A Patriot-ígéret télre kevés

Volodimir Zelenszkij szeptember 25-én azt mondta, hogy Donald Trump három nappal korábbi New York-i találkozójukon közölte vele: „végleges döntést” hozott, és Ukrajna „engedélyt kap Patriot-rakéták gyártására” (Kyiv Independent). Washington ezt még nem erősítette meg. Ha meg is teszi, az Ukrajnában gyártott elfogórakétákra éveket kell várni, így az idei téli légvédelem a már elkészült rakétákon és azon múlik, hogy a szövetségesek mennyit hajlandók átadni.

A washingtoni jóváhagyás még hiányzik

Zelenszkij hivatala „politikai megállapodásnak” nevezi az eredményt, de nem közölt rakétatípust, gyárat vagy kezdési időpontot (az ukrán elnöki hivatal). Az amerikai álláspont ennél is kevésbé egyértelmű. A Berliner Zeitung szerint Ian Bateson külügyi szóvivő szeptember 23-án azt mondta, nem született végleges döntés; két nappal később továbbra sem érkezett amerikai megerősítés (Berliner Zeitung).

A két közlés nem feltétlenül mond ellent egymásnak. Trump zárt körben politikailag rábólintott a tervre, miközben a jogi engedélyt kiadó amerikai külügyminisztérium még nem intézkedett. Washington korábban is visszakozott: Trump júliusban elállt a licenc megadásától, Marco Rubio külügyminiszter pedig szeptember 2-án azt mondta, hogy a tárgyalások folytatódnak, a termelés felfuttatása pedig éveket venne igénybe (Militarnyi, RFE/RL).

Három akadály a gyártásig

Az elnöki igen még csak az első akadályt hárítja el. Az amerikai fegyverexport szabályai szerint egy amerikai vállalatnak előzetes, írásos engedélyt kell kapnia a külügyminisztériumtól, mielőtt külföldi gyártásról szóló megállapodást köt (eCFR). Az engedély meghatározza a partnert, a munkát és az átadható műszaki adatokat, de nem biztosít sem gépeket, sem pénzt. A gyártónak ezután meg kell állapodnia egy ukrán partnerrel, az új üzemnek pedig igazolnia kell, hogy rakétái megfelelnek az előírásoknak.

A meg nem nevezett rakétatípus azért fontos, mert ez dönti el, melyik vállalattal tárgyalhat Ukrajna, és milyen rakétákat képes elfogni. A United24Media ukrán szakportál valószínűbbnek tartja, hogy a Raytheon régebbi PAC-2 GEM-T típusáról van szó, nem pedig arról az újabb elfogórakétáról, amelyből Ukrajna a ballisztikus rakéták elleni védelemhez leginkább hiányt szenved. A portál becslése szerint a gyártósor 2027 végén vagy 2028 elején indulhatna el (United24Media). Zelenszkij szerint az engedélyek megszerzése után egy-másfél év kellene a gyártás beindításához (Rzeczpospolita).

A német példa érzékelteti az átfutási időt, bár ott más konstrukcióról van szó: ellátási szerződésről, nem ukrán gyártási licencről. Az RTX 2026. április 14-én bejelentette, hogy Németország 3,7 milliárd USD értékű szerződést finanszíroz GEM-T elfogórakéták Ukrajnának történő szállítására; ezek egy részét a Schrobenhausenben épülő új üzemben gyártják majd (RTX). Az első, erről a gyártósorról kikerülő rakétákat 2028-ra várják (Hartpunkt). Ott már rendelkezésre áll a pénz, a szerződés és a telephely, a várakozási idő mégis években mérhető.

Ki dönt ezen a télen?

Zelenszkij lépései is azt mutatják, hogy most a már legyártott rakéták megszerzése az elsődleges. Szeptember 24-én bejelentette, hogy megállapodtak egy újabb, már elkészült Patriot-szállítmányról, és többször is azt mondta, hogy az Egyesült Államok havi rakétakerete túl alacsony (Kyiv Independent).

Európában Varsóban és Bukarestben dőlhet el, mennyi rakéta jut Ukrajnának. Stanisław Wziątek lengyel védelmi miniszterhelyettes megerősítette, hogy egy mintegy 50 millió EUR értékű segélycsomag Patriot-lőszert is tartalmaz, de a rakéták számát és a szállítás időpontját nem közölte (Defence24). Nicușor Dan román elnök szeptember 18-án vállalta, hogy Románia arányos részt ad a Patriot-elfogórakétákkal rendelkező NATO-tagállamok közös felajánlásához; számokat ő sem mondott (Ziare.com).

Mindkét kormánynak ugyanazzal a dilemmával kell számolnia: minden Ukrajnának átadott elfogórakéta a saját készletüket csökkenti, amelyből a NATO keleti szárnyán a saját területüket is védik. Egyikük sem közölte, hány rakétát ad át, ezért egyelőre nem tudni, mekkora készletet vonnak el saját védelmüktől. Németország más helyzetben van: olyan rakétákat finanszíroz, amelyek csak az idei tél után érkeznek meg.

Amíg Washington nem erősíti meg a döntést, Zelenszkij beszámolója egy olyan politikai megállapodásról szól, amely később lehetővé teheti a Patriot-rakéták ukrajnai gyártását. Az ország idei téli légvédelme továbbra is a már meglévő rakétákon, valamint azon múlik, hogy Lengyelország, Románia és a többi készlettel rendelkező ország mennyit tud átadni.