Ukrajna kimaradt a bécsi békecsatornából

Júliusban brit, francia és német volt magas rangú tisztviselők találkoztak Bécsben egy meg nem nevezett orosz résztvevővel, hogy az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások feltételeiről beszéljenek a Bloomberg értesülése szerint. A találkozót egyetlen kormány sem vállalta magára. Az orosz résztvevő nevét nem hozták nyilvánosságra. Az ügy a háttérdiplomácia szürkezónájába tartozik: egy háború lezárásáról beszéltek, de a háborút vívó ország nélkül.

Volt tisztviselők, hivatalos felhatalmazás nélkül

A Bloomberg három nyugati résztvevőt nevezett meg. Tim Barrow korábban brit nemzetbiztonsági tanácsadó volt. Markus Ederer volt német államtitkárként és az EU moszkvai nagyköveteként is dolgozott. Pierre Vimont tapasztalt francia diplomata, korábban az Európai Külügyi Szolgálat, vagyis az EU külpolitikai apparátusának főtitkára volt. Mindhárman olyan pozíciókat töltöttek be, amelyek Moszkva szemében felismerhető és akár hiteles tárgyalópartnerré tehették őket.

A találkozót a hírek szerint a Centre for Humanitarian Dialogue, egy svájci konfliktusközvetítő civil szervezet szervezte (Bloomberg). Ederer és Vimont a szervezet igazgatótanácsában is helyet kap (Gândul). Ez azért lényeges, mert elmosódik a határ a magánemberként folytatott beszélgetés és egy bejáratott mediációs szervezet informális diplomáciai munkája között.

Az orosz oldalról továbbra sincs biztos adat. Rainer Munz, az n-tv tudósítója felvetette, hogy a résztvevő Alekszandr Volosin, a Kreml korábbi kabinetfőnöke lehetett, de ezt lehetőségként, nem megerősített azonosításként fogalmazta meg (n-tv). Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő nem válaszolt a Bloomberg megkeresésére.

A kormányok elhatárolódtak, de nem állították le a csatornát

Az érintett fővárosok mind távolságot tartottak az ügytől. A német külügyminisztérium azt közölte, hogy „keine Kenntnis”, vagyis nincs tudomása a találkozóról, és a megbeszéléseket nem a német kormány nevében, illetve nem vele egyeztetve folytatták (Berliner Zeitung). Franciaország nem kívánt nyilatkozni (Challenges). London általános választ adott arról, hogy támogatja az „igazságos és tartós békét”, de a volt tisztviselők szerepére nem tért ki (The Moscow Times).

A kormányok tehát nem vállalják a beszélgetést, de nem is zárják le. A Telegrafi magyarázata szerint az ilyen találkozók nem kötik a kormányokat, viszont lehetővé teszik, hogy volt tisztviselők olyan megoldási lehetőségeket vizsgáljanak, amelyeket később eljuttathatnak a hivatalban lévő döntéshozókhoz. Ez Londonnak, Párizsnak és Berlinnek tagadhatóságot ad. Moszkvának pedig csatornát.

Keleten figyelmeztetésként olvassák

A francia és német sajtó többnyire puhatolózó diplomáciaként kezelte a bécsi találkozót. A lengyel értelmezésben viszont inkább kockázatként jelent meg.

Jerzy Marek Nowakowski volt lengyel nagykövet szerint a találkozó „nem jó jel”, mert a Moszkvával fenntartott ilyen csatorna nem szolgálja Lengyelország érdekét, és Lengyelország távolmaradása „nekünk nem használ” (Fakt). Az Onet a bécsi ügyet egy korábbi, júliusi bakui háttértalálkozóval kötötte össze, ahol más volt német és orosz tisztviselők egyeztettek. Egy hónapon belül két informális megbeszélés, mindkettő volt német szereplőkkel, mindkettő Ukrajna és a keleti szárny államai nélkül: az ismétlődés miatt ez már nem egyszeri epizódnak, hanem mintázatnak látszik.

A bécsi találkozó nem sokkal azután történt, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország, a Coalition of the Willing, vagyis az Ukrajnát katonailag támogató országcsoport társelnökeiként megerősítették: bármilyen békéhez Ukrajna „teljes és folyamatos részvétele” kell. A júliusi kijevi nyilatkozat még egyértelműbben fogalmazott: Ukrajnát érintő döntést nem lehet Ukrajna nélkül meghozni.

Bécsben nem született döntés. De amikor Ukrajna távollétében, egy névtelenül maradó orosz tárgyalópartnerrel mérik fel a jövőbeli béketárgyalások feltételeit, az éppen azt az elvet teszi próbára, amelyet az ilyen helyzetek megelőzésére mondtak ki. Európa három legnagyobb hatalma nem ismételheti következmények nélkül, hogy Kijev nélkül semmi sem történik, miközben magyarázat nélkül marad, volt magas rangú tisztviselőik Kijev látóterén kívül puhatolják-e Moszkva álláspontját. Ukrajna és a keleti szárny választ érdemel arra, mit termelnek ezek a csatornák, és ki adott rájuk felhatalmazást, ha adott egyáltalán.