Vučić lemondott, a kormányfői posztért indul

Aleksandar Vučić szeptember 27-én, vasárnap lemondott Szerbia elnöki tisztségéről, hogy pártja kampányát irányítsa az október 25-i előrehozott parlamenti választáson, és a miniszterelnöki posztért induljon (Reuters, BTA). Olyan hivatalt ad fel egy másikért, amelyet csak egy új parlamenti többség juttathat neki. Hónapok óta tartó tüntetések nyomán Szerbia előrehozott választás elé került; Vučić most ezt igyekszik a miniszterelnöki posztra vezető úttá tenni.

A lépés előkészített döntés volt. Vučić már szeptember 9-én feloszlatta a 250 fős parlamentet, és kiírta az októberi választást, ezzel teljesítve a diákok vezette tiltakozó mozgalom egyik központi követelését (AP). Az Ouest-France már a hónap elején beszámolt a választás időpontjáról és a lemondás lehetőségéről is (Ouest-France).

Ana Brnabićnak, a parlament elnökének és Vučić közeli szövetségesének hétfőn kellett volna átvennie az államfői teendőket (BTA). A hatalomátadás pontos jogi időpontját még nem erősítették meg.

Két választás, és egy parlamenti többség

Október 25-én a szerbek parlamentet választanak (Reuters). A kormányfő személyéről a parlament dönt. Vučić csak akkor maradhat hatalmon, ha pártja és szövetségesei elegendő mandátumot szereznek ahhoz, hogy körülötte parlamenti többséget alakítsanak ki.

A lemondást követően nagyjából 90 napon belül elnökválasztást is kell tartani a BBC Serbian szerint. A határidő akkor indul, amikor a lemondás megjelenik a Hivatalos Közlönyben, az állami jogi aktusok hivatalos nyilvántartásában. Addig a választás időpontja még nem rögzített.

A diákok a választásra viszik a tiltakozást

Vučić legfőbb kihívója abból a tiltakozási hullámból nőtt ki, amely a novi sadi vasútállomás előtetőjének halálos áldozatokat követelő összeomlása után indult (AP). A szerb választási bizottság szeptember 15-én hagyta jóvá a „Diáklista – A diákok győznek” elnevezésű listát, miután hitelesítette 69 099 aláírását (N1).

A lista programja a hatalom ellenőrzésére hivatott intézmények fölötti pártirányítás visszaszorítására összpontosít (Danas). Egyik példája jól mutatja a célkitűzés léptékét: a diákok függetlenítenék a médiaszabályozó hatóságot és az állami műsorszolgáltatót a kormánypárt befolyásától.

A versenyfeltételek egyenlőtlenek. A Deutsche Welle szerint a kormánybarát médiumok „blokádolók listájának” nevezték a diákokét, és támadták vezetőjét, Ilija Srdanovićot. A tudósítás Vučić állítását is idézi, miszerint pártja 47–48 százalékon áll; ez a szám tőle származik, nem független közvélemény-kutatásból (DW).

Szerbia meghívta a megfigyelőket az EBESZ választásokat ellenőrző hivatalától, az ODIHR-től. Az EBESZ az 57 országot tömörítő európai biztonsági szervezet. A megfigyelőmisszió szeptember 16-án kezdte meg munkáját, majd szeptember 25-én útnak indított 30 hosszú távú megfigyelőt (OSCE/ODIHR). Jelentésük azt értékeli majd, hogy tisztességes volt-e a választás; arról viszont nem dönt, ki alakít kormányt.

Miért figyelnek a szomszédok?

A szerb választás Európa-szerte figyelmet kap: francia regionális lapok, a német nemzetközi műsorszolgáltató és a bolgár közrádió is foglalkozik vele. A bolgár közrádió tudósítása a legkézzelfoghatóbb európai érdekre, az energiára irányítja a figyelmet.

Szerbia uniós tagjelölt ország, de földgázát továbbra is Oroszországtól szerzi be. A bolgár közrádió szerint Vučić szeptember 26-án Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a gázról, és arra számít, hogy meghosszabbítják a szeptember 30-án lejáró orosz gázszállítási megállapodás kiegészítését (BNR). Az olajellátásnál is hasonló határidő közeleg. A NIS, az orosz irányítású szerb olajvállalat augusztus végi közleménye szerint az amerikai szankciós engedély, amely lehetővé teszi a cég működését, szintén szeptember 30-ig érvényes (NIS). Az engedély későbbi státuszáról nem jelent meg újabb megerősítés.

Vučić lemondása egyik határidőt sem idézte elő. A szerb–orosz energetikai kapcsolatokról szóló döntések viszont a kampány kellős közepére esnek. A következő négy hétben az ezekről tárgyaló politikus hivatalosan jelölt, nem államfő.

Nincs nyoma annak, hogy Szerbia Vučić lemondása miatt változtatna politikáján. Az változott meg, hogyan maradhat hatalmon: ez most egy parlamenti szavazáson és az általa kialakítandó többségen múlik, miközben az ODIHR még nem értékelte a kampány tisztességességét.