Az USA visszatarthatja az Ukrajnának szánt fegyvereket

A Financial Times szerint amerikai tisztviselők október 10-én és 11-én felhívták Kijevet és több európai fővárost, és azt követelték, hogy Ukrajna állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat (Financial Times). A lap értesülései szerint azzal fenyegetőztek, hogy felfüggesztik a hírszerzési információk megosztását, és akadályozzák az Ukrajnának szánt amerikai fegyverek átadását. Ezeket a fegyvereket az európai országok fizetik, de az amerikai készletekből származnak (NATO). A szállítások leállítását egyelőre senki sem erősítette meg. A lap értesülése mégis megmutatja, kinél van a döntés az átadásukról.

A beszámolónak vannak korlátai. Az FT névtelenül nyilatkozó európai tisztviselőkre hivatkozott, akik vagy maguk kapták a hívásokat, vagy utólag értesültek róluk. A lap egyetlen amerikai telefonálót sem nevezett meg, és írásos utasításra sem hivatkozott. A Reuters nem tudta ellenőrizni az értesülést, a Fehér Ház pedig egyelőre nem reagált (Reuters).

A hívásokat egy vitatott találkozó előzte meg. Október 9-én Donald Trump megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner csaknem nyolc órán át tárgyaltak Miamiban az ukrán küldöttséggel, és a finomítók elleni támadások leállítását sürgették. Egy ukrán tisztviselő szerint a megbízottak a hírszerzési információk megosztásának megszüntetésével fenyegetőztek, egy amerikai tisztviselő viszont tagadta, hogy kifejezett fenyegetés hangzott volna el (Axios). Az ukrán küldöttség idő előtt távozott (To Brief). Az FT mostani beszámolója ehhez hozzáteszi a fegyverszállítások ügyét, és az európai kormányokra is kiterjeszti a nyomásgyakorlást.

Európa fizet, Washington engedélyezi az átadást

A fegyvereket a PURL nevű, Ukrajna számára összeállított prioritási listán keresztül szerzik be. A NATO európai főparancsnoka Ukrajna igényei és az amerikai készletekből felajánlható eszközök alapján állítja össze a csomagokat (NATO). A finanszírozásról a szövetséges kormányok döntenek.

Jelentős összegről van szó. Október 8-ig a NATO-tagállamok több mint kétharmada, valamint Ausztrália és Új-Zéland összesen több mint 6 milliárd dollárt ajánlott fel (NATO).

Attól, hogy egy ország fizet, még nem ő szállít. A fegyverek az amerikai készletekből érkeznek, ezért csak akkor jutnak el Ukrajnába, ha Washington engedélyezi az átadásukat. Az Egyesült Államok így saját pénz ráfordítása nélkül is feltartóztathatja az európai országok által már kifizetett szállítmányokat.

A fenyegetés még nem jelenti a szállítások leállítását. A NATO közlése, miszerint a fegyverek szállítása már zajlott, a telefonhívások előtt született, így nem bizonyítja, hogy utána is folytatódtak. Október 11-ig egyetlen név szerint megnevezett amerikai, ukrán vagy NATO-tisztviselő sem erősítette meg nyilvánosan, hogy utasítást adtak volna egy fegyvercsomag visszatartására vagy a hírszerzési információk megosztásának leállítására (Financial Times).

Előzmény, üzemanyagpiac és Kijev feltétele

Washington korábban is felfüggesztette Ukrajna támogatását, de más formában. 2025. március 5-én leállította a hírszerzési információk megosztását (Washington Post). Március 11-én, a dzsiddai tárgyalások után újraindította az információmegosztást és az amerikai katonai segélyt is (AP). Akkor az Egyesült Államok a saját segélyét és hírszerzési támogatását függesztette fel; más kormányok által megvásárolt fegyverekről nem volt szó.

Az amerikai tisztviselők nyilvánosan nem indokolták, miért tartják fontosnak a finomítók elleni támadások leállítását. Az ukrán csapások egyértelműen visszavetették az orosz üzemanyag-termelést. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az orosz benzintermelés nagyjából 20 százalékkal, a dízelé pedig közel 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, egy eleve szűkös üzemanyagpiacon (IEA). Ez adja a piaci hátteret, de a beszámolókból nem derül ki, hogy az üzemanyagárak miatt hívták volna fel a fővárosokat.

Trump bejelentette az energetikai létesítményekre vonatkozó tűzszünetet, a feltételeit azonban nem tette közzé. Ukrajna feltételt szabott.

Zelenszkij október 11-én azt mondta, Ukrajna tartózkodik az orosz energetikai létesítmények támadásától, ha Oroszország is így tesz (Ukrán elnöki hivatal). Kijev a kölcsönösségre hivatkozik. Ha csak Ukrajna állna le, az orosz finomítók termelése helyreállhatna, miközben az orosz rakéták továbbra is az ukrán villamosenergia-hálózatot támadnák.

A kifizetett fegyvercsomagok szállításáról a Fehér Ház és a NATO katonai parancsnoksága tudna nyilatkozni, de egyikük sem reagált nyilvánosan a beszámolóra. A jelentett figyelmeztetés továbbra sincs megerősítve. Európa kifizetheti az Ukrajnának szánt amerikai fegyvereket, az átadásukról azonban Washington dönt.