Ki állja Ukrajna újabb 70 milliárd euróját?

Ukrajna 2026. október 16-án több tízmilliárd eurót kért jövőre az uniós vezetőktől. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy 2027-re 70 milliárd EUR hiányzik (EFE). Az uniós vezetők írásos zárókövetkeztetései nem hagytak jóvá újabb pénzt vagy hitelt, és az orosz befagyasztott vagyonról sem döntöttek (az Európai Tanács következtetései). Az EU-nak már van hitele a jövő évre. Arról azonban még nem állapodtak meg, miből fedezzék Kijev többletigényét, és ki viselné a terhet, ha Ukrajna nem tudná visszafizetni a pénzt.

A már rendelkezésre álló európai hitel

Az EU 90 milliárd EUR-os Ukrajna-támogatási hitele 2026-ra és 2027-re szól; az összeget az EU a tőkepiacokon felvett kölcsönből biztosítja (az (EU) 2026/467 rendelet). A folyósítás már zajlik: 2026. október 14-én az Európai Bizottság 2,86 milliárd EUR-t utalt át drónokra, légvédelemre és lőszerre (a Bizottság tájékoztatója).

Ezért szerepel az Európai Tanács zárókövetkeztetéseiben, hogy a 2026-os ukrán szükségletek fedezetét már megtalálták (az Európai Tanács következtetései).

Kijev mostani kérése ezen felül értendő. Volodimir Zelenszkij a csúcstalálkozón azt mondta, hogy a háború jövőre 155 milliárd EUR-ba kerül Ukrajnának, és legalább további 70 milliárd EUR-t kér Európától védelemre, fegyverekre és az ország ellenálló képességének fenntartására (Zelenszkij beszéde).

Az ukrán kormány két nappal korábbi közleménye két külön hiányról számolt be. Az állami költségvetésnek még mintegy 30 milliárd EUR-t kell külföldi hitelezőktől és adományozóktól előteremtenie; emellett körülbelül 40 milliárd EUR-nyi védelmi igény nem is szerepel a költségvetésben (az ukrán kormány közleménye). Ezek Kijev saját számai. Az Európai Tanács az Európai Bizottságtól és az IMF-től frissített felmérést kért (az Európai Tanács következtetései).

A csúcstalálkozón csak egy szűk feladatban állapodtak meg. António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a vezetők arra kérték a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot a 2027-es többletigény fedezésére; határidőt nem szabtak (Costa nyilatkozata, EFE). A felkérés tárgyalásokat indít, de nem nevez meg hitelezőt, és pénzt sem biztosít.

Ki fizet, ha Ukrajna nem tud törleszteni?

Bármely új hitelhez garanciavállalók kellenek: olyan kormányok, amelyek költségvetése állja a veszteséget, ha Ukrajna nem tud törleszteni. Kristen Michal észt miniszterelnök a Reutersnek azt mondta, valószínűleg ismét közös uniós hitelt adnak majd, mert a kormányok már ismerik ezt a megoldást. Reményei szerint még az év vége előtt döntés születik (Reuters).

A mostani hitel megmutatja, hogyan lehet ezt minden tagállam részvétele nélkül megoldani. A konstrukció fedezetét az uniós költségvetés mozgástere adja, és 24 tagállam hozta létre. Csehországot, Magyarországot és Szlovákiát kivették a pénzügyi kötelezettségek alól (az (EU) 2026/467 rendelet).

Ez az előzmény segít értelmezni Andrej Babiš cseh miniszterelnök kijelentését, hogy Prága nem vállal kezességet újabb ukrajnai hitelekért (Deník N). A 2026-os konstrukció alapján a cseh elutasítás azt jelenti, hogy Csehország kimarad a számlából, de önmagában nem akadályozza meg a hitelt. Attól, hogy ez egyszer működött, még nem biztos, hogy újra megállapodnak róla. Minden kimaradó kormány után nagyobb kockázat jut azoknak, amelyek vállalják a garanciát.

Miért akadt el a befagyasztott vagyon ügye?

A másik lehetőség az orosz jegybank zárolt vagyonára épülő megoldás. Ennek nagy részét a brüsszeli székhelyű pénzügyi vállalat, az Euroclear kezeli. Belgium aggálya kézzelfogható: attól tart, hogy ha valaha vissza kell adni a vagyont Oroszországnak, végül neki kell állnia a számlát.

Maxime Prévot külügyminiszter a belga parlamentben azt mondta, kormánya továbbra is ellenzi a vagyon felhasználását, hacsak nem teljesül három feltétel (a belga parlament jegyzőkönyve). A többi tagállamnak teljes egészében osztoznia kellene a kockázaton. Arra is készpénzfedezetet kellene garantálni, hogy legyen miből visszafizetni az összeget, ha a vagyont vissza kell adni. A Belgiumon kívül őrzött orosz vagyont szintén be kellene vonni.

Belgium alkupozícióját az adja, hogy végső soron neki kellene viselnie a felelősséget, a kormány pedig nem vállalja egyedül ezt a kockázatot. Amíg a többi főváros nem fogadja el a feltételeket, a vagyonra épülő megoldás nem nyílik meg.

A csúcstalálkozón nem állapodtak meg újabb ukrajnai hitelről, nem jelöltek ki garanciavállalót, és az orosz vagyonhoz sem nyúltak. A 70 milliárd EUR Kijev becslése, amelyet az Európai Bizottság és az IMF felülvizsgálata módosíthat. A politikai alaphelyzet változatlan: a vezetők a már meglévő hitelen felül semmiről sem döntöttek, most pedig von der Leyen Bizottságának kell olyan tervet előterjesztenie, amely megmutatja, mely kormányok viselik a kockázatot.