Négy uszály kilenc napot nyert Romániának

Négy kővel megrakott uszály fekszik most a Duna medrében: szándékosan süllyesztették el őket, hogy több vizet tereljenek Cernavodă felé, Románia egyetlen működő atomerőművéhez. A rögtönzött víz alatti gát a vártnál 8 centiméterrel magasabbra emelte a hűtővíz-bevételi pontnál a vízszintet, ezzel a 2-es blokk legalább kilenc napnyi működési időt nyert (Digi24, HotNews). Ahogy csütörtökön írtuk, Románia már jelezte az Európai Bizottságnak, hogy az aszály veszélyezteti Cernavodă működését. A közlekedési minisztérium egyik államtitkára ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a Duna sodrása akár el is mozdíthatja az uszályokat (Știrile ProTV). A megoldás tehát éppen olyan sérülékeny, mint maga a helyzet.

Miért lesz egy alacsony vízállásból áramválság?

Az atomerőmű hőgépként működik. A hasadás hőt termel, a hő gőzt állít elő, a gőz turbinát hajt, a felhasznált gőzt pedig vissza kell hűteni vízzé. Cernavodănál ezt a hűtést a Duna végzi. Ha a folyó vízszintje túl alacsonyra esik, a szivattyúk nem kapnak elég vizet, ezért az üzemeltetőknek még a biztonsági tartalékok kimerülése előtt le kell állítaniuk a reaktort.

A Bala-ág nevű mellékág a helyi dunai vízhozam nagyjából 85 százalékát vonta el attól az útvonaltól, amely az erőmű szivattyúit táplálja (Mediafax). A román vízügyi hatóság előbb felrobbantott egy víz alatti sziklaképződményt, majd kotrást végzett, végül elsüllyesztette a négy kővel töltött uszályt, hogy szűkítse a Bala-ág bejáratát, és több vizet kényszerítsen az erőmű irányába (Agerpres, AP). Az uszályok mellett azért döntöttek, mert napok alatt bevethetők voltak; a tartós műszaki átépítések nem.

A Duna vízhozama Románia belépési pontjánál másodpercenként körülbelül 1 400 köbméter volt, vagyis nagyjából az augusztusi 3 900 köbméteres átlag harmada. A hidrológusok további csökkenést vártak, még a korábban mért augusztusi minimum alá is (Radio România, Agerpres).

Cernavodă normál körülmények között Románia villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát adja (World Nuclear Association). Mivel az 1-es blokk július 28. óta áll, a 2-es blokk kiesése további nagyjából 650-680 MW-ot venne ki a rendszerből. Románia már így is exportőrből importőrré vált: a Serbia Energy szerint a másnapi nagykereskedelmi áramár 132,87 EUR/MWh-ra emelkedett, az esti órákban pedig az országnak körülbelül 1 700 MW importra volt szüksége (Serbia Energy). A Nuclearelectrica vis maior lehetőségére figyelmeztette ügyfeleit, vagyis arra, hogy jogi értelemben sem biztos, hogy teljesíteni tudja szállítási szerződéseit (ZF).

Közös folyó, eltérő terhek

Ugyanez az aszály az egész Duna-medencét szorítja. A paksi atomerőmű 1 770 MW-tal csökkentette termelését, így a csaknem 2 000 MW-os normál kapacitás helyett nagyjából 230 MW-ot adott a rendszerbe (kormany.hu). Magyarország nukleáris tartaléka ezzel szintén kiesett, ezért a szomszédokra támaszkodott: a hiányt nagyrészt Csehországból származó, Szlovákián át érkező árammal fedte le. Közben Szlovákiában a bősi vízerőmű nyolc turbinájából hetet le kellett állítani az alacsony vízállás miatt, Pozsony pedig elutasította Budapest kérését a nagyobb vízeresztésre, mondván, már így is a hágai szerződésben előírt mennyiséget engedi tovább (TA3, Noviny.sk).

Rövid távon Bulgária járt jól. A kozloduji atomerőmű működésben maradt, mert belső vízkivételi állomása nagyobb víztartalékot ad neki, mint amellyel Paks vagy Cernavodă rendelkezik. A bolgár áramexport napi 32 000-33 000 MWh-ra ugrott, miközben a román és magyar kereskedők határkeresztező kapacitásért versenyeztek (Mediapool). Az Európai Bizottság közölte, hogy az ENTSO-E-n, vagyis az európai villamosenergia-hálózatokat koordináló szervezeten keresztül figyeli a helyzetet, de egyelőre nem lát olyan ellátásbiztonsági veszélyt, amely hivatalos beavatkozást indokolna (European Commission).

A vészmegoldás nem alkalmazkodás

A francia EDF közel 9 milliárd EUR-t különített el 15 évre atomerőművei klímaállóbbá tételére, mert beruházások nélkül 2050-re évente körülbelül 5 TWh termeléskieséssel számol a hőség és az alacsony vízhozam miatt (Le Monde). A hűtőtornyok eleve kikerülik a folyami vízkivétel problémáját; a cseh Dukovany és Temelín már ilyen rendszert használ (World Nuclear Association). Az uszályok napokat nyertek Romániának. A folyóvízre épített áramtermelés klímakockázatát nem oldották meg, és a Duna-medence kormányai közül egyik sem mondta meg, hogyan kezelné tartósan ezt a kockázatot.