Skip to main content
EU_ECONOMICS10 / 10 · a nap története3 perc · 624 szó · 32 forrás

Három ECB-poszt alakítja Lagarde utódlását

✦
Mesterséges intelligencia írtato brief AI · 2026. november 14., 01:50
Hogyan készült

Three ECB seats are opening; Europe’s leaders have yet to fill them.

Képkompozíció · tobrief
a szöveg · 3 perc olvasás

Christine Lagarde utódjáért hivatalosan két jelölt verseng: a spanyol Pablo Hernández de Cos és a holland Klaas Knot (Eurócsoport). A német sajtó egy francia–német alkut emleget, amely Hernández de Cosnak juttatná az elnöki posztot (FAZ). Friedrich Merz kancellár november 13-án, Dublinban azt mondta, közel a megállapodás, de még nem született meg; Németország javaslatát a következő héten mutatja be (Reuters, Handelsblatt).

Miért alkudnak együtt három posztról?

Az elnöki poszt mellett az EKB mindennapi működését irányító szűk testület, az Igazgatóság két másik tisztsége is megüresedik. Isabel Schnabel megbízatása 2027. január 3-án ér véget, Lagarde február 7-én távozik, Philip Lane vezető közgazdász mandátuma pedig május 31-én jár le (EKB). Lagarde idő előtti távozása indította el az utódlási versenyt (To Brief); a három üresedés időben elég közel esik egymáshoz ahhoz, hogy egy csomagban rendezzék őket.

Jogilag egyik poszt sem jár egyetlen országnak sem: mindegyikre az a jelölt kerülhet, aki mögé sikerül kellő támogatást gyűjteni. Egy alkucsomaggal azok a kormányok is kaphatnak egy másik tisztséget, amelyek az egyikért folytatott versenyben alulmaradnak. A sajtóban ismertetett terv szerint német vezető közgazdász és francia, a piaci műveletekért felelős igazgatósági tag kerülne az EKB-ba (FAZ).

A kormányok azért tartják fontosnak ezeket a posztokat, mert a döntéseket már azelőtt alakítják, hogy a testület szavazna. A vezető közgazdász irányítja a stáb előrejelzéseinek elkészítését, és minden kamatdöntő ülésen ő terjeszti elő az első javaslatot. Így ő szabja meg, milyen lehetőségekről vitatkozik a Kormányzótanács. A piaci műveletekért felelős vezető pedig a döntések végrehajtását irányítja: a bankok hitelezését, valamint a kötvények vételét és eladását.

Ezért Franciaország nem tekinti lezártnak az ügyet pusztán attól, hogy megkaphatja a piaci műveletekért felelős posztot. Emmanuel Moulin, a Francia Nemzeti Bank kormányzója november 10-én azt mondta, indokolt lenne, ha francia jelölt töltené be a vezető közgazdászi tisztséget (Reuters). A sajtóban ismertetett alku ezt a posztot Németországnak adná.

Mi nincs még eldöntve?

A spanyol sajtó számol be a leghatározottabban a formálódó megállapodásról. Az El Mundo forrásai szerint körvonalazódik az alku, a lap azonban német cáfolatot is közölt arról, hogy bármit véglegesítettek volna (El Mundo). Berlin még nem nevezte meg a vezető közgazdászi posztra szánt jelöltjét. Merznek előbb koalíciós partnerével, a szociáldemokratákkal kell megállapodnia egy névről.

Hollandia nem léptette vissza Klaas Knotot. A NOS holland közszolgálati műsorszolgáltató november 13-án arról írt, hogy csökkennek az esélyei, de hangsúlyozta: még nem született döntés (NOS).

Párizs és Berlin megállapodása önmagában senkit sem nevezne ki. Az euróövezeti pénzügyminiszterek november 9-én mindkét jelölésről tárgyaltak, de nem választottak győztest (Eurócsoport). A tanácskozás elnöke, Kyriakos Pierrakakis görög pénzügyminiszter szerint a végső döntés a vezetőké. Az euróövezeti országok kormányfői és államfői megerősített többséggel nevezik ki az EKB elnökét; ehhez széles körű országos támogatás és meghatározott népességi arány szükséges. A döntés előtt kikérik az Európai Parlament és maga az EKB véleményét is (az Európai Unió Tanácsa). A vezetők a november 26-i csúcstalálkozón szeretnének közös nevezőre jutni (Demócrata).

Egy szavazat a sok közül

Az EKB elnökének nemzetisége önmagában keveset mond arról, merre mozdulnak a kamatok. Az elnök vezeti a kamatokról döntő Kormányzótanácsot, de annak 21 szavazati jogú tagja közül csak az egyik (EKB). A testület október 29-én 2,50 százalékon tartotta a betéti kamatot (EKB). Ezt a kamatot kapják a bankok az EKB-nál éjszakára elhelyezett pénzük után; alakulása a háztartások hitelköltségeire és megtakarításaik kamatára is kihat. Az új elnök meghatározza a napirendet, és képviseli a bankot, a kamatról azonban továbbra is a Kormányzótanács többsége dönt.

A jelenlegi sajtóértesülések alapján Hernández de Cos az esélyesebb, de sem megállapodás, sem kinevezés nem született. Merz jövő heti javaslatából kiderülhet, hogy Berlin támogatja-e az alkut, Franciaország pedig még nem jelezte, lemond-e a vezető közgazdászi posztra vonatkozó igényéről. Ezután az euróövezeti vezetők döntenek; az ő szavazatuk lesz a mérvadó.

Details about this article
Model:
claude-opus-5-5
Generated:
11/14/2026, 1:54:14 AM
Pipeline run:
eu_pipeline_20261114_005009
Watermark:
SynthID (Google's invisible watermark)
Human review:
None before publication
Learn more about our methodology →