Két oligarcha árán hároméves EU-s szankciók

Diplomaták szerint az uniós nagykövetek szeptember 22-én abban állapodtak meg, hogy az EU egyik orosz szankciós listáját hat hónap helyett három évre újítják meg (EFE/Unitel, Il Foglio). Az ár Mikhail Fridman és Alisher Usmanov, két milliárdos törlése lenne a listáról. Egyik változás sem lépett még jogilag hatályba. Ha a törlések megvalósulnak, az attól függ majd, hogy befagyasztva maradnak-e a férfiak vagyonelemei, melyik országban találhatók.

Mi van ténylegesen hatályban?

A lista azokat érinti, akiket Ukrajna területi integritásának aláásásával vádolnak. Ez csak egyike az Oroszországgal szembeni uniós szankciós rendszereknek. Két jogszabály tartja működésben. Egy külpolitikai határozat rögzíti, kik kerülnek fel a listára, és kiket tiltanak ki az EU-ból (Decision 2014/145/CFSP). Egy külön rendelet, a 269/2014/EU rendelet teszi kötelezővé a vagyonbefagyasztást az EU minden bankja és vállalata számára.

A nagykövetek megállapodása egyik jogszabályt sem módosítja. A 27 tagállam minisztereiből álló Tanácsnak mindkettőt át kell írnia, majd közzé kell tennie az EU hivatalos jogi közlönyében. Szerda délelőttig a To Brief nem talált olyan közzétett jogi aktust, amely hatályba léptetné a hároméves időszakot vagy a törléseket. Amíg ilyen nem jelenik meg, a lista azon a hétnapos átmeneti meghosszabbításon alapul, amelyet azért fogadtak el, hogy ne járjon le (To Brief).

Hogyan lett az egyetlen vétóból alkualap?

A megújításhoz egyhangú döntés kell, vagyis bármelyik kormány megakadályozhatja (Article 31 TEU). Így minden határidő tárgyalási eszközzé válik. Szlovákia először visszatartotta a hozzájárulását. Az Euronews által idézett négy diplomata szerint Franciaország ezután Usmanov törlését kérte (Euronews).

Lettország ugyanezt a vétót használta fel arra, hogy mindkét törlést megakadályozza (To Brief). A mostani megállapodásról szóló beszámolók alapján Riga azóta visszavonta az ellenvetését.

Franciaország nemzetbiztonsági okokra hivatkozott, de nem közölte, milyen érdeket akar megvédeni. Diplomaták szerint a francia delegáció „konkrét nemzetbiztonsági kérdésre” hivatkozott (Euronews). Egy újságíró szeptember 17-én megkérdezte a külügyminisztériumot, miért akarja Franciaország levenni Usmanovot a listáról. A szóvivő azt válaszolta, hogy a tanácsi tárgyalások bizalmasak (France Diplomatie). A hallgatás találgatásokhoz vezetett a diplomaták körében egy rejtett alku lehetőségéről, de ezeket az elméleteket semmilyen dokumentum nem támasztja alá (EUobserver).

A két férfit együtt kezelték, bírósági ügyeik azonban eltérnek. Az EU Törvényszéke 2024 áprilisában bizonyítékok hiányára hivatkozva megsemmisítette Fridman eredeti listázását, Usmanov listán tartását viszont 2024 februárjában helybenhagyta (CURIA, T-301/22, CURIA, T-237/22). Ha az alku jogilag is életbe lép, Usmanovot annak ellenére törölnék a listáról, hogy a bíróság korábban fenntartotta a szankcióját. Párizs ezt az eredményt szorgalmazta, de nyilvánosan nem indokolta meg.

Mi történik a befagyasztott vagyonnal, ha valakit törölnek a listáról?

Az uniós listázás minden tagállam minden bankját arra kötelezi, hogy befagyassza az érintett személy vagyonát. A nemzeti intézkedés csak az adott ország területén érvényes. Lettország szankciós törvénye lehetővé teszi, hogy Riga saját befagyasztást és beutazási tilalmat rendeljen el (Latvian sanctions law). Ezek a lett bankokra vonatkoznának, egy német vagy olasz bankra viszont nem, ha ugyanazokat a vagyonelemeket az tartja.

Olaszország a másik végletet mutatja. A Usmanovhoz köthető szardíniai villák 2022-es befagyasztása az uniós listázáson alapult, és nem került elő külön olasz határozat (Il Foglio). Ha a törlés hatályba lép, Rómának feltehetően nem maradna jogalapja arra, hogy a villákat továbbra is befagyasztva tartsa. Németország köztes eset. Egy frankfurti bíróság júniusban úgy ítélte meg, hogy a hatóságok nem bizonyították: Usmanov ellenőrzi a Dilbar nevű jachtot. A hajót csak a folyamatban lévő fellebbezés miatt tartják továbbra is vissza (taz).

Mit nyerhetnek a hosszabb időszakkal?

A hároméves időszak kiszámíthatóbbá tenné a bankok és a vállalatok működését. Emellett megszüntetné a határidők jelentős részét, amikor egyetlen kormány az egész lista megújítását megakadályozhatja. A Tanács a határidők között is módosíthatná a listát, az érintettek pedig továbbra is bírósághoz fordulhatnának. Az kötelező döntési helyzetek száma csökkenne, amikor mind a 27 kormánynak meg kell állapodnia arról, hogy a listán maradó személyeket továbbra is szankcionálják.

A Tanácsnak most közzé kell tennie a jogi aktust, mielőtt az intézkedések bárkire kötelezővé válnának. Párizsnak pedig elő kell állnia azzal a nemzetbiztonsági indoklással, amelyet eddig nem adott meg. Ha Usmanov törlése hatályba lép, vagyona befagyasztásáról többé nem uniós szinten döntenének. Az attól függne, melyik ország joga vonatkozik arra az országra, ahol az vagyonelemek találhatók.