Amerikai szankciók sújthatják az ICC-t

A Trump-kormányzat olyan szankciós csomagot dolgozott ki, amely a Nemzetközi Büntetőbíróságot nemcsak egyes tisztviselőin keresztül, hanem intézményként is sújtaná – írja meg nem nevezett tisztviselőkre és a Wall Street Journal által megismert dokumentumokra hivatkozva az Il Fatto Quotidiano és az AP a The Spokesman-Review közvetítésével. A csomagot még nem írták alá, és nem tették közzé. Az amerikai pénzügyminisztérium aktuális szankciós adatbázisában sem szerepel intézményi kijelölés (OFAC kereső). A beszámolók szerint a tervezet a bírósággal folytatott tranzakciók többségét tiltaná, és hat-hét hónapot adna neki az Egyesült Államokhoz kötődő szolgáltatások leépítésére. Ha elfogadják, az európai kormányoknak választ kell adniuk egy eddig elkerült kérdésre: képesek-e fenntartani az ICC banki, szoftveres és felhőszolgáltatásait, ha Washington felszólítja ezek szolgáltatóit a leállásra?

Ami már érvényben van

Washington már egyenként is szankcionált ICC-tisztviselőket. A bíróság elnökét, Tomoko Akanét, valamint Abdoulaye Seye bírót 2026 augusztusában jelölték ki szankciós célszemélyként. Befagyasztották a számláikat, a kártyás fizetéseik meghiúsultak, az Apple, az Amazon és a PayPal pedig korlátozta a hozzáférésüket (Courthouse News Service, OFAC). A jogalapot a 2025. február 6-án aláírt 14203-as elnöki rendelet adja, amely lehetővé teszi a pénzügyminisztérium számára, hogy zárolja minden olyan személy vagy szervezet vagyonát, amely meghatározott ICC-tevékenységben vesz részt (Federal Register).

A rendelet az egész bíróságra kiterjedhet. Az ICC intézményi szankcionálása túlmutatna a már büntetőintézkedésekkel sújtott tisztviselőkön: veszélybe kerülhetne a bíróság banki infrastruktúrája, szoftverellátása, bizonyítékkezelése és terepen végzett munkája mind a 17 aktív helyzetben, Ukrajnától a Kongói Demokratikus Köztársaságig (ICC).

Hol sebezhető a bíróság?

Az európai kormányok politikai szolidaritással reagáltak. Németország augusztus 19-én ismét megerősítette, hogy támogatja a bíróságot (German government). Az EU külügyi szolgálata „rendíthetetlen támogatásáról” biztosította az ICC-t (EEAS). Spanyolország, Belgium, Franciaország és Szlovénia támogatta a Blocking Statute alkalmazását. Ez az uniós rendelet megtiltja az európai cégeknek, hogy bizonyos külföldi szankcióknak eleget tegyenek (EUobserver). Az Európai Bizottság egyelőre nem kötelezte el magát az intézkedés mellett.

A politikai nyilatkozatok önmagukban nem oldják meg a működés problémáját. Az ICC olyan szolgáltatásokat használ, amelyek amerikai szűk keresztmetszeteken haladnak át: dollárelszámolást végző bankokat, kártyahálózatokat, felhőplatformokat, szoftverlicenceket és viszontbiztosítást. Az euróban végzett fizetések sem szüntetik meg az amerikai kitettséget, mivel az európai bankok amerikai levelezőbankokra, eszközökre vagy megfelelési szoftverekre támaszkodhatnak.

A nyomás már érzékelhető. A holland bankok a hírek szerint jelentős állami garanciákat kértek, mielőtt vállalták volna az ICC-hez kapcsolódó szolgáltatások folytatását (Journal of International Criminal Justice). A holland ProcoliX tárhelyszolgáltató a korábbi szankciós intézkedések után visszautasított minden további ICC-megbízást (NRC). Európai cégek hoztak európai döntéseket, mégpedig attól tartva, hogy elveszíthetik hozzáférésüket az amerikai piachoz.

Európa még nem tesztelt válasza

Európának vannak jogi eszközei. A Blocking Statute megtiltaná az érintett amerikai intézkedés végrehajtását, de ehhez az Európai Bizottságnak előbb fel kellene vennie azt a rendelet mellékletébe (EUR-Lex). A kényszerítő intézkedések elleni uniós eszköz, vagyis az Anti-Coercion Instrument vizsgálatot és a tagállami kormányok szavazását igényelné az Európai Unió Tanácsában (European Commission). A hagyományos uniós ellenintézkedésekhez egyhangú döntés kell, így bármelyik kormány megakadályozhatja őket.

Mindhárom út ugyanabba a korlátba ütközik: a jogszabályi tiltás önmagában nem biztosít bankot, felhőszolgáltatót vagy biztosítót. Az európai jog alapján az ICC kiszolgálására kötelezett vállalat továbbra is elveszítheti hozzáférését az amerikai piachoz, a dollárelszámoláshoz és az amerikai technológiákhoz. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság 2019-ben hasonló okból hozott létre fizetési csatornát az Iránnal folytatott kereskedelemhez: az eszköz csak minimális forgalmat bonyolított.

A PublicSpaces vezette koalíció arra kérte a holland parlamentet, hogy dolgozzon ki tárcákon átívelő tervet a banki, felhőalapú, tárhely- és egyéb szolgáltatások, valamint a működés folyamatosságának biztosítására (PublicSpaces). Hollandia 2027-es külügyi költségvetése említi a nemzetközi intézmények védelmét, de nem nevez meg ICC-specifikus szolgáltatókat, aktiválási feltételeket vagy garanciákat (Tweede Kamer). Az ICC javasolt éves költségvetése hozzávetőleg 194 millió euró (ICC-ASP-24-10). A szükséges összegek kezelhetők. Egyelőre azonban hiányzik a kipróbált megállapodás, amely akkor is a bíróság mellett tartaná a szolgáltatókat, ha amerikai büntetések fenyegetnék őket az ICC kiszolgálása miatt.

Az amerikai terv továbbra is csak tervezet. Európa ennek ellenére azt ígérte, hogy megvédi az ICC-t, miközben nem mutatta be, hogyan tartaná meg a bíróság nélkülözhetetlen szolgáltatóit. A hírek szerint biztosított átmeneti idő lehetőséget adna a felkészülésre, ehhez azonban a kormányoknak a nyilatkozatokon túl szerződésekkel, garanciákkal és átállási tervekkel is elő kell állniuk.