Legalább 20 halott a zaporizzsjai bombázásban

Az orosz irányított bombák szombaton legalább 20 ember halálát okozták, 32-t pedig megsebesítettek Zaporizzsjában Ivan Fedorov regionális tisztviselő 21:25-kor közölt adatai szerint (Ukrinform). A katasztrófavédelem közlése szerint három halálos áldozat gyermek volt (Ukrainska Pravda). Az európai szerkesztőségek követték az áldozatok számának emelkedését, de egyik kormány sem jelentett be kifejezetten ehhez a csapáshoz kapcsolódó döntést.

A rendőrség Euronews által idézett tájékoztatása szerint öt bomba hullott a városra, közülük kettő lakóházakat talált el (Euronews). Az ukrán Nemzeti Rendőrség azt közölte, hogy munkatársai reggel több becsapódási helyszínen dolgoztak (National Police). A bombák az ukrán ellenőrzés alatt álló várost érték, távol az Enerhodarban lévő, orosz kézen levő atomerőműtől (To Brief).

A mentés során egész nap emelkedett az áldozatok száma: a regionális közigazgatás 10:15-kor még nyolc halottról számolt be (regionális közigazgatás), délután közepére pedig már 17-re nőtt a szám (Ukrainska Pravda). Fedorov esti adata a legfrissebb összesítés, nem a végleges.

Az éjszakai áttekintés során a hivatalos csatornákon nem találtak olyan közleményt, amely a kutatás lezárását jelezte volna. Senki sem erősítette meg, hány embert keresnek még.

Miért nehéz megállítani ezeket a bombákat

A siklóbomba olyan hagyományos légibomba, amelyre szárnyakat és navigációs készletet szerelnek. A szárnyak segítségével a repülőgép a célponttól távol oldhatja ki; a bomba ezután siklással teszi meg az út hátralévő részét. A RUSI védelmi elemzőintézet becslése szerint ezeket a bombákat rendszerint a frontvonaltól mintegy 30–90 kilométerre oldják ki (RUSI). A gépnek így nem kell berepülnie a célba vett város fölé.

Ez a távolság nehezíti a védők dolgát. A rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek rendszerint nem érik el az ilyen messziről támadó orosz gépeket. A nagyobb hatótávolságú rendszerek néha a repülőgépet is eltalálhatják, ehhez azonban elég közel kell telepíteni őket, és elfogórakétának is rendelkezésre kell állnia. A NATO légi hadviseléssel foglalkozó központja szerint ezekből kevés van, és drágák (JAPCC).

A szombati támadás részletei nem ismertek. Nem hozták nyilvánosságra sem a bombák típusát, sem azt, honnan szálltak fel a gépek, sem azt, miért nem állították meg a bombákat.

Médiafigyelem és kormányzati reakciók

Európa eddigi figyelme elsősorban a sajtóban látszik. A holland közszolgálati NOS egy folyamatosan frissülő oldalon követte a támadást, és akkor módosította a címet, amikor az áldozatok száma 17-re nőtt (NOS). A kontinens-szerte sugárzó Euronews az ukrán rendőrség beszámolóját közölte a lakóházakat ért találatokról.

Ugyanazon a napon két esemény is a zaporizzsjai csapásra adott válasznak tűnhetett, de egyik sem kapcsolódott közvetlenül ehhez a támadáshoz. Emmanuel Macron telefonon fejezte ki szolidaritását Volodimir Zelenszkijnek az Oroszország folytatódó támadásai miatt; Franciaország ezután nem tett újabb támogatási ígéretet (RFI). Lengyelország később vadászgépeket riasztott, amit a lengyel katonai vezetés az Ukrajna nyugati részét érő orosz csapásokkal indokolt (Polsat News).

Az EU saját állásfoglalása is megelőzte a csapást: az Európai Külügyi Szolgálat legutóbb október 8-án, két nappal a bombázás előtt ítélte el közleményben az orosz támadásokat a civilek otthonai ellen (EEAS).

Az áttekintett közlések alapján az európai sajtó figyelemmel követte a szombati haláleseteket, de egyetlen kormány sem jelentett be kifejezetten ehhez a csapáshoz kötődő döntést. Ez az összesítés az eddig nyilvánosságra hozott információkra terjed ki, a későbbi döntésekről nem ad képet. A még hiányzó adatot a zaporizzsjai regionális hatóságoktól várják: egyelőre nem jelentették be, hogy véget ért a kutatás, és nem közöltek végleges áldozatszámot.