Washington amerikai enklávékat akar Grönlandon

Az Egyesült Államok európai katonai bázisai eddig a fogadó országok területén működtek. Németországban, Olaszországban vagy Portugáliában a formális szuverenitás a helyi államé maradt, és papíron a hozzáférést is megtagadhatják Washingtontól. A Grönlanddal kapcsolatos amerikai igények ezt a korlátot vennék ki a rendszerből, és messzebb mennének a jelenlegi európai bázismegállapodásoknál.

A május 18-án megjelent beszámolók szerint titkos háromoldalú tárgyalásokon az USA három dolgot kér: egy „örök záradékot”, amely Grönland függetlenné válása után is garantálná az amerikai csapatok állandó jelenlétét; tényleges vétójogot a külföldi befektetések fölött; valamint három új bázist, amelyet „szuverén amerikai területként” jelölnének ki (United24 Media, Times Now). Néhány órával később Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök találkozott Donald Trump megbízottjával, Jeff Landryvel, és egyértelműen fogalmazott: „A grönlandi nép nem eladó” (Copenhagen Post, ABC Nyheter).

A Lajes-modell hivatalossá tétele

A jelenlegi amerikai–dán védelmi megállapodás, amelyet 1951-ben írtak alá és 2004-ben frissítettek, már most is széles hozzáférést ad Washingtonnak. A Pituffik űrbázis 625 négyzetkilométert fed le. Az amerikai létesítmények azonban dán–grönlandi területen működnek, nem amerikai tulajdonú földön (SOF News).

A szuverén területre vonatkozó igény ezt változtatná meg. Európában ennek egyetlen valódi előképe a brit Akrotiri és Dhekelia Cipruson, amelyet az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága „a brit gyarmat maradványának” nevezett (DW). A befektetési vétó ugyanilyen szokatlan: Washington átvilágítási jogot akar a grönlandi gazdaság fölött, miközben Grönland saját befektetésszűrési törvényét 2026 őszére halasztották. Az USA tehát egy olyan keretrendszer fölött kérne ellenőrzést, amely még létre sem jött (Arctic Today).

A jelenlegi bázismodell Európában már így is repedezik. Olaszország márciusban megtagadta, hogy amerikai bombázók a sigonellai bázist használják iráni műveletekhez, a parlamenti felhatalmazás követelményére hivatkozva (Analisi Difesa). Portugáliában miniszterek elismerték, hogy az USA „hallgatólagos engedélyekkel” használhatja a Lajes légibázist, vagyis Lisszabont utólag tájékoztatják, nem előzetesen kérdezik (CNN Portugal). A grönlandi követelések azt tennék hivatalossá, amit Portugália informálisan már megtapasztal, majd még tovább is mennének.

Koppenhága bénultsága, Nuuk vétója

Dániának nyolc hete nincs működő kormánya. Az ügyvezető kabinet nem kötheti meg a parlament kezét, a dán alkotmányos szabályok pedig terület átadásához öthatodos parlamenti többséget írnak elő (POV International). Egy új jobbközép kisebbségi kormány megalakításával próbálkoznak, de megállapodás még nincs (Politiken).

A politikai vákuumban Grönland a saját alkotmányos eszközeire támaszkodhat. A 2009-es önkormányzati törvény, amely Grönlandnak Koppenhágától független ellenőrzést ad saját erőforrásai és kereskedelempolitikája fölött, lehetővé teszi, hogy a grönlandi parlament blokkoljon befektetési ügyleteket és nyersanyag-koncessziókat. Nielsen jobbközép politikus, Múte B. Egede külügyminiszter baloldali szocialista, de mindketten elutasítják az amerikai igényeket. Ez a politikai táborokon átívelő egyetértés Nuuk legerősebb lapja (ABC Nyheter).

A csendes felvásárlás

Az EU-nak nincs jogi felhatalmazása arra, hogy beavatkozzon a grönlandi bázistárgyalásokba. Grönland 1985-ben kilépett az Európai Közösségből. Az Európai Parlament az amerikai magatartást „az EU stratégiai érdekeire jelentett súlyos fenyegetésnek” nevezte (Constitutional Discourse), de a stratégiai következmények fontosabbak bármely brüsszeli nyilatkozatnál.

Franciaország külön úton mozog. Nicolas Forissier kereskedelmi miniszter május 15-én Nuukba látogatott, és geológiai térképezési megállapodást írt alá az állami BRGM földtani szolgálattal (Capitol.fr). Németország szóban támogatja Dániát, de nem állt elő sarkvidéki stratégiával (Spiegel). Lengyelország hallgat; Varsónak a Washingtonnal fenntartott kétoldalú viszony többet nyom a latban, mint az északi szolidaritás (Defence24).

A gazdasági versenyben az eredmény részben már eldőlhetett. Az amerikai ellenőrzésű Critical Metals Corp birtokolja Grönland Tanbreez-lelőhelyének 92,5 százalékát; ez Kínán kívül a legnagyobb feltáratlan nehézritkaföldfém-forrás. A részesedést az amerikai EXIM Bank támogatásával szerezték meg, vagyis miközben a katonai vita kapta a figyelmet, az amerikai állami hátterű finanszírozás lekötötte az erőforrást (Le Monde, IFRI). Az EU sarkvidéki bányászati finanszírozása továbbra is „nagyrészt kihelyezetlen”. Landry megbízott szerint Trump azt mondta neki, hogy „szerezzen annyi barátot, amennyit csak tud” (RTE). Gazdasági csomagot nem jelentettek be. Amíg a szuverenitási tárgyalások elakadnak, az USA úgy épít gazdasági ellenőrzést, hogy ehhez nincs szüksége Nuuk beleegyezésére.