Ukrajna kisebbségi iskolatörvénye után 17 EU-fejezet nyílt meg

Ukrajna és Moldova október 13-án egyaránt 17 új fejezetet nyitott meg az uniós csatlakozási tárgyalásokon (Tanács). Az előző napon az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi iskolákról szóló törvényt, amelyet Magyarország követelt, majd a magyar külügyminiszter jelezte, hogy Budapest hozzájárulhat a következő lépéshez (Rada, Telex). A sorrend megmutatja, mit érhet el egy kormány, ha a bővítés minden lépéséhez az összes tagállam beleegyezése kell.

Mi nyílt meg valójában?

A tárgyalási fejezetek megnyitása nem jelent csatlakozást. A tárgyalások hat, egymáshoz kapcsolódó fejezetből álló klaszterbe rendeződnek. A most megnyitott két klaszter az egységes piac szabályait fedi le: ez az áruk, szolgáltatások, munkavállalók és a tőke közös európai piaca. Mostantól mindkét országnak hatból négy klasztere van nyitva (Tanács).

Egy klaszter megnyitásakor az uniós kormányok rögzítik, milyen feltételeket kell teljesítenie a tagjelöltnek ahhoz, hogy lezárhassa az adott klaszter fejezeteit. Ukrajnának például hatékonyan kell ellenőriznie az állami támogatásokat. Ehhez olyan hatóságra van szüksége, amely meg tudja akadályozni, hogy az állam a piac más országaiban működő versenytársakkal szemben előnyhöz juttassa a kiválasztott cégeket (a 2. klaszter álláspontja).

Egyik ország sem kapott csatlakozási dátumot. Erről csak akkor lehet szó, ha megszületik a csatlakozási szerződés, amelyet minden tagállamnak jóvá kell hagynia és ratifikálnia kell (az EUSZ 49. cikke).

Mibe került Magyarország igenje?

A magyar kifogás az ukrán oktatás 2017-es átalakításáig nyúlik vissza. Az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló testülete, a Velencei Bizottság akkor arra kérte Kijevet, hogy alakítsa kiegyensúlyozottabbá a szabályokat (Velencei Bizottság). Budapest addig nem támogatta a mostani lépést, amíg Ukrajna törvényben nem erősítette meg a kisebbségi nyelvű oktatás garanciáit.

Az ukrán parlament, a Rada október 12-én 266 szavazattal fogadta el a 16119. számú törvényjavaslatot (Rada). Orbán Anita külügyminiszter ezután azt mondta, Magyarország hozzájárulhat a lépéshez. Azt is ígérte, hogy a kárpátaljai kisebbségi csoportokkal együtt figyelik majd a törvény végrehajtását; Kárpátalján él Ukrajna magyar lakosságának többsége (Telex). A tagállamok még aznap elfogadták az EU írásos tárgyalási álláspontjait (a 3. klaszter álláspontja, To Brief).

Ugyanez a törvény a román anyanyelvűeket is érinti, Bukarest pedig nem tekinti lezártnak az ügyet. Nicușor Dan román elnök üdvözölte az új megfogalmazást, de jelezte, hogy Románia tovább dolgozik azért, hogy a gyerekek középiskolában is románul tanulhassanak (Aradon).

Moldova is ugyanazon a napon lépett tovább

Moldovának nem volt része az iskolai vitában. Saját tárgyalási álláspontjai alapján halad, így elvben a saját teljesítménye szerint ítélik meg. Mégis ugyanazokat a klasztereket nyitotta meg ugyanazon a napon, mint Ukrajna, egy külön konferencián (Tanács).

A nyilvános dokumentumokból az látszik, hogy a két ügy együtt haladt. Arra nincs bizonyíték, hogy Moldovát visszatartották volna, amíg Kijevre várnak. Ha azonban ez a párhuzamos haladás folytatódik, az Ukrajnának szánt vétó Moldovát is megakaszthatja.

Az Európai Bizottság megszüntetné az egyes tagállamok vétóját a csatlakozási folyamat köztes lépéseinél. Október 6-án azt javasolta, hogy az olyan döntésekről, mint a klaszterek megnyitása, minősített többséggel szavazzanak, a végső felvételhez viszont továbbra is egyhangú döntés kelljen (Bizottság). Ha elfogadják, Magyarország egyedül már nem blokkolhatná a mostanihoz hasonló lépéseket. Legalább 15 tagállam kormányának támogatására lenne szükség, olyan országokéra, amelyek együtt az EU népességének 65 százalékát képviselik (EU-szerződés).

A bizottsági javaslat önmagában nem változtat a szabályokon: elfogadásához a tagállami kormányoknak is hozzá kell járulniuk. Így a most vétójoggal rendelkező fővárosok arról is döntenének, hogy korlátozzák-e a saját jogkörüket. A javaslatnak nem volt szerepe a mostani döntésekben.

Magyarország nincs egyedül azzal, hogy feltételekhez köti a bővítést. Giorgos Gerapetritis görög külügyminiszter Albánia további előrelépését ahhoz kötötte, hogy rendezzék az ottani görög kisebbség tulajdonjogát igazoló okiratok helyzetét (görög külügyminisztérium).

Budapest megnevezte a törvényt, amelyet követelt, Kijev parlamentje elfogadta, a tárgyalások pedig másnap továbbléptek. Egy tagállam egy eljárási lépés feltételéül szabta, hogy a tagjelölt ország törvényhozása módosítsa a szabályait, és elérte, hogy ezt megtegye. Budapest hozzájárulása azonban csak erre a lépésre szól. Két klaszter még nyitásra vár, köztük a mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat felölelő (Tanács). Ha a kormányok nem fogadják el a Bizottság szavazási reformját, ezek megnyitásához ismét minden főváros, köztük Budapest igenje kell majd.