Wang Yi feloldja a svéd diplomáciai jeget

Huszonkét év után először járt kínai külügyminiszter Svédországban. Wang Yi július 4-i stockholmi látogatása egy északi körút része volt: július 2. és 8. között Dániát, Svédországot, Finnországot és Norvégiát kereste fel (GP, Politiken). Peking ezzel azt teszteli, hogy kétoldalú gesztusokkal és gazdasági nyomással lehet-e puhítani Európa legszkeptikusabb fővárosain.

Az időzítés nem véletlen. Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa októberre vár „kézzelfogható eredményeket” Pekingtől a kereskedelmi vitákban (Euronews, SCMP). Wang északi körútja ennek a határidőnek az előkészítése: Peking azt méri fel, hol lehet rést nyitni az európai álláspontban.

Miért Stockholmba megy Peking, ha a kereskedelempolitikát Brüsszel viszi?

Az uniós kormányok önállóan nem dönthetnek a Kínával szembeni vámokról. A kereskedelempolitika uniós hatáskör, vagyis Svédország különalkuban nem vonhat vissza olyan vámokat, amelyeket Brüsszel vezetett be (EUMSZ 207. cikk). Az EU a kínai elektromos autókra már kötelező erejű rendelettel vetett ki vámokat (2024/2754 végrehajtási rendelet).

A kül- és biztonságpolitika más logika szerint működik. A szankciókról és a diplomáciai irányról a Tanácsban, vagyis a tagállami kormányok fórumán egyhangúsággal döntenek, így minden fővárosnak vétója van. Svédország nem írhatja át Peking kedvéért az uniós kereskedelmi jogot. Azt viszont befolyásolhatja, mekkora politikai nyomás nehezedik Brüsszelre, hogy továbbra is vámokkal és vizsgálatokkal lépjen fel a támogatott kínai import ellen. Ezért éri meg Pekingnek a kétoldalú diplomácia.

Az északi kormányok nyilvánosan ugyanazt mondták

A vendéglátók udvariasak voltak, de nem engedtek a lényegből. Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter már Wang fogadása előtt két problémát emelt ki: Kína támogatását Oroszország ukrajnai háborújához, valamint az EU és Kína közötti kereskedelmi egyensúlytalanságokat. Szerinte Wangnak minden északi állomáson ugyanazt az üzenetet kell hallania (Politiken). Finnország hasonló hangsúlyokat tett: a tárgyalások középpontjába az EU–Kína-kapcsolatokat, Oroszország háborúját és az európai biztonságot állította (Yle).

A svéd álláspont volt a legélesebb. Maria Malmer Stenergard külügyminiszter Ukrajnát és a kereskedelmet is szóba hozta, és az EU egységét hangsúlyozta. A svéd közéletben a látogatást nem lehetett leválasztani Gui Minhai ügyéről sem: a svéd állampolgárságú könyvkiadó továbbra is kínai börtönben van. Jojje Olsson, az Expressen publicistája szerint a Pekinggel újranyitott csatornák kockázata éppen az, hogy a fogva tartott állampolgárok sorsa melléküggyé válik (Expressen). Ez az ügy azt mutatja meg, Svédország napirenden tudja-e tartani az egyéni jogokat akkor is, amikor a beszélgetés csúcstalálkozókról és piacra jutásról szól.

Kína máshol könnyebben talál fogást

Az északi front kitartott. Peking valódi mozgástere délebbre és keletebbre van.

A kulcsállam Németország. A kínai verseny éppen a német ipar magját, az autógyártást, a gépipart és a vegyipart érinti; a német sajtó ezt „Kína-sokként” írja le (Handelsblatt). Berlin egyre inkább támogatja az uniós vámokat, de közben a párbeszédet is sürgeti, mert egy teljes kereskedelmi konfliktus a német iparnak is ártana, nem csak a kínai exportőröknek (ZDFheute). Német beszámolók szerint Peking azt várja Berlintől, hogy „aktív szerepet” játsszon Brüsszel „racionálisabb” irányba terelésében (ZEIT).

Magyarország más típusú lehetőség Peking számára. Budapest a kínai tőkére építette iparpolitikai stratégiájának fontos részét: a BYD első európai személyautógyára és a CATL debreceni akkumulátorgyára stratégiai pillérek (HIPA). Magyarország a külpolitikai döntéseknél az egyhangúsági szabály miatt blokkolni tud tanácsi álláspontokat Kína ügyében, még akkor is, ha a kereskedelmi jogot nem írhatja át.

Litvánia a figyelmeztető példa. Miután Vilnius 2021-ben engedélyezte egy tajvani képviseleti iroda megnyitását, Peking leminősítette a diplomáciai kapcsolatokat és gazdasági nyomást alkalmazott; az Európai Bizottság emiatt a WTO elé vitte az ügyet (LRT). Ez minden kisebb uniós államnak jelzés: ha a kétoldalú közeledés úgy látszik, mintha jutalmazná a nyomásgyakorlást, az a közös európai álláspont hitelességét gyengíti.

Az októberi próba

Októberben az dől el, hogy Peking kínál-e eleget a túlkapacitás és a piacra jutás ügyében ahhoz, hogy lassítsa Brüsszel egyre aktívabb vám-, acélkvóta- és vámhatósági fellépését (AP, Internazionale/Reuters). Wang Yi északi körútja nem törte meg az európai frontot. Pekingnek azonban nem is feltétlenül erre van szüksége. Elég lehet annyira megbontani a politikai konszenzust, hogy a legerősebb eszközök a fiókban maradjanak. A kereskedelmi eszközök Brüsszelnél vannak. De azt, hogy ezek használata politikailag mennyibe kerül, Németország, Magyarország és a többi tagállam dönti el.