráadásul az uniós eredetre vonatkozó beszerzési szabályokhoz papíron jobban illene, mint az amerikai hajtóműves Gripen. Ennek ellenére magas rangú francia tisztségviselő eddig nem kommentálta nyilvánosan, hogy uniós pénzből svéd versenytársat finanszíroznának. Párizs éveken át építette az európai védelmi eszközöket. Az első nagy beszerzés, amelyet ezek lehetővé tesznek, Stockholmhoz kerülne.

Két konkrét kérdés dönti el, hogy az ügylet valóban lezárul-e: Washington megadja-e az ITAR-jóváhagyást a GE hajtóművére, és a Saab egyetlen gyártósora tud-e elég gyorsan szállítani.