Európa kívül marad az ukrajnai tárgyalásokon

Az ukrán, az orosz és az amerikai tárgyalók november 10-én mintegy négy órán át egyeztettek Abu-Dzabiban; február óta ez volt az első háromoldalú fordulójuk (Kyiv Independent). Az európai megbízottak ugyanabban a városban voltak, de a tárgyalóterembe nem jutottak be. Az európai katonák küldéséről és az uniós szankciók módosításáról csak az európai kormányok dönthetnek, ezért az ilyen elemeket tartalmazó megállapodás végrehajtásához is az ő jóváhagyásuk kell.

A legkézzelfoghatóbb téma egy nagyszabású ukrán–orosz fogolycsere volt, de megállapodást nem jelentettek be. Egy névtelen ukrán tisztviselő az AP-nek azt mondta, a részletekről a következő napokban egyeztetnek (AP). Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint még korai értékelni az eredményeket (TASS). A foglyok listáját, számát és a csere időpontját nem tették közzé.

A két hadban álló fél abban sem ért egyet, mi a tárgyalások célja. Volodimir Zelenszkij „konstruktívnak és érdeminek” nevezte az egyeztetést; szerinte előbb a háborút kell lezárni, utána Ukrajna biztonsági garanciáit meghatározni, végül pedig az egész Európára kiterjedő megállapodásokról tárgyalni (President of Ukraine). Az orosz küldöttség egyik tagja ennek éppen a fordítottját mondta a Reutersnek: Moszkva az új európai biztonsági keret kialakítását tartja a tárgyalások fő céljának (Reuters).

Előzetes egyeztetés, távolmaradás a tárgyalóteremből

A legfontosabb európai fővárosok biztonsági tanácsadói az EU és a NATO tisztviselőivel együtt a háromoldalú találkozó előtt egyeztettek az ukrán és az amerikai küldöttséggel. A POLITICO szerint a fő tárgyalóterembe már nem mentek be (POLITICO). Közös nyilatkozatuk megerősítette Ukrajna szuverenitása melletti kiállásukat, és hiteles biztonsági garanciákat sürgetett (European Council).

A közvetlenül a tárgyalás előtt tartott egyeztetés valószínűleg befolyásolta, milyen ügyeket vetett fel az ukrán és az amerikai küldöttség. Az európaiak viszont nem kérdezhették az orosz tárgyalókat, és a megfogalmazásokról sem alkudozhattak. Moszkva már a találkozó előestéjén ellenezte az európaiak részvételét a fő tárgyalóasztalnál, ahogy arról beszámoltunk (To Brief); az orosz álláspont érvényesült. Marco Rubio amerikai külügyminiszter „nagyon eredményesnek” nevezte a napot, és azt mondta, Washington reméli, hogy később az európaiakat is bevonják a tárgyalásokba (Guardian).

Moszkva nem közölte, mit tartalmazna az európai biztonsági keretre vonatkozó elképzelése. Litvánia már kijelölt egy határt: Kęstutis Budrys külügyminiszter szerint Vilnius elutasít minden olyan megállapodást, amely befolyást adna Oroszországnak arra, milyen szövetséges erők állomásozhatnak a térségben (LRT). A csapatok telepítéséről az európai kormányok és a NATO-tagállamok döntenek; ha nélkülük tárgyalják ki a keretet, olyan feltételek elfogadását várnák tőlük, amelyekről nem egyeztettek.

Ha ki is bővítik a tárgyalási formátumot, az EU még nem döntötte el, ki képviselje. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök arra kérte António Costát, az Európai Tanács elnökét, tisztázza, ki beszélhet az Unió nevében, és milyen felhatalmazással. Costa vezeti a tagállami vezetők csúcstalálkozóit, de önállóan nem nevezhet ki tárgyalót; ehhez a vezetők közös döntése kell. Legközelebb 2026. november 13-án találkoznak informális csúcson Dublinban (Irish presidency), de a közzétett napirendből nem derül ki, hogy ott ezt a kérdést is előveszik-e.

A döntések továbbra is az európai fővárosokban születnek

A különbség a biztonsági garanciáknál látszik a legvilágosabban. A Coalition of the Willing (Ukrajna háború utáni biztonságát tervező, jórészt európai országcsoport) 2026 januárjában elfogadott Párizsi Nyilatkozata többnemzeti erő felállítását irányozza elő, de csak akkor, ha a harcok hitelt érdemlően véget érnek. Azt is rögzíti, hogy minden ország a saját jóváhagyási eljárása szerint dönt arról, mivel járul hozzá a közös erőhöz (Élysée). Washington egyetlen európai katona részvételét sem vállalhatja más nevében, és erre Kijevnek sincs felhatalmazása.

A szankciókról hasonlóan működik a döntéshozatal: az EU rendszerint egyhangúlag fogadja el őket, vagyis bármelyik tagállam megakadályozhatja a döntést (Council of the EU). Az Abu-Dzabiban tárgyalók közül senki sem kötelezheti az EU-t az Oroszországgal szembeni intézkedések feloldására, bármennyire építene is erre egy megállapodás.

Az első nap egy működő tárgyalási csatornát és egy lehetséges fogolycserét hozott; ezekről Ukrajna és Oroszország maga is megállapodhat. A tartós rendezéshez viszont európai jóváhagyás is kell: ha a megállapodás katonák küldését vagy az uniós szankciók módosítását kívánja meg, a tárgyalótermen kívül maradt kormányoknak kell igent mondaniuk. Az asztalnál ülők ezt nem tehetik meg helyettük.