Lett tóban robbant a belarusz drón

Május 23-án reggel robbanóanyaggal megrakott pilóta nélküli eszköz lépett be Lettország légterébe Belarusz felől, nagyjából 20 kilométert repült NATO-terület felett anélkül, hogy egyetlen katonai szenzor jelezte volna, majd Kelet-Lettországban a Drīdzis-tóba zuhant. Becsapódáskor felrobbant. Sérülés nem történt. A lett fegyveres erők a LETA hírügynökségnek azt közölték, hogy a szenzoraik nem észlelték a drónt. A robbanást helyiek jelentették a rendőrségnek. Cell broadcast rendszerű, vagyis a mobilhálózaton keresztül küldött lakossági riasztás nem ment ki.

Egy hónapnyi légtérsértés

A Drīdzis-tavi eset egy olyan hónap végére került, amelyben fegyveres drónok többször is behatoltak a balti államok légterébe. Május 7-én egy drón egy rēzeknei olajraktárba csapódott Lettországban; az eset a védelmi miniszter lemondásához, majd végül a kormány bukásához vezetett. Lettországot most ügyvivő kabinet irányítja, és egyelőre nem látszik az utódkoalíció.

Május 17-én egy drón Litvánia légterébe repült be, és nem a katonai radar, hanem civilek vették észre. Finnország május 15-én rövid időre lezárta déli légterét, miután fegyveres drón közeledésére figyelmeztették.

Egy elfogás működött. Május 19-én az észt radarok kelet felől közeledő drónt követtek. A NATO Litvániában állomásozó román F-16-osokat riasztott, és egy levegő-levegő rakéta egy észt mező felett lelőtte az eszközt. Három ország hetven percen belül összehangolta a műveletet. A különbség az volt, hogy Észtország szenzorai látták a drónt. Lettországban és Litvániában nem.

Bombázókra épített rendszer, drónokkal szemben

A NATO rotációs alapon vadászgépeket állomásoztat a balti térségben a légtérrendészeti misszió, az Air Policing keretében. Ez békeidős feladat: azonosítani és kísérni kell azokat a repülőgépeket, amelyek belépnek vagy megközelítik a szövetséges légteret. A rendszert eredetileg az északi védelmet tesztelő orosz bombázókra méretezték, nem olyan kis drónokra, amelyek a hagyományos radarok számára nehezen követhető magasságban repülnek.

A három balti elnök május 21-én azt kérte a NATO-tól, hogy a légtérrendészeti feladatot légvédelmi misszióvá alakítsák. Ez állandó felhatalmazást adna a fenyegetések lelövésére, nem kellene minden esetben külön politikai jóváhagyásra várni. A váltáshoz mind a 32 NATO-szövetséges egyetértése kell, döntés pedig még nincs. Mark Rutte főtitkár a júliusi ankarai csúcsot eddig inkább a drónvédelem áttekintéseként keretezte, nem mandátumváltásként.

A nemzeti kormányok gyorsabban lépnek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a NATO keleti szárnyát érő provokációk veszélye „ténnyé válik”, Varsó pedig saját drónvédelmi pajzsot épít a határ mentén. Litvánia megkezdte a Saab Giraffe 1X alacsony magasságú radarjainak telepítését, hogy lefedje azt a 30 és 300 méter közötti sávot, ahol ezek a drónok repülnek, de a rendszer integrációja hónapokig tart. A közös válasz lassabban halad, mint a nemzeti megoldások.

Milliárdok rakétákra, aprópénz riasztásra

A katonai és a polgári felkészültség közötti rés a költésekben is látszik. Lettország több milliárd eurós uniós védelmi hitelről tárgyal katonai eszközök beszerzésére. A civil oldalon közben az uniós távközlési szabályok minden tagállamot arra köteleztek, hogy 2022 júniusáig építsen ki mobilalapú lakossági riasztórendszert. 2025 közepén hét ország még mindig nem teljesítette ezt, köztük Lettország és Finnország. Az Európai Bizottság egyikükkel szemben sem indított kötelezettségszegési eljárást.

Lettország 2025 júliusában küldte ki az első cell broadcast tesztüzenetét, akkor időjárási figyelmeztetésként. A rendszer továbbra is csak részben működik. Amikor a drón a Drīdzis-tóba csapódott, a lakosokhoz nem érkezett automatikus riasztás. Hallották a robbanást, és maguk hívták a rendőrséget.

A lett kormány a rēzeknei csapásba bukott bele. Három héttel később az utána felálló ügyvivő kabinet újabb fegyveres drónt nézett végig, amely észrevétlenül repült be az ország légterébe.