Francia vállalati teher: 10 vagy 20 milliárd EUR?

A francia gazdasági tárca és a legnagyobb munkaadói szervezet, a Medef, kétszeres különbséggel becsüli, mekkora terhet rónak a vállalatokra a 2027-es költségvetés intézkedései. Október 3-án Roland Lescure gazdasági miniszter mintegy 10 milliárd EUR-ra tette a cégekre jutó terhet, a Medef közel 20 milliárdos becslését pedig pontatlannak nevezte (Le Figaro). Egyik fél sem közölte, mely intézkedéseket számolta bele az összegbe, vagy mihez viszonyította őket. Így nem lehet ellenőrizni, hogy ugyanazt mérik-e.

Patrick Martin, a Medef elnöke szerint a költségvetés tovább rontja Franciaország gazdasági helyzetét, álláspontjához azonban a sajtóbeszámolók nem mellékelnek tételes számítást (Franceinfo). A hét elején, amikor a szocialisták a költségvetés megakadályozásával fenyegettek, a 20 milliárd EUR-os összeg már a cégekre háruló teherként forgott (To Brief). Most már az is kiderült, ki állítja ezt az összeget; a kormány vitatja.

Egy adó bevételt hoz, mégis kisebb terhet jelenthet

Egy adóintézkedést háromféleképpen lehet mérni. Nézhetjük, mennyi bevételt hoz egy év alatt, összevethetjük az előző évvel, vagy azzal az előrejelzéssel, amely változatlan kormányzati politika mellett készült. A választott viszonyítási alap miatt ugyanaz az intézkedés egyszer tehernek, máskor könnyítésnek tűnhet.

A nyereségadó-pótlék példája jól mutatja a különbséget. Ez a társasági adón felüli teher, amelyet azok a vállalatcsoportok fizetnek, amelyek árbevétele, vagyis a költségek levonása előtti értékesítés összege legalább 1,5 milliárd EUR (KPMG). Eredetileg ideiglenes intézkedésnek szánták. A tervezet harmadik évre hosszabbítaná meg, de alacsonyabb kulcsokkal: az alsó sávban 20,6 százalék helyett 15,7 százalék, a legnagyobb vállalatcsoportoknál pedig 41,2 százalék helyett 31,4 százalék lenne az adó (Deloitte Avocats).

A beszedett adó alapján számolva a pótlék 2027-ben 5 milliárd EUR bevételt hoz (Le Figaro, Reuters via Boursorama). A Le Figaro ezt egy korábbi, 7,3 milliárd EUR-os adattal veti össze. Ehhez mérve a hosszabbítás kevesebb befizetést jelent Franciaország legnagyobb vállalatcsoportjainak. A pénzügyminisztériumot a párizsi Bercy negyedről Bercynek is nevezik; a 10 milliárd EUR-os összegbe ezt a pótlékot is beleszámítja.

A bérjárulékok módosítása az ellenkező irányba hat

A francia munkáltatók a béren felül járulékot fizetnek a nyugdíj-, egészségügyi és munkanélküli-ellátásokra, sokan pedig kedvezményt kapnak ezekből a terhekből. A tervezet szűkítené ezt a kedvezményt: a jogosultság számításakor a dolgozó bérének nagyobb részét venné alapul, így az állam 3,7 milliárd EUR-t takaríthatna meg (Bourse Direct/AFP).

Azoknál a munkáltatóknál, amelyek igénybe veszik a kedvezményt, a jelenlegi szabályokhoz képest nő az egy dolgozóra jutó költség, tehát ez új teher számukra; a nyereségadó-pótlék kulcsait viszont csökkenti a tervezet. Ha a csökkenő adóbevételt a szűkebb kedvezményből eredő megtakarítással összeadják, két különböző mutatót kevernek. Külön-külön mindkét számítás lehet helytálló, de a bontás nélkül nem derül ki, hogy akár a 10, akár a 20 milliárd EUR-ból mennyi jelent ténylegesen új kiadást a vállalatoknak 2027-ben.

A Medef magasabb becslésének egyik lehetséges magyarázata, hogy az egyes intézkedések teljes bevételét összeadja, a korábban meghozott döntésekkel együtt. Ez azonban csak feltételezés; a Medef tételes bontása igazolhatná vagy cáfolhatná. A kormány saját számítása is megmutatja, mennyit számít a választott viszonyítási alap. Az 54 milliárd EUR-os költségvetési kiigazításba 43 milliárd EUR-nyi új intézkedést és 11 milliárd EUR-nyi korábbi döntést számít bele, a tervet pedig a változatlan politika mellett készült előrejelzéshez méri, nem a 2026-os tényleges kiadásokhoz (French government).

Mit kell tisztázni a szavazás előtt?

A költségvetés vitája október 13-án kezdődik a francia Nemzetgyűlés plenáris ülésén (AEF). Sébastien Lecornu miniszterelnöknek nincs biztos többsége, a szocialisták vezetői pedig azt akarják, hogy a teher nagyobb részét a vagyonosabb adófizetőkkel fizettessék meg (Le Monde). A kormányoldal és a szocialisták is arról vitáznak majd, mekkora terhet viselnek már most a cégek. A kormány azzal védi a csomagot, hogy az csökkenti a hiányt, vagyis a költségvetés éves kiadásai és bevételei közti különbséget: a GDP 5,4 százalékáról 5,0 százalékára (French government).

Lescure minisztériuma tudná a legkönnyebben tisztázni a vitát. Közzétehetne egy táblázatot az egyes intézkedésekről, arról, melyik évben érvényesek, és milyen viszonyítási alaphoz mérik őket. A Medefnek is ugyanezt a bontást kellene nyilvánosságra hoznia, ha azt akarja, hogy komolyan vegyék a 20 milliárd EUR-os becslését. Addig a nyilvános adatok alapján nem lehet eldönteni, melyik összeg áll közelebb a valósághoz, vagy hogy egyáltalán összevethető-e a két szám.