EU-s áruk kaphatnak közbeszerzési előnyt

Az Európai Bizottság szeptember 9-én olyan közbeszerzési rendeletet javasolt, amely lehetővé tenné az uniós közbeszerzőknek, hogy előnyben részesítsék az európai ajánlattevőket (Bizottság). A tervezet három jelenlegi irányelvet váltana fel egyetlen, mind a 27 tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendelettel. Ahogy a múlt héten kiszivárgott tervezetről megírtuk, az új szabályok a legalacsonyabb ár helyett a minőségi szempontokat helyeznék előtérbe. Egyelőre azonban semmi sem változik: a rendelet csak akkor válhat kötelezővé, ha az Európai Parlament és a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa is elfogadja.

Választható eszközök, valódi döntések

A javaslat lehetőségeket adna, de nem írna elő kötelező európai preferenciát. A közbeszerzők korlátozhatnák azoknak az országoknak az ajánlattevőit, amelyek nem garantálnak hozzáférést az uniós vállalatoknak saját közbeszerzéseikhez. Azt is előírhatnák, hogy az ajánlatban szereplő áruk meghatározott hányada az EU-ból származzon (rendelettervezet, Politico). Egy francia polgármester így kizárhatna egy kínai buszgyártót, míg egy finn kórház dönthetne úgy, hogy egyáltalán nem él ezzel a lehetőséggel.

A választóvonalat a kereskedelmi megállapodások húznák meg. Azok az országok, amelyeknek a Kereskedelmi Világszervezet megállapodásai vagy kétoldalú uniós egyezmények garantálják a hozzáférést az EU közbeszerzéseihez – köztük az Egyesült Államok, Japán és Norvégia –, megtartanák jelenlegi jogaikat. Az ilyen megállapodással nem rendelkező országok, például Kína és India vállalatai viszont korlátozásokkal szembesülhetnének (Guardian, rendelettervezet). A lengyel hatóságok ugyanakkor nem részesíthetnék előnyben a lengyel cégeket a németekkel szemben, mert a tagállamok közötti megkülönböztetést továbbra is tiltják az egységes piac szabályai.

A Bizottság külön, erősebb jogkört is kapna: kötelező korlátozásokat vezethetne be, ha megállapítja, hogy egy EU-n kívüli ország rendszeresen kizárja az uniós cégeket saját közbeszerzéseiből. Peking már reagált e megközelítés szűkebb változatára. Miután Brüsszel 2025-ben, a meglévő nemzetközi közbeszerzési eszköz alapján korlátozta a kínai szereplők részvételét az orvostechnikai eszközökre kiírt pályázatokon, Kína hasonló korlátozásokat vetett ki az uniós beszállítókra (Crowell). A megtorlás veszélye tehát már nem elméleti lehetőség.

Minőségi küszöbök munkavállalói garanciák nélkül

A szerződéseket főszabály szerint a legjobb ár-érték arány alapján kellene odaítélni. A minőség legalább 30%-os súlyt kapna az értékelésben, a sok munkaerőt igénylő szolgáltatásoknál, például a takarításnál és az őrzés-védelemnél pedig legalább 50%-ot (EU Perspectives, rendelettervezet). Ezek az arányok azonban önmagukban nem garantálnák a munkavállalók védelmét.

Az olasz CGIL szakszervezet szerint a tervezet gyengítheti Olaszország 2023-as közbeszerzési törvényét, amely kötelezi az ajánlattevőket az alkalmazandó kollektív szerződés megnevezésére és azzal egyenértékű védelem igazolására (Il Fatto Quotidiano). Mivel az uniós rendelet elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, kérdéses, hogy Olaszország megtarthatná-e a szigorúbb követelményeket. Az Európai Szakszervezeti Szövetség ezért arra kérte a Parlamentet és a Tanácsot, hogy egészítsék ki a szöveget kötelező munkavállalói garanciákkal (ETUC).

A kormányok még nem választottak oldalt

Stéphane Séjourné biztos szerint a közbeszerzők eddig is előnyben részesíthették volna a minőséget, de a jogvitáktól tartva ritkán tették ezt. Séjourné azt szeretné, ha a polgármestereknek politikai felelősséget kellene vállalniuk beszerzési döntéseikért (Le Monde). A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara ezzel szemben végső eszköznek nevezte a helyi beszerzést előíró követelményeket, amelyek szerinte áremelkedést és kereskedelmi megtorlást válthatnak ki (DIHK). Kilenc tagállam, köztük Svédország, Csehország, Finnország és Írország 2025 decemberében arra figyelmeztetett, hogy az európai szereplőket széles körben előnyben részesítő politika árthat a versenynek (Euronews). Az állásfoglalás azonban még e konkrét tervezet előtt született, és egyetlen kormány sem kötelezte el magát hivatalosan mellette vagy ellene.

A rendes jogalkotási eljárásban a Parlamentnek és a Tanácsnak ugyanarról a végleges szövegről kell megállapodnia. A Tanácsban minősített többség szükséges: a javaslatot a 27 tagállamból legalább 15-nek kell támogatnia úgy, hogy együttesen az EU lakosságának legalább 65%-át képviseljék (Európai Parlament). Egyik intézmény sem kezdte még kialakítani tárgyalási álláspontját.

A vita egyik központi kérdése már a szavazások előtt az lehet, hogy ki ellenőrzi majd az ajánlatokban szereplő áruk uniós eredetét. Azt is rendezni kell, ki viseli a többletköltséget, ha az európai beszállítók előnyben részesítése megdrágítja a beszerzést.

A Bizottság lehetőséget teremtene az európai ajánlattevők előnyben részesítésére, de nem tenné azt kötelezővé. Most a Parlamenten és a tagállami kormányokon múlik, hogy egységes európai beszerzési szabály születik-e, vagy csupán egy olyan eszköztár, amelyet a közbeszerzők figyelmen kívül hagyhatnak. Egyelőre egyik intézmény sem jelezte, melyik megoldást támogatja.