A V4 Berlin költségvetési szigora ellen

Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország vezetői évek óta először tartottak hivatalos V4-csúcsot múlt héten Gödöllőn. A találkozó újra életet vitt abba a visegrádi formátumba, amelyet Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után Moszkva megítélésének feloldhatatlan különbségei bénítottak meg. Ezeket az ellentéteket a négy kormány nem rendezte. Most inkább megkerülik őket, mert az EU következő hétéves költségvetése az a vita, amelyben a koordináció kézzelfogható hasznot hozhat.

Régi kiadások, új számlák, vágni senki sem akar

Az EU többéves pénzügyi kerete, az MFF, hét évre rögzíti a közös költségvetés plafonjait és fő kiadási kategóriáit. A következő keret 2028–2034-re szól, és mind a 27 tagállam egyhangú döntése kell hozzá, az Európai Parlament jóváhagyásával. Vagyis egyetlen ország is feltarthatja az alkut.

A költségvetést évtizedek óta két nagy tétel uralja: a kohéziós politika, vagyis a szegényebb régiók felzárkóztatására szánt pénz, valamint a közös agrárpolitika mezőgazdasági támogatásai. Mindkettő mögött erős politikai védelem áll. Csakhogy ugyanarra az asztalra új számlák is érkeznek: a védelem, Ukrajna hosszú távú támogatása, az EU-bővítés költségei és a NextGenerationEU járvány utáni közös adósságának törlesztése (ECA, Euronews). Valamit csökkenteni kellene. Azt viszont egyetlen kormány sem akarja kimondani, hogy pontosan mit.

A szorítást Friedrich Merz német kancellár képviseli a legkövetkezetesebben. Elutasította a közel 2 000 milliárd eurós költségvetést, és nemet mondott az újabb közös uniós hitelfelvételre is (FAZ, Zeit). Hollandia, Ausztria és Svédország hasonló álláspontot visz: a teljes kiadási szintet korlátoznák, és nem növelnék a közös adósságot.

A másik oldalon a Kohézió Barátai nevű, nagyjából 16–17 államból álló csoport, benne Olaszországgal, Spanyolországgal, Portugáliával és mind a négy V4-országgal, közös nyilatkozatban rögzítette, hogy az új prioritásokat nem a kohéziós és agrárpénzek rovására kell finanszírozni (spanyol külügyminisztérium, EUNews).

Költségvetési érdekcsoport, nem visszatérés

A gödöllői csúcs ebbe a szélesebb költségvetési szövetségbe illeszkedik. A sajtótájékoztatón mind a négy vezető közös prioritásként nevezte meg a kohéziós politikát, az agrártámogatásokat, az energiaárakat és a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformját, és megállapodtak abban, hogy minden Európai Tanács-ülés előtt újra egyeztetnek (AP/SFGate, Denník N). Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a V4 „újra nagyon erős” akar lenni. Andrej Babiš cseh miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte Csehország várható forráscsökkenését, és a V4-koordinációt ahhoz kötötte, hogy országai a lehető legtöbbet hozzák ki a költségvetésből (ČT24).

Az együttműködés valódi, de korlátozott. A négy ország az egyhangúsági szabály mellett közösen sem kap külön vétót azon túl, amellyel az EUMSZ 312. cikke alapján külön-külön is rendelkeznek. Amit nyerhetnek, az politikai súly: egy fegyelmezett közép-európai csoport drágábbá teszi a kohéziós pénzek megvágását, és már azelőtt formálhatja a kompromisszumos szöveget, hogy az a végső csúcsasztalra kerülne. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ezért hangsúlyozta az Olaszországgal és más V4-en kívüli országokkal folytatott együttműködést is (PAP). A lengyel és a cseh beszámolók egyaránt úgy írják le a visegrádiakat, mint a Kohézió Barátain belüli alcsoportot, nem pedig önálló blokkot (Business Insider Polska, Aktuálně.cz).

A német források a túloldalról erősítik meg ugyanezt az olvasatot. Merz elismerte, hogy a takarékossági álláspontja nem többségi vélemény az uniós vezetők között (n-tv). Berlin a költségvetési vitát hagyományos befizetői és kedvezményezetti alkuként kezeli, nem külön visegrádi problémaként.

Ma szövetségesek, holnap versenytársak

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a júniusi Európai Tanács előtt hívta össze a Kohézió Barátait, és amellett érvelt, hogy a kohéziós és agrárpénzekből nem lehet az új kiadási tételeket finanszírozni (Sky TG24). A költségvetési vitában Rómának szüksége van a keleti szavazatokra a takarékos országok vágási terveivel szemben.

Az olasz sajtó ugyanakkor már a kényelmetlen következő fejezetre figyelmeztet: az EU keleti bővítése, különösen Ukrajna csatlakozása, a mezőgazdasági és kohéziós pénzek egy részét az újabb tagok felé terelheti, ami a jelenlegi déli kedvezményezetteket szoríthatja meg (Quotidiano Nazionale). Az uniós forrásokat védő országok most a megszorítások ellen állnak egy oldalon, de amint rögzítik a teljes keretet, egymással is versenyezni fognak a megmaradó pénz felosztásáért.

Gödöllőről nem jelent meg olyan nyilvános V4-dokumentum, amely konkrét költségvetési követeléseket vagy vörös vonalakat tartalmazna (Telex). A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret országonkénti végleges számai még nem léteznek, ezért a nyertesekről és vesztesekről szóló mostani állítások egyelőre tárgyalási pozíciók. A sajtótájékoztató a könnyebb részt mutatta meg: abban mindenki egyetértett, hogy valaki más fizessen. Az igazi próba akkor kezdődik, amikor az Európai Bizottság számokat ír az országnevek mellé.