Zelenskyy elutasítja Merz EU-kompromisszumát

Amikor Friedrich Merz német kancellár azt javasolta, hogy Ukrajna új, „társult tagsági” kategóriát kapjon az EU-ban, Volodimir Zelenszkij ezt egyértelműen elutasította: „igazságtalannak” nevezte, és teljes jogú tagságot követelt. A vita nem pusztán jogi technikai kérdés. Ukrajna belépése átrendezné az uniós döntéshozatal erőviszonyait, és ezt Kijevben, Berlinben és Párizsban is pontosan értik.

Olyan státusz, amelyet a szerződések nem ismernek

Merz május 18-i, uniós vezetőknek küldött levele olyan megoldást javasol, amely jelenleg nem szerepel az EU alapszerződéseiben. A „társult tagság” fogalma nem jelenik meg az Európai Unióról szóló szerződésben.

Ukrajna a terv szerint szavazati joggal kapna helyet az Európai Tanácsban, ahol az állam- és kormányfők kijelölik az EU politikai irányát, valamint az Európai Unió Tanácsában, ahol a miniszterek a jogszabályokról tárgyalnak. Több sajtóbeszámoló ezt szavazati jog nélküli részvételként egyszerűsítette le, Merz levele azonban szavazati joggal járó részvételt ír le (Reuters, DGAP). Ukrajna emellett portfólió nélküli európai biztost és korlátozott befolyású társult európai parlamenti tagokat kapna.

Merz azt is javasolja, hogy terjesszék ki Ukrajnára az EU kölcsönös védelmi záradékát, vagyis a 42. cikk (7) bekezdését, amely támadás esetén segítségnyújtásra kötelezi a tagállamokat. Szerinte mindehhez nincs szükség szerződésmódosításra, elég „erős politikai megállapodás”. Brüsszeli diplomaták ezt vitatják. „Nem látom, ez jogi szempontból hogyan működhetne. Ehhez módosítani kellene a szerződéseket” – mondta egyikük az Euronewsnak. Az Európai Bizottság nem döntötte el a kérdést, hanem a kormányfőkre hagyta azt (Ukrainska Pravda).

Miért tart Párizs és Berlin a teljes jogú tagságtól

Ukrajna teljes jogú tagsága alapjaiban módosítaná az uniós döntéshozatalt. Körülbelül 44 millió lakosával Ukrajna az EU ötödik legnagyobb tagállama lenne. A minősített többségi szavazásnál, ahol egy jogszabály elfogadásához a tagállamok 55 százalékának támogatása kell úgy, hogy ezek az EU népességének 65 százalékát képviseljék, Ukrajna súlya kelet felé tolná az erőviszonyokat. A DGAP elemzése szerint Németország és Franciaország nem hangolta össze a bővítési stratégiáját, Ukrajna belépése pedig gyengítené a francia–német blokk képességét arra, hogy kézben tartsa a döntések kimenetelét.

Merz javaslata ennek az elmozdulásnak egy részét azonnal megadná: szavazati jogot a Tanácsban, de költségvetési hozzáférés, agrártámogatások és strukturális alapok nélkül. A Financial Times által idézett belső tanácsi elemzés szerint a teljes tagság először tenné Franciaországot nettó befizetővé a közös agrárpolitikában (Poland Watch).

Az uniós bővítéssel szemben Franciaországban a leghűvösebb a közvélemény Európában. Emmanuel Macron „pontos menetrendet” kért a Bizottságtól Ukrajna csatlakozására, de tényleges kötelezettséget nem vállalt (Le Monde).

A vigaszdíj, amelyet Zelenszkij nem fogad el

Merz a békediplomáciához kötötte a javaslatot. Levele szerint a terv „segíteni fogja a folyamatban lévő béketárgyalásokat”. Áprilisban azt javasolta Zelenszkijnek, mondja azt az ukránoknak: „Megnyitottam előttetek az Európába vezető utat.” Az ajánlat kompenzációnak készült: európai horgonyt adna ahhoz, hogy egy esetleges békemegállapodásban könnyebb legyen elfogadtatni területi engedményeket.

Zelenszkij felismeri a csapdát. A társult tagság még tanácsi szavazati joggal is az uniós költségvetésen és az agrártámogatásokon kívül hagyná Ukrajnát. Nem adná meg azt a jogi állandóságot sem, amelyet a szerződéses tagság jelent. Miután Orbán Viktor az áprilisi választás után távozott a hatalomból Magyarországon, megszűnt az Ukrajna csatlakozását blokkoló fő vétófenyegetés. Kijev szempontjából így egyre kevésbé világos, miért kellene félutas státuszt elfogadni, ha a teljes tagság útja most tisztábbnak látszik.

Lengyelország a 42. cikk (7) bekezdésében látja a valódi értéket: olyan európai védelmi garanciában, amely kevésbé függ a megbízhatatlannak tartott NATO-ernyőtől, ahogy lengyel elemzők érvelnek. A lengyel gazdák ugyanakkor tartanak az ukrán mezőgazdasági versenytől. Robert Fico szlovák miniszterelnök teljesen elutasította az ötletet: „Vagy felveszünk valakit az EU-ba, vagy nem” – mondta néhány héttel azután, hogy teljes támogatást ígért Zelenszkijnek Ukrajna uniós útjához.

A júniusi Európai Tanács hivatalos napirendjén nem szerepel a bővítés. A Bizottság bővítés előtti reformcsomagja, amelynek azt kellene meghatároznia, hogyan működne ténylegesen egy 30-nál több tagú EU, ismételt csúszások után sem jelent meg. Írország külügyminisztere arra figyelmeztetett, hogy a társult tagság „azzal a kockázattal jár, hogy Ukrajnát bizonytalan helyzetben hagyja”.

Zelenszkij ellenállása arra a számításra épül, hogy Európának nagyobb szüksége van Ukrajnára az intézményen belül, mint Ukrajnának egy intézményen kívüli pótlékstátuszra. Ha a társult tagság elég kényelmes megoldásnak bizonyul az európai fővárosoknak, csökken a nyomás a teljes csatlakozás lezárására. Kijev számára ez a kényelem jelenti a valódi kockázatot.