Fenech pere a €150,000-os gyilkossági megbízásról

Csaknem kilenc évvel azután, hogy autóba rejtett bomba végzett Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíróval, esküdtszék elé állt az a férfi, akit a gyilkosság megrendelésével vádolnak. Yorgen Fenech, Málta egyik leggazdagabb üzletembere a vád szerint nagyjából 150 000 EUR-t fizetett a bérgyilkosoknak a merénylet végrehajtásáért (The Guardian, BBC). Fenech tagadja a vádakat.

Az ügy most jutott el a legközelebb azokhoz, akik az ügyészség szerint a végrehajtók fölött álltak. A bírósági eljárás azonban csak a büntetőjogi felelősségről dönthet. Arról nem, hogyan válhatott egy újságíró ennyire védtelenné egy EU-tagállamban.

Miről dönthet az esküdtszék, és miről nem

Az ügyészség nyitóbeszéde egy közvetlen láncolatot vázolt fel. A vád szerint a gyilkossági megbízást Melvin Theuma közvetítő szervezte meg. A három végrehajtót és a bombához kapcsolódó beszállítókat már elítélték. Most az a kérdés, bizonyítani tudják-e az ügyészek, hogy Fenech rendelte meg a gyilkosságot (The Guardian).

Akár bűnösnek mondják ki Fenechet, akár felmentik, az ítélet nem ad választ arra a szélesebb kérdésre, amely miatt az ügy Európa-szerte napirenden maradt: a máltai állam intézményei milyen szerepet játszottak abban, hogy a gyilkosság feltételei kialakulhattak. Egy 2021-ben közzétett nyilvános vizsgálat arra jutott, hogy a máltai államnak „felelősséget kell vállalnia” a büntetlenség légkörének fenntartásáért (Public Inquiry report, Euronews).

A vizsgálat szerint a rendőrség nem lépett érdemben a Caruana Galiziát érő fenyegetések ügyében, a felügyeleti szervek félrenéztek azoknál a korrupciós ügyeknél, amelyeket az újságíró feltárt, a politikai vezetők pedig hasznot húztak a hallgatásból. A mostani per egy ember büntetőjogi felelősségéről szól. A vizsgálat a rendőrség, a szabályozó hatóságok és a politikai hatalom kudarcait írta le. A kettő nem helyettesíti egymást.

Az ügy nyomán születtek meg ezek az uniós szabályok

A merénylet ritka következménnyel járt: az európai intézményeket nem pusztán megszólalásra, hanem jogalkotásra kényszerítette a sajtószabadság ügyében. Az Európai Parlament, vagyis az EU közvetlenül választott törvényhozó testülete felszólította Máltát, hogy hajtsa végre a vizsgálat ajánlásait. A gyilkosságot egyúttal annak próbájaként kezelte, képes-e az EU számon kérni egy tagállamon a közös jogállamisági normákat (European Parliament resolution).

Két uniós jogszabály is megszületett részben annak a politikai nyomásnak a hatására, amelyet ez az ügy teremtett. Az anti-SLAPP irányelv az újságírók elhallgattatására használt, visszaélésszerű pereket célozza, de csak a határokon átnyúló ügyekre vonatkozik. A belföldi zaklató pereskedés nagy része így kívül marad a hatókörén (EUR-Lex). Ez nem technikai részlet: a Telex szerint Caruana Galizia pályája során 43 perrel nézett szembe, ezek többségét máltai bíróságokon indították ellene. Az Európai médiaszabadság-rendelet ezen felül a szerkesztőségi függetlenségre és a médiatulajdon átláthatóságára vezet be garanciákat (EUR-Lex).

A jogszabályok tehát léteznek. Az már külön kérdés, megváltoztatják-e a helyi hatalmi viszonyokat ott, ahol a helyi szereplőknek kevés érdekük fűződik a változáshoz. A Centre for Media Pluralism and Media Freedom független monitoringja szerint Málta továbbra sem hajtotta végre teljes körűen a nyilvános vizsgálat ajánlásait (CMPF). Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve kötelezettségszegési eljárást indíthat azokkal az országokkal szemben, amelyek nem ültetik át az irányelveket a nemzeti jogba. De nincs olyan jogi mechanizmus, amely automatikusan működésbe lép, ha a belpolitikai érdekek ezzel ellentétes irányba húznak.

A perről egész Európában írtak, és a feldolgozás módja önmagában is beszédes. Szlovákiában a 2018-ban meggyilkolt Ján Kuciak ügyén keresztül olvasták a máltai pert, különösen Marian Kočner üzletember vitatott ügyével párhuzamba állítva, ahol a bíróságok hasonló nehézséggel szembesültek a feltételezett megrendelő szerepének bizonyításakor (Aktuality.sk). Magyarországon a kormányközeli Origo külföldi bűnügyként tálalta a történetet, a jogállamisági összefüggések nélkül (Origo). Egy újságíró meggyilkolásának pere pontosan is bemutatható, de le is lapítható rendőrségi hírnek. A szerkesztői döntés ilyenkor arról is szól, hogyan kezeli egy ország sajtója a kényelmetlen európai párhuzamokat.

A nyitva maradt ügy

Caruana Galizia nővére, Corinne Vella a per megkezdését „megkönnyebbülésnek” nevezte (Lovin Malta). Megkönnyebbülésnek, nem lezárásnak.

Az esküdtszék Fenech ügyében hoz majd ítéletet. Nem fogja megmondani, mely tisztviselők és közvetítők tették lehetővé azt a légkört, amelyet a vizsgálat leírt. Nem kényszeríti ki Máltán azokat a reformokat, amelyek a monitorozó szervezetek szerint továbbra is hiányosak. És azt sem mutatja meg önmagában, hogy az uniós médiaszabályok képesek-e változást elérni ott, ahol a helyi hatalom nem akar változni.

A tárgyalóterem ajtaja kinyílt. A nehezebb elszámolás azon kívül maradt.