Fenech gyilkossági pere Vallettában

Csaknem kilenc év telt el azóta, hogy Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságírót autóba rejtett pokolgéppel megölték egy máltai úton. Most Vallettában esküdtszék előtt ül az az ember, akiről az ügyészség azt állítja: ő rendelte meg a gyilkosságot. Yorgen Fenech üzletembert szándékos emberölésben való bűnrészességgel és bűnszövetséggel vádolják. Fenech tagadja a vádakat (BBC, The Guardian). Az esküdtszék egy ember büntetőjogi felelősségéről dönt majd. De a perben Málta intézményeit is mérik: képesek-e egy újságíró elleni politikai erőszak ügyét felfelé követni, egészen addig, akit a vád szerint a gyilkosság megfizetésével gyanúsítanak.

A Fenech alatti szinteken már születtek ítéletek

A máltai bíróságok a feltételezett összeesküvés alsóbb szereplőivel már végeztek. George és Alfred Degiorgio, a két bérgyilkos, beismerő vallomás után 40 év börtönt kapott. Vince Muscat korábban vallotta be bűnösségét, őt 15 évre ítélték. Robert Agiust és Jamie Vellát 2025-ben életfogytiglanra ítélték, amiért a bombát biztosították (Al Jazeera). Melvin Theuma taxis és fogadóirodai közvetítő, aki az ügyészség szerint Fenech és a gyilkosok között közvetített, elnöki kegyelmet kapott a vallomásáért cserébe (The Guardian).

Az ügyészségnek most azt kell bizonyítania, hogy Fenech megrendelte, finanszírozta vagy érdemben segítette a gyilkosságot. A per első napjaiban bombatervek, titkos hangfelvételek és megfigyelési bizonyítékok kerültek a bíróság elé (Newsbook). Fenech neve üzleti érdekeltségein keresztül kapcsolódik az ügyhöz: sajtóbeszámolók offshore struktúrákhoz és egy jelentős állami energiamegállapodáshoz kötötték, amelyet Caruana Galizia a halála előtt vizsgált. Már az is fordulat, hogy az újságíró meggyilkolásának feltételezett megrendelője végül esküdtszék elé került. A gyilkosság és a per között eltelt kilenc év azonban ugyanúgy része a történetnek.

Mit tehet Brüsszel, és mit nem

Caruana Galizia egy EU-tagállam magas szintű korrupciós ügyeit vizsgálta, amikor megölték. Ezért a per európai jogállamisági ügy is, még akkor is, ha Brüsszel eszközei a tárgyalóterem ajtajánál véget érnek. Az Európai Bizottság, vagyis az EU végrehajtó intézménye, figyelemmel kísérheti Málta igazságszolgáltatási rendszerét, és reformokat sürgethet. Nem veheti át a máltai ügyészek munkáját, és nem mondhatja meg az esküdtszéknek, hogyan döntsön (European Commission).

A gyilkosság után az EU új jogszabályokat fogadott el. Az anti-SLAPP irányelv, amelyet sokan „Daphne törvényének” neveznek, az újságírókat és aktivistákat védi az olyan visszaélésszerű perektől, amelyek nem jogi érdemmel, hanem költségekkel próbálják elhallgattatni őket (EUR-Lex). Egy másik jogszabály, az európai médiaszabadság-rendelet a forrásvédelemmel és a szerkesztői függetlenséggel foglalkozik. Ezek a szabályok azt szolgálják, hogy az újságírókat ne lehessen elszigetelni még azelőtt, hogy a fenyegetés fizikai erőszakká válna. Arról viszont nem döntenek, hogy Fenech bűnös-e.

Málta félbemaradt reformjai

A mélyebb kérdés nem az, hogy Málta képes-e lefolytatni egy büntetőpert, hanem az, hogy megváltoztatta-e azokat a feltételeket, amelyek között a gyilkosság megtörténhetett. Egy 2021-es közérdekű vizsgálat arra jutott, hogy a máltai állami intézmények felelősek voltak azért a büntetlenségi légkörért, amely a korrupciós ügyeket övezte (Euronews). Öt évvel később ugyanazok a gyengeségek tovább élnek.

A Centre for Media Pluralism and Media Freedom Málta esetében 71 százalékos kockázatot jelez, és azt írja, hogy közhivatalnokok továbbra is támadják az újságírókat a közösségi médiában, miközben Málta még mindig nem hajtotta végre teljesen a vizsgálat ajánlásait (CMPF). A Riporterek Határok Nélkül polarizált médiakörnyezetről ír, amelyet a pártpolitika formál, és olyan kormányról, amely vonakodik végigvinni a reformlistát (RSF). A FAZ szerint a per azt teszteli, hogy Málta valóban szembenéz-e a gyilkosság körüli politikai kapcsolatokkal, vagy csak az utolsó ismert vádlottját állítja bíróság elé (FAZ).

A szlovák Kuciak-ügy megmutatta, hol akadhat el egy ilyen eljárás. Ján Kuciak oknyomozó újságírót 2018-ban gyilkolták meg, miközben korrupciós ügyeken dolgozott. A feltételezett megrendelőt, Marian Kočnert kétszer is felmentették a gyilkosság megrendelésének vádja alól, és most harmadik per vár rá, miközben egy külön hamisítási ügyben már börtönbüntetését tölti (Aktuality, Denník N). Európában visszatérő minta látszik: a bíróságok el tudják ítélni azokat, akik végrehajtották a gyilkosságot, de gyakran nem tudják bizonyítani, ki fizetett érte.

A Fenech-ügy esküdtszéke egy büntetőjogi kérdésben dönt. A tágabb kérdésre, hogy Málta felszámolta-e azt a büntetlenséget, amely lehetővé tette egy újságíró meggyilkolását a munkája miatt, a máltai kormánynak kell válaszolnia. Kilenc éve kérdezik ezt EU-jelentések, parlamenti állásfoglalások és sajtószabadság-indexek. Málta kormánya még mindig adós a válasszal.