Ukrajna egy ballisztikus rakétát sem fogott el

Augusztus 16-án orosz rakéta csapódott be az ArcelorMittal krivij rihi acélművébe: két dolgozó meghalt, 14-en megsérültek (Kyiv Independent, Euronews). A kohókat leállították, így a katonai csapás az ukrán ipari kapacitásban is azonnal látható kárt okozott. Kijev két kerületében tüzek keletkeztek, Szumiban pedig egy ember meghalt. Oroszország 13 helyszín ellen indított vegyes támadást: Iszkander-M ballisztikus rakétákat, robotrepülőgépeket és több mint száz Sahed típusú drónt vetett be (Ukrainian Air Force). Az ukrán légierő az éjszaka folyamán 85 drónt és három robotrepülőgépet lőtt le. Ballisztikus rakétából egyet sem tudott megsemmisíteni (RBC Ukraine).

Európa számára ez a nulla a lényeges szám. A drónok lelövési aránya első ránézésre működő védelemre utal. A ballisztikus rakéták viszont azt mutatják meg, hol szakad el a rendszer. Az európai kormányok Ukrajna légvédelmét létfontosságúnak nevezik, de éppen azokból az elfogórakétákból nem tudnak eleget adni, amelyek a ballisztikus robbanófejek ellen kellenek. A tél három hónap múlva kezdődik.

Miért félrevezetőek a drónszámok?

Az orosz támadások felépítése tudatos. Az olcsó drónok sok cél követésére kényszerítik az ukrán kezelőszemélyzetet, és ritka légvédelmi rakétákat égetnek el. Ezután érkeznek a ballisztikus robbanófejek, gyorsabban és nehezebben elfogható pályán (Reuters). A rövidebb hatótávolságú rendszerek, például az IRIS-T és a NASAMS, drónok és robotrepülőgépek ellen hatékonyak lehetnek. A meredek, nagy sebességű pályán érkező ballisztikus rakétákat viszont nem erre tervezték. Ezek elfogására olyan rendszerek kellenek, mint a Patriot PAC-3 vagy a francia-olasz SAMP/T (Politico). Ukrajnának egyikből sincs elég.

Ugyanezen az éjszakán Ukrajna több száz drónt indított Moszkva felé, és az ukrán vezérkar szerint találat ért egy rosztovi üzemet, amely szilárd rakéta-hajtóanyagot gyárt (UNN). Orosz tisztviselők több régióból összesen legalább hét civil haláláról számoltak be (CNN). A bizonyítékok súlya nem egyenletes: Oroszország nagy elfogási számokat közöl független ellenőrzés nélkül, Ukrajna viszont halott munkásokat, tüzeket és leállított kohókat mutat.

A támogatók téli határidő előtt állnak

A hiány nem új. Ahogy a To Brief korábban megírta, Ukrajna az augusztus 1-jei rakétatámadásban 27 ballisztikus rakétából csak egyet tudott elfogni, Zelenszkij pedig azt mondta, hogy a légvédelmi rakétaszállítások a 2025-ös szint harmadára estek vissza. Az augusztus 16-i támadás ugyanazt a rést tette láthatóvá.

Németország példája mutatja, miért nem lehet ezt gyorsan gyártással betömni. Berlin finanszírozza a Patriot- és IRIS-T-gyártósorokat, de az első Európában összeszerelt Patriot-rakéták csak 2027 elején hagyhatják el a COMLOG-ot, Németország dedikált Patriot-összeszerelő üzemét (IO+). Az éves kapacitás akkor is csak 120-170 elfogórakéta lehet a Frankfurter Rundschau szerint. A másik út a Bundeswehr meglévő készleteinek átadása, ehhez azonban kormányzati döntés kell, és Berlin eddig azt jelezte, hogy a tartalékok korlátozottak (Bundesregierung).

Lengyelországban a legélesebb ez a mérlegelés. Varsónak van oka segíteni: ha az orosz rakétákat Ukrajna felett állítják meg, az Lengyelországot is védi. Csakhogy minden keletre küldött Patriot-rakéta csökkenti azt a mozgásteret, amelyre Lengyelországnak a szabotázsok, a GPS-zavarások és a légtérsértések miatt már most is szüksége van (ISW). Magdalena Sobkowiak-Czarnecka védelmi miniszterhelyettes „a következő napokban” meghozható átadási döntésről beszélt, de hozzátette, hogy a lengyel állampolgárok biztonsága az első (Rzeczpospolita). Varsó egyelőre nem hagyta jóvá a lépést.

Románia már most azt tapasztalja, mit jelent a háború közelsége. Egy NATO-járőrözésen részt vevő spanyol F-18-as lelőtt egy drónt, amely Moldova felől lépett be a román légtérbe. A NATO szerint „orosznak tűnik”, bár a vizsgálat még tart (Libertatea, HotNews). Radu Miruță ideiglenes védelmi miniszter azt mondta, hogy a román radarok 96 óra alatt több mint 100 drónt követtek a határ közelében.

A számok tél előtt nem javulnak. Egy Patriot elfogórakéta gyártása nagyjából 42 hónapig tart (Defense News). Az európai összeszerelősorok 2027-ben kezdenek termelni. A nemzeti készletekből átadott rakéták minden támogató ország saját védelméből vesznek el. Az orosz ballisztikus rakéták ezért most olyan pajzsot érnek el, amelyet Európa szükségesnek nevez, de nem tud kellő mennyiségben biztosítani.