A wunstorfi drón megelőzhette a lipcsei támadást

A Steinhuder Meer melletti nyílt lápon, a hannoveri Wunstorf katonai repülőterének kerítésén kívül két sérült drónalkatrészre bukkantak (t-online/HAZ). Biztonsági források szerint az eszköz hasonlít arra a robbanóanyaggal felszerelt drónra, amely augusztusban egy ukrán teherszállító repülőgépnek ütközött a Leipzig/Halle repülőtéren (TVN24, n-tv). Közzétett igazságügyi szakértői bizonyíték egyelőre nem kapcsolja össze a két esetet, és arra sincs bizonyíték, hogy a wunstorfi drón Oroszországhoz köthető.

Az alsó-szászországi bűnügyi rendőrség, az LKA szeptember 14-én értesült a leletről (tagesschau/NDR). Kezdetben veszélyelhárítási ügyként kezelte az esetet, vagyis nem bűncselekmény felderítésére, hanem egy lehetséges kockázat megszüntetésére indított eljárást. A Bundeswehr átkutatta a területét, de nem talált további alkatrészeket, és nem számolt be a repülések fennakadásáról (t-online/HAZ).

A helyszín miatt kapott kiemelt figyelmet az ügy. Wunstorfban állomásozik a 62-es légiszállító ezred, amelynek A400M gépei katonákat, evakuáltakat és felszerelést szállítanak (Bundeswehr). Ha a nyomozók közös üzemeltetőt azonosítanak, az azt jelentené, hogy kapcsolat lehet egy ukrán repülőgép elleni támadás és a német katonai légiszállítási központ közelében talált drón között.

Amit a laboratórium egyelőre nem közölt

Az NDR szeptember 19-én arról számolt be, hogy az alkatrészeken nem találtak robbanóanyag-nyomokat (NDR). Három nappal később az NDR, a WDR és a Süddeutsche Zeitung közös oknyomozása egy különálló leletről írt. Értesülésük szerint a roncs néhány méteres környezetében „gyanús anyagot” találtak (tagesschau investigativ).

Ugyanez a beszámoló meg nem nevezett nyomozókra hivatkozva azt írta, hogy a drón feltehetően robbanóanyagot is szállíthatott. Azt is feltételezik, hogy akár két éve a lápon heverhetett. Az anyag összetételét senki nem hozta nyilvánosságra, a laboratóriumi vizsgálat pedig még nem zárult le.

A feltételezett kora mögött egyelőre nem áll közzétett időjárási vagy növényzeti elemzés. Ha a becslés helytálló, az időrend kizárná, hogy a lipcsei és a wunstorfi eset ugyanahhoz a művelethez tartozzon.

A közös konstrukció nem bizonyít közös készítőt

A nyilvánosságra került hasonlóságok a drónok felépítésére vonatkoznak. A lengyel TVN24-nek nyilatkozó biztonsági források szerint legalább az egyik eszközön 3D-nyomtatással készült alkatrész és üzletekben nem kapható egyedi elem is volt (TVN24). Az egyedi alkatrészek arra utalhatnak, hogy a két drónt ugyanazon terv alapján építették. A közös készítő bizonyításához azonban egyező firmware-re, repülési naplókra vagy DNS-re lenne szükség. Ilyen bizonyítékot nem hoztak nyilvánosságra, a pilóta kiléte pedig ismeretlen.

Az orosz felderítés emlegetése szintén biztonsági forrásoktól származik. A feltételezés a drón szokatlan felépítésén és a katonai bázis közelségén alapulhat (n-tv).

A lipcsei eset bizonyítékai erősebbek. Augusztus 4-én egy robbanóanyagot szállító drón nekicsapódott egy ukrán Antonov teherszállító gép szárnyának, de a szerkezet nem robbant fel (Tagesspiegel). Az ügyet átvette a szövetségi legfőbb ügyészség, amely a karlsruhei székhelyén terrorizmussal és állambiztonsági bűncselekményekkel foglalkozik. A hatóság a feltételezett robbantási kísérletet és a légi közlekedés veszélyes megzavarását vizsgálja (federal prosecutor's release via Presseportal).

Augusztusban beszámoltunk azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint a lipcsei drónon talált DNS-nyomok egyeztek egy 2024-es szabotázskísérlet nyomaival. Az ügyben gyújtócsomagokat küldtek, a vizsgálat pedig Litvániában is folyik (To Brief, 15min). A DNS-profilt és az egyezés adatait egyetlen hatóság sem tette közzé.

Karlsruhe nem jelentette be, hogy átvette az ügyet

A wunstorfi ügy gazdája sem egyértelmű. Szeptember 18-án a szövetségi legfőbb ügyészség azt közölte, hogy vizsgálja a lipcsei kapcsolatra utaló jeleket, miközben a wunstorfi ügyet továbbra is az LKA kezelte (Deutschlandfunk). Az NDR Alsó-Szászország belügyminisztériumára hivatkozva később arról számolt be, hogy a szövetségi ügyészség átvette az eljárást, és a Szövetségi Bűnügyi Hivatalra, a BKA-ra bízta a nyomozást (NDR).

A különbség érdemi. A szövetségi szintű átvétel arra utalna, hogy Karlsruhe állambiztonsági bűncselekményt gyanít, amelyet akár külföldről is irányíthattak. Emellett ugyanaz az ügyészség vizsgálhatná mindkét drónt, így közvetlenül összevethetné a bizonyítékokat. Egyetlen ügyész, miniszter vagy szóvivő sem kapcsolta azonban nyilvánosan össze Wunstorfot és Lipcsét.

Az orosz felelősség hivatalos megállapítása ebben a történetben csak a különálló csomagküldési ügyre vonatkozik. A litván ügyészség öt feltételezett közvetítőt vádolt meg, és azt állítja, hogy a műveletet az orosz katonai hírszerzés, a GRU szervezte (LRT). Az ügyben az Eurojust, a határokon átnyúló büntetőeljárásokat koordináló uniós ügynökség támogatásával közös nyomozócsoport dolgozott (Eurojust). Hivatalos forrás nem kapcsolta ehhez a wunstorfi leletet.

Az RMF24 szeptember 1-jén arról számolt be, hogy Berlin Oroszországot tette felelőssé a lipcsei támadásért (RMF24). Ennek alátámasztására nem találtunk kormányzati közleményt, megnevezett nyilatkozót vagy idézetet.

A nyilvános információk alapján három állítási szint különíthető el. Litvánia hivatalosan a GRU-t tette felelőssé a csomagokért. Sajtóértesülések DNS-nyomok alapján összekötik a csomagokat Lipcsével. Alsó-Szászország egyik lápján pedig egy bizonytalan korú, hasonló felépítésű drón fekszik. A laboratóriumi vizsgálatok lezárásáig a wunstorfi lelet nem bizonyít közös szabotázshálózatot. Karlsruhe két kérdéssel tartozik a nyilvánosságnak: átvette-e a wunstorfi ügyet, és találnak-e a laboratóriumok közös készítőt, vagy csak közös konstrukciót.