Az euróövezeti infláció megugrott, a maginfláció alig nőtt

Az euróövezetben szeptemberben 3,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban; augusztusban még 3,2 százalék volt az éves infláció. Az Eurostat első, még előzetes gyorsbecslése szerint Eurostat. Ez a leggyorsabb ütem 2023 szeptembere óta (CNBC). Az energiaárak megugrottak, miközben a fogyasztói kosár többi részében alig változtak az árak. Az EKB október 29-én dönt a kamatokról, és azt is mérlegeli, mit jelent ez a kettősség (az EKB naptára).

Az euróövezeti adat megerősíti a múlt heti országos közlések képét: az üzemanyag drágulása Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban is a vártnál magasabbra hajtotta az inflációt (To Brief).

Megugrott az energia ára, a többi alig drágult

Az energia az Eurostat által követett fogyasztói kosár mintegy 9 százalékát adja. Szeptemberben 18,8 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban; augusztusban 14,3 százalékos volt az éves drágulás (Eurostat). Ebbe a kategóriába nemcsak a benzin és a gázolaj, hanem a villamos energia, a földgáz és a fűtőanyagok is beletartoznak.

Országonként eltérő mértékben drágult az energia: Németországban 14,9, Olaszországban 22,3 százalékkal (Destatis, Istat). Az autózásra és fűtésre többet költő háztartások erősebben érzik az áremelkedést, mint amit az euróövezeti átlag mutat.

A közgazdászok a maginflációt is figyelik. Ez az energia, az élelmiszerek, az alkohol és a dohány nélkül számolja az árakat, mert ezek ára ingadozik a leginkább. Így azt mutatja, hogy terjed-e az árnyomás a gazdaságban. A maginfláció augusztusról szeptemberre 2,4-ről 2,5 százalékra emelkedett (Eurostat).

Mit jeleznek a szolgáltatások árai?

A maginfláción belül a szolgáltatások árait érdemes a legközelebbről figyelni. A fodrászat, az éttermi étkezés és a javítások költsége nagyrészt a bérektől függ. Az itt mért áremelkedés jelezheti először, hogy a dolgozók az energiaszámlák növekedését követő béremelést érnek el, a cégek pedig a magasabb bérköltséget beépítik az áraikba. A közgazdászok ezt másodkörös hatásnak nevezik.

A szolgáltatások inflációja szeptemberben 3,0-ról 3,2 százalékra gyorsult (Eurostat). Egyetlen hónap adataiból nem derül ki, hogy a bérek hajtják-e az emelkedést; ezek a számok béradatokat sem tartalmaznak. Bert Colijn, az ING vezető közgazdásza szerint az inflációt továbbra is főként az energiaárak hajtják, de ha az energia drága marad, szélesebb körű árnyomás alakulhat ki (Yahoo Finance). Az EKB szakértői szeptemberben azt jelezték előre, hogy a maginfláció 2027-ben tetőzik, 2,8 százalékon (az EKB előrejelzése).

Kit érintene a kamatemelés?

Az EKB 2026. szeptember 10-én már emelt: 0,25 százalékponttal, 2,50 százalékra vitte fel a betéti kamatot (EKB). Ezt a kamatot azért fizeti az EKB, hogy a bankok nála helyezzék el egynapos pénzüket. A betéti kamat alsó támpontot ad a bankközi hitelek kamatához, ez pedig hat arra is, milyen kamatot kínálnak a bankok az ügyfeleiknek.

Az, hogy a kamatváltozás milyen gyorsan jelenik meg a háztartások terheiben, a jelzáloghitel típusától függ. A változó kamatozású hitel kamata a szerződésben meghatározott felülvizsgálati időpontokban módosul, gyakran néhány havonta vagy évente egyszer. Az euróövezet nagy részében az új kamatot az Euriborhoz kötik, vagyis ahhoz a kamathoz, amelyen a bankok egymásnak hiteleznek; ez az EKB kamatával együtt mozog.

Finnország és Franciaország két szélső példát mutat. Májusban a finn jelzáloghitelek 95 százaléka az Euriborhoz kötődött (Finn Nemzeti Bank). Egy finn család a következő kamatfelülvizsgálatkor magasabb törlesztőrészletet kapna. Franciaországban a jelzáloghitelek több mint 99 százaléka fix kamatozású (Francia Nemzeti Bank). A már hitelt törlesztő francia lakástulajdonosok továbbra is a szerződésben rögzített összeget fizetnék, a kamatemelés főként az új hitelt felvevőkre hatna.

Az előzetes adatok szerint az energiaárak erősen emelkedtek, miközben a maginfláció csak kissé nőtt; a szolgáltatásoknál szintén gyorsult az áremelkedés. A kamatemelés hónapok alatt fékezi a hitelfelvételt és a költést, az európaiak tankolási és fűtési költségeit viszont alig befolyásolja, mert ezeket a világpiaci energiaárak alakítják. Ha az EKB október 29-én kamatot emel, sok finn hitelfelvevőnek a következő kamatfelülvizsgálatkor nőhet a törlesztőrészlete. Az autósok az üzemanyagnál nem számíthatnak gyors könnyebbségre (az EKB naptára).