Célzatlan adócsökkentések nyelik el az energiatámogatás 72%-át

Az európai kormányok 2026-ban 11 milliárd EUR-t különítettek el energiaválság-kezelésre. Ennek több mint 72 százaléka nem célzott intézkedésekre megy el (Bruegel). Az általános áfacsökkentések és üzemanyagadó-vágások mindenkinek olcsóbbá teszik az energiát, jövedelemtől függetlenül. Az euróövezeti pénzügyminiszterek 2026. május 23-án, Nicosiában azt kérték, hogy a segítség „célzott és átmeneti” legyen (Cyprus Mail). Az eddigi költés ennek az ellenkezőjét mutatja.

Az egykulcsos adócsökkentés a tehetősebbeknek ér többet

A Hormuzi-szoros február vége óta tartó lezárása nagyjából napi 10,5 millió hordó olajat vett ki a globális piacról. A Brent ára áprilisban 138 dollárig emelkedett, azóta 110 dollár körül állapodott meg (EIA, Fortune). Az európai gázárak néhány hét alatt 56 százalékkal ugrottak meg (ECCO).

A kormányok a leggyorsabban bevethető eszközhöz nyúltak. Spanyolország 21 százalékról 10 százalékra vágta az üzemanyag áfáját. Németország literenként 14 centtel csökkentette az üzemanyagot terhelő energiaadót, ami két hónap alatt 1,6 milliárd EUR-ba kerül a szövetségi költségvetésnek (Bundesregierung). A német ifo Institut és a versenypolitikai testületként működő Monopolkommission szerint a csökkentés valóban eljutott a fogyasztókhoz: a kutakon az árak a teljes összeggel mérséklődtek. Olaszország az üzemanyag jövedéki adóját csökkentette.

A gond az elosztás. Az egységes adócsökkentés azoknak spórol több pénzt, akik több energiát fogyasztanak: nagyobb házban élnek, hosszabb utat tesznek meg autóval, több járművet tartanak fenn. Az IMF szerint az általános árszubvenciók regresszívek, vagyis a tehetősebb háztartások nagyobb hasznot kapnak belőlük, mint az alacsonyabb jövedelműek (IMF). Az ETUI elemzése arra jutott, hogy sok támogatás olyan háztartásokhoz is eljutott, amelyeknek nem volt rá szükségük, miközben az alacsony jövedelmű családok továbbra sem tudták fedezni a többletköltségeiket (ETUI).

Léteznek célzottabb megoldások, de kevés ország használja őket. Görögország Fuel Pass programja havi 25-60 EUR-t ad azoknak a háztartásoknak, amelyek évi 35 000 EUR-nál kevesebbet keresnek (Ethnos). Franciaország 600 EUR-ra emelte a munkáltatói üzemanyag-prémium éves plafonját; ez adómentes juttatás, amelyet a cégek adhatnak a dolgozóiknak, de nem kötelező alkalmazniuk (Le Figaro). Az EU-ban mindössze négy ország vezetett be olyan intézkedést, amely kifejezetten a sérülékeny háztartásokat éri el (Bruegel).

Drága támogatások, szűk költségvetések

A széles körű adócsökkentések kifeszített államháztartásokkal ütköznek. Németország hiánya a GDP 3,7-4,25 százalékára nőtt (INSM). Franciaországé 5,1 százalékon áll (IMF). Az euróövezetben várhatóan 10-ről 13-ra emelkedik azoknak az országoknak a száma, amelyek ellen túlzottdeficit-eljárás folyik, vagyis az EU hivatalos eljárásban próbálja visszaszorítani a GDP 3 százaléka feletti hiányt (Cyprus Mail).

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt javasolta, hogy az energiaköltéseket vegyék ki a hiányszámításból, ahogy a védelmi kiadásoknál már megtették. Nyilvánosan egyetlen másik tagállam sem állt mellé (Euronews). A javaslat elhalt, de pontosan jelezte a politikai feszültséget: a kormányok inkább a könyvelési szabályokon változtatnának, mint a támogatási politikán.

Kilenc nap júniusban

Spanyolországban június 1-jén járnak le az áramra és a gázra adott áfacsökkentések; az árak várhatóan 9,9, illetve 11,7 százalékkal emelkednek (Spain in English). Olaszország üzemanyagadó-csökkentése június 6-án fut ki. Június 11-én az EKB, vagyis a 20 tagú euróövezet kamatairól döntő Európai Központi Bank tart kamatdöntő ülést, a befektetők pedig emelésre számítanak (CNBC). A német csökkentés június 30-ig marad érvényben.

Az EKB kamatemeléssel nem tud több olajat előállítani, de a 3 százalékos euróövezeti infláció mellett, a 2 százalékos célhoz képest nehéz változatlanul hagynia a kamatokat (ECB). Ha a támogatások kifutása és a hitelköltségek emelkedése egyszerre érkezik, az alacsonyabb jövedelmű háztartások otthon többet fizetnek az energiáért, a banknál pedig többet a jelzáloghitelükért. Az eurócsoport Nicosiában elveket fogadott el, de nem hozott létre mechanizmust a kivezetés összehangolására. Minden ország maga dönti el, mikor húzza ki a támogatást. Az első határidő kilenc nap múlva jön.