Jeff Landry amerikai megbízott szuverén katonai bázisokat kér a dán kormányválság közepette

Jeff Landry, Trump grönlandi különmegbízottja május 17-én, előzetes bejelentés nélkül érkezett Nuukba, két nappal az előtt az üzleti konferencia előtt, amelyen hivatalosan részt vett. Olyan pillanatban szállt le Grönlandon, amikor Dániának nincs kormánya, Grönlandon nincs befektetés-átvilágítási törvény, Európa pedig próbálja biztosítani a hozzáférést a kritikus ásványkincsekhez, mielőtt Washington lépne.

Landry érkezése több intézményi rés egybeesésére épül. Grönlandon található az EU által kritikusnak minősített 34 ásványból 25, valamint a Kínán kívüli legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyek egy része. Ezek a készletek most átmenetileg gyenge jogi védelem alatt állnak.

Az űr, amelybe Landry belépett

Dánia több mint hét hete működő kormány nélkül van. Miután Mette Frederiksen nem tudott koalíciót alakítani, Troels Lund Poulsen május 11-én királyi megbízottként kapott 14 napot a kormányalakítás előkészítésére. A Future Greenland konferencián egyetlen dán miniszter sem vett részt; Koppenhágát csak az arktiszi nagykövet képviselte. A dán belpolitikai bénultság miatt Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő nagyrészt egyedül tárgyal Washingtonnal.

Nielsen álláspontja világos, de mozgástere szűk. „Nem vagyunk eladók. Nem vagyunk megszerezhetők” – mondta május 12-én a Copenhagen Democracy Summiton. A területi engedményeket elutasította, és azt mondta, „egy postabélyegnyit” sem adna át. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy a nagyobb amerikai katonai jelenlét „a tárgyalások része”. A valódi alkupozíció éppen ott van, ahol a szuverenitás átadásának elutasítása találkozik a katonai bővítés elfogadásával.

Mit akar valójában Washington

Az amerikai javaslat már túlment Trump korábbi annektálási retorikáján, és jogilag pontosabb formát kapott. Washington három új katonai bázist akar Narsarsuaqban, Kangerlussuaqban és egy harmadik, meg nem nevezett helyszínen, mindhármat amerikai felségterületként. Ez olyan amerikai enklávékat jelentene, ahol nem a dán és a grönlandi jog érvényesülne. A modell inkább a ciprusi brit szuverén bázisterületekre hasonlítana, nem azokra a szokásos megállapodásokra, amelyek az amerikai németországi vagy japán bázisokat szabályozzák.

Egy ilyen alkuhoz vagy dán alkotmánymódosítás kellene, vagy Grönland függetlenné válása, majd területátadás. Jogászok szerint a jelenlegi szabályok mellett mindkét út rendkívül nehéz. A követelés mégis tárgyalási erőt ad Washingtonnak: ehhez képest minden, ami nem szuverén amerikai terület, könnyen „észszerű” kompromisszumnak tűnhet.

Európa párhuzamos sprintje

Miközben Landry „kereskedelmi misszióként” írta le útját, az európai kormányok már léptek. Nicolas Forissier francia külkereskedelmi miniszter két nappal korábban érkezett, hogy fenntartható bányászati együttműködési nyilatkozatot írjon alá. A francia földtani szolgálat műholdas térképezéssel finanszírozza Grönland altalajának feltárását.

Németország óvatosabban számolt. Merz kancellár május 15-én zárt körben beszélt Trumppal, és kerülte a nyilvános konfrontációt, miközben négy Eurofightert küldött az Arktiszra Dánia melletti szolidaritási jelzésként. Láthatónak nem a diplomáciai csatornát, hanem a katonai gesztust szánták. Finnország két összekötő tisztet küldött; ezt a finn külügyminisztérium először „félreértésnek” nevezte, majd megerősítette, hogy tudatos döntés volt.

A NATO februárban, Mark Rutte főtitkársága alatt indított Arctic Sentry művelete adja a többoldalú keretet. Rutte egyértelműen fogalmazott: „Az amerikai elnökkel folytatott tárgyalásaim alapján az egyik munkaterület most az Arctic Sentry.” A művelet az arktiszi katonai aktivitást a norfolki Összhaderőnemi Parancsnokság alá helyezi. Ez amerikai parancsnokság, vagyis Washington a szövetségi struktúrán keresztül kap műveleti elsőbbséget, nem szuverenitási igényekkel.

A hiányzó zár az ajtón

Az EU kritikus nyersanyagokról szóló rendelete, amely kötelező 2030-as kitermelési és újrahasznosítási célokat állít fel, valamint a RESourceEU terv 2026-ra 3 milliárd EUR-t irányoz elő. Grönland befektetés-átvilágítási törvényét viszont, amely lehetővé tenné Nuuk számára a stratégiai ágazatokban történő felvásárlások blokkolását, levették a tavaszi parlamenti ülésszak napirendjéről, és őszre halasztották. Addig Nielsen saját elismerése szerint sincs jogi eszköz annak azonosítására vagy megakadályozására, ha vevők Washington nevében járnak el.

Egy kanadai–norvég konzorcium már átvilágítás nélkül szerzett ásványkincs-jogokat Grönland Quanefield-folyosójában. Az Európai Számvevőszék februárban figyelmeztetett, hogy az EU várhatóan nem teljesíti a 2030-as kitermelési céljait. A grönlandi ásványkincsekért folyó versenyben az intézményi sebesség ütközik a politikai valósággal. Washington napokban gondolkodik. Európa években.