Washington harmadával vágja NATO-vadászgép-vállalásait

A Die Welt birtokába került bizalmas amerikai dokumentum tételesen sorolja, milyen katonai erőket venne ki Washington a NATO vészhelyzeti terveiből. A csökkentés nem az Európában állomásozó amerikai csapatokat érinti. Azokat az erősítéseket bontja le, amelyekkel a NATO válság esetén eddig számolhatott.

Mi áll a kiszivárgott listán?

A vágások a NATO haderőmodelljét érintik. Ezt a keretrendszert Oroszország 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű inváziója után fogadták el, és azt rögzíti, melyik tagállam milyen erőket adna a szövetségnek meghatározott határidőn belül: egyes egységeket 10 napon, másokat 30 napon, a harmadik kategóriát hat hónapon belül. Washington május 31-én nyújtotta be az új vállalásait.

A visszavágás széles körű. A vadászgépekre tett vállalások nagyjából harmadával csökkennek: az F-16-osok száma 99-ről 63-ra, az F-15E-ké 54-ről 36-ra esik. Az összes KC-46-os légi utántöltő gépet kiveszik a tervből, pedig ezek teszik lehetővé, hogy a harci gépek leszállás nélkül érjenek el távolabbi célpontokat. A nagy hatótávolságú felderítő drónok eltűnnek a NATO-tervezésből. A felfegyverzett MQ-9 Reaperek, vagyis a szövetség alapvető megfigyelő és csapásmérő drónjai megfeleződnek (Focus.de). A tengeren a két repülőgép-hordozó csapásmérő csoportból egyet kivonnak a vállalásból. A robotrepülőgépekkel felszerelt tengeralattjárók kikerülnek a listáról. A tengerészeti járőrgépek száma 26-ról 15-re csökken. A két stratégiai bombázó kötelékből egy marad.

Európának vannak gépei, de nincsenek vállalásai

NATO-tisztviselők szerint nem várhatók védelmi hiányok. Ez az állítás arra épül, hogy az európai országok nemzeti készleteiben léteznek olyan erők, amelyeket eddig nem rendeltek hivatalosan a NATO válságszintjeihez. Európa összesen több vadászgépet tart hadrendben, mint Oroszország. Csakhogy gépeket birtokolni és azokat rögzített készenléti rendben a szövetségi műveletekhez rendelni két külön dolog. A vállalás pénzzel fedezett készenléti ciklusokat, bevetésre rotált, kiképzett személyzetet és politikai döntést jelent arról, hogy egy kormány átad olyan erőket, amelyeket lehet, hogy inkább nemzeti irányítás alatt tartana.

A francia Meta-Defense védelmi elemzőoldal számítása szerint már az amerikai hagyományos csapásmérő kapacitás kiváltásához is 350-400 európai többfeladatú repülőgépet kellene hivatalosan a NATO-tervezéshez rendelni (Meta-Defense). Ekkora vállalást egyetlen európai kormány sem jelentett be. A rotációk fenntartásának költségei, vagyis a karbantartás, a kiképzés és a logisztika, aránytalanul nagy részt rónának a legnagyobb légierőkkel rendelkező országokra: Franciaországra, Németországra, az Egyesült Királyságra és Olaszországra. Washington csökkentései ezzel szemben megerősített, tételes és ütemezett döntések. Az európai pótlás önkéntes, számszerűsítetlen, és 31 nemzeti parlament jóváhagyásától függ.

A nukleáris garancia nem zárja be a hagyományos képességrést

Ahogy a hagyományos amerikai vállalások szűkülnek, Washington és Párizs nukleáris biztosítékokat kínál. Ezek azonban más típusú kockázatra adnak választ. Az Egyesült Államok Lengyelországgal és a balti államokkal a nukleáris megosztás bővítéséről tárgyal: ez az a NATO-rendszer, amelyben amerikai B61-es nukleáris bombákat szövetséges országok területén tárolnak, és szövetséges repülőgépek juttathatják célba őket (Rzeczpospolita, LRT). Litvánia már alkotmánymódosításról kezdett egyeztetni, hogy nukleáris fegyvereket engedhessen a területére. Lengyelország hivatalosan is javasolta, hogy állandó amerikai bázist fogadna be (Polsat News).

Franciaország külön pályán mozog. A „dissuasion avancée”, vagyis az előretolt nukleáris elrettentés programja azt jelenti, hogy Párizs partnerországokra is kiterjeszti nukleáris ernyőjét, miközben az indításról egyedül Franciaország dönt. A programnak Norvégia májusi csatlakozása után már kilenc partnere van (Euronews). Lengyelország egyszerre követi az amerikai és a francia irányt, bár a két rendszer parancsnoki struktúrája nem illeszthető össze: a B61-eseket Washington ellenőrzi, a francia robbanófejeket Párizs, a kettő összehangolására pedig nincs külön mechanizmus.

A nukleáris elrettentés az egzisztenciális fenyegetések ellen véd. Nem pótolja azokat a vadászszázadokat, utántöltő gépeket és járőrrepülőket, amelyekre a NATO-nak a nukleáris küszöb alatti hagyományos műveletekben lenne szüksége. A legtöbb katonai válság éppen ebben a szürke zónában zajlik.

Öt hét Ankaráig

A politikai határidőt a NATO július 7-8-i ankarai csúcsa adja. Ha az európai szövetségesek konkrét haderő-vállalások nélkül érkeznek, amelyek betöltenék a kiszivárgott listán szereplő réseket, a képességhiány lesz az új kiindulópont. Washington beadta a csökkentéseket. Európa válasza egyelőre szándékokból áll, amelyek mögé még parlamenti döntés, költségvetési sor és politikai akarat kellene.