Zaporizzsja tíznapos tartaléka nem olvadási óra

Európa legnagyobb atomerőművében tizenegy napja a vészhelyzeti dízelgenerátorok adják az áramot. A zaporizzsjai erőmű hat reaktora le van állítva, áramot nem termel, de a fűtőelemekben és a kiégett fűtőelemek medencéiben a radioaktív bomlás továbbra is hőt termel. Ennek elvezetéséhez szivattyúk kellenek, a méréshez műszerek, a tűzvédelmi rendszerekhez szintén áram. Augusztus 20. óta, amikor a Dnyepertől északra zajló harcok elvágták az erőmű utolsó külső vezetékét, minden wattot dízelmotorok biztosítanak (NAÜ az X-en, Al Jazeera).

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója augusztus 28-án arra figyelmeztetett: ha nem áll helyre a hálózati kapcsolat, vagy nem érkezik újabb dízelszállítmány, az erőmű nagyjából tíz napon belül teljesen áram nélkül maradhat. Ezt sokan visszaszámlálásként olvasták. A szám ennél pontosabb, és kevésbé megnyugtató.

A tíz nap üzemanyag-tartalék, nem olvadási óra

A tíznapos adat az erőmű személyzetétől származik, a NAÜ felé pedig úgy továbbították, mint az üzemeltetési szabályok szerint előírt minimális dízeltartalékot (LIGA, The Hindu). Független audit nem igazolta. A NAÜ ellenőrei az erőmű 20 vészhelyzeti generátorának többségénél megnézték az üzemanyagszintet, és augusztus 27–28-án azt is látták, hogy két közeli helyszínről dízelszállító teherautók érkeznek (NV, UNN). A fő, telephelyen kívüli üzemanyag-raktárban azonban 2025 márciusa óta nem jártak. A biztonsági kockázatok és a katonai mozgások miatt nem engedték be őket, a májusra tervezett szállítást pedig elhalasztották (NAÜ 313. frissítés, Straits Times).

Ha a dízel valóban elfogy, annak súlyos következménye lehet, de nem azonnali. A finn nukleáris felügyelet, a STUK a Ylének azt mondta: mivel az erőmű 2022 óta leállított állapotban van, a hűtés teljes elvesztése után egy súlyos baleset valószínűleg hetek alatt alakulna ki, és az sem biztos, hogy bekövetkezne, mert a reaktorszerkezetek hőt nyelnek el (Yle). A norvég Bellona környezetvédelmi alapítvány becslése szerint még teljes hűtéskiesés esetén is két-három hétig párologna a víz a reaktorépületekben, mielőtt a fűtőanyag szabaddá válhatna (Bellona). Az üzemeltetők augusztus elején mind a hat blokknál megemelték a kiégett fűtőelemek medencéinek vízszintjét is, ami további időt ad a forrás kezdetéig (World Nuclear News, Nuclear News Network).

A helyzet ettől nem biztonságos. A veszély lényege az, hogy egyre kevesebb védelmi réteg marad az erőmű és az üzemzavar között.

Ki tudja megjavítani?

Oroszország teljes körű inváziója előtt Zaporizzsja tíz külső vezetékről kaphatott áramot. A háború ezt egyre csökkentette. Amikor augusztus 20-án kiesett a 330 kilovoltos Feroszplavna–1 vezeték, a dízelgenerátorok maradtak az egyetlen tartalékként. Ezt a rendszert órákig tartó vészhelyzetekre tervezték, nem hetekre (Zeit, DW). Grossi most helyi tűzszünetet próbál közvetíteni, hogy a műszaki szakemberek eljuthassanak a sérült vezetékhez (World Nuclear News).

A probléma az, hogy a hatáskör háromfelé szakad. Jogilag Ukrajna a szuverén állam, és az ukrán nukleáris felügyelet a törvényes biztonsági hatóság. A telephelyet fizikailag Oroszország ellenőrzi: a bejutást, a személyzetet, az üzemanyag-logisztikát. A NAÜ ellenőrizhet, figyelmeztethet és közvetíthet, de nem kényszeríthet ki biztonsági előírásokat egy országon belül, és nem rendelhet el javításokat (NAÜ GYIK). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az egyetlen kényszerítő erejű testület, Oroszország vétója miatt bénult.

Az EU álláspontja az, hogy támogatni kell a NAÜ hozzáférését, és minden blokkot hideg leállásban kell tartani. A gyakorlatban ez szankciókat, diplomáciát és vészhelyzeti tervezést jelent arra az esetre, ha egy radiológiai incidens uniós területet is elérne (Európai parlamenti kérdés, E-003880/2025, EKSZ). Franciaország Zaporizzsját háborús kockázatként kezeli, nem a saját reaktorai elleni érvként, miközben civil szervezetek olyan Roszatom-szankciókat sürgetnek, amelyeket Párizs eddig nem támogatott (Connaissance des Énergies). Magyarország a NAÜ adatait ismerteti, de nem köti össze a válságot a Roszatom finanszírozásával épülő Paks II-vel, pedig ez a függés szűkíti Budapest politikai mozgásterét az orosz nukleáris ügyekben (Portfolio).

Az oroszok által kinevezett erőművi szóvivő, Jevgenyija Jasina szerint a személyzet figyeli az ellátást, és nincs szó elkerülhetetlen visszaszámlálásról (TASS). Ez az üzemeltetői oldal állítása a megszálló adminisztráció részéről. Ma akár pontos is lehet. Zaporizzsja biztonsága azonban jelenleg egy olyan dízelellátási lánctól függ, amely megszállás alatt, aktív harcok közelében működik, és amelyet a külső megfigyelők csak részben tudnak ellenőrizni. A telephelyet az az intézmény ellenőrzi fizikailag, amelynek nincs legitim felhatalmazása az erőmű működtetésére; azok az intézmények pedig, amelyeknek van legitim hatáskörük, nem férnek hozzá.