Amerikai kényszermunka-vám emeli 35%-ra az autóvámot

Az Amerikába tartó európai autókra most már összesen akár 35 százalékos vám rakódhat. Az acél és az alumínium esetében a teher 60 százalék. A Trump-kormányzat június 2-án újabb 10 százalékos vámot javasolt az EU-exportokra, a már érvényben lévő terhek tetejébe, arra hivatkozva, hogy Európa nem lép fel elég határozottan a kényszermunkával előállított termékek ellen az ellátási láncokban (USTR, CNBC). Az EU 2024-ben 532 milliárd EUR értékű árut exportált az Egyesült Államokba (Bundesregierung). Ennek jelentős része most elérheti az új pótvám.

A jogalap cseréje

A vámokhoz Washingtonnak jogi pályát kellett váltania. A Legfelsőbb Bíróság februárban, 6:3 arányban úgy döntött a Learning Resources v. Trump ügyben, hogy az elnök nem vethet ki vámokat az IEEPA-ra, vagyis a nemzetközi gazdasági veszélyhelyzetekre vonatkozó törvényre hivatkozva (Supreme Court). Az IEEPA-alapú vámokat napokon belül megszüntették.

A kormányzat ezután másik törvényt keresett. Az amerikai kereskedelmi képviselő március 12-én a 301. szakasz alapján indított vizsgálatokat 60 országgal szemben. Ez olyan kereskedelmi jogi eszköz, amely mögött kifejezett kongresszusi felhatalmazás áll. A vád szerint ezek az országok eltűrik, hogy kényszermunkával előállított áruk kerüljenek be az ellátási láncaikba. Az EU-ra 10 százalékos pótvám jönne; azok az országok, ahol nincs kényszermunkát tiltó importszabályozás, például Japán és Dél-Korea, 12,5 százalékos teherrel néznek szembe.

A keretezés politikailag erős: ki vitatná, hogy fel kell lépni a kizsákmányolás ellen? Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke mégis „teljesen abszurdnak” nevezte az amerikai megállapításokat (NBC News). Arra utalt, hogy az EU 2024-ben már elfogadta saját tilalmát a kényszermunkával előállított termékek importjára (Council of the EU). Lange szerint „előbb eldöntik a vámintézkedést, aztán megtalálják hozzá a megfelelő jogi indokot”.

Washington érve ettől még nem teljesen üres. Az EU kényszermunka-rendelete csak 2027 decemberétől alkalmazandó. Ráadásul az amerikai rendszerrel szemben, amely vélelmezi, hogy a kínai Hszincsiangból érkező termékek érintettek, amíg az importőr nem bizonyítja az ellenkezőjét, az európai modellben a bizonyítási teher a hatóságokon van, nem a vállalatokon. Az Európai Bizottság a vámokat „indokolatlannak” nevezte. A hivatalos cél mindkét oldalon ugyanaz, de egy hároméves végrehajtási késedelmet nehéz jól védeni egy vámalkuban.

Ki fizeti a halmozódó számlát

A kényszermunka-vám nem önmagában áll, hanem a meglévő terhekre rakódik rá. A kár ott koncentrálódik, ahol ez a halmozódás a legnagyobb.

A turnberryi kereskedelmi megállapodás, vagyis a 2025 augusztusi EU-amerikai keretalku a legtöbb vámot 15 százalékon rögzítette. Erre jönne rá 10 százalékpont, így a legtöbb uniós export alapvámja 25 százalékra emelkedne. Az acél és az alumínium esetében, ahol a 232. szakasz szerinti nemzetbiztonsági vámok már most 50 százalékon állnak, az összesített teher 60 százalék lenne. Az autóknál a meglévő autóipari vámok 25 százalékot tesznek ki, így a pótvám 35 százalék közelébe vinné a kulcsot. A Bernstein Research számításai szerint önmagában egy 10 százalékpontos emelés 2,6 milliárd EUR-val csökkentené a német autógyártók idei üzemi eredményét.

A gyógyszeripar, amely az EU legnagyobb amerikai exportkategóriája, és az árukereskedelem 22,5 százalékát adja, kifejezetten mentességet kap. Ugyanez igaz az energiára és a repülőgép-alkatrészekre is. Ez egyelőre védi a gyógyszeriparra erősen támaszkodó Írországot, de a német autó- és gépipart teljesen kitakarva hagyja.

A DIHK, a német ipari és kereskedelmi kamara szerint a megkérdezett cégek 59 százaléka már most növekvő megfelelési költségekkel szembesül az amerikai vámok miatt, 14 százalékuk pedig visszafogja amerikai tevékenységét. Az amerikai piacon maradó vállalatok közül 68 százalék magasabb árakon keresztül az amerikai vevőkre hárítja a költséget. Az európai exportőrök így részben árrésveszteséget nyelnek le, az amerikai fogyasztók pedig részben drágulást fizetnek. Az arány az alkupozíciótól függ, de a cégek kétharmada már döntött.

A vámok még nem véglegesek. A nyilvános konzultáció július 6-ig tart. A legnagyobb nyitott kérdés a gyógyszeripari mentesség: ha ez kiesik, az EU kitettsége nagyjából ötödével nő. A 301. szakasz szilárdabb kongresszusi alapot ad, mint az IEEPA adott. Azt viszont bíróság még nem tesztelte, hogy szövetséges országokra lehet-e általános, országos vámokat kivetni pusztán a végrehajtási határidők miatt. A következő jogi támadásnak erre kell választ adnia.