Franciaország nem közli az öbölbeli erősítés mértékét

Fabien Mandon tábornok, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke október 8-án azt mondta a képviselőknek, hogy mintegy 2 000 francia katona segíti az Öböl menti szövetségesek, különösen Katar és Kuvait védelmét (Le Figaro, Reuters). Azt nem közölte, közülük hányan érkeztek a mostani közel-keleti háború miatt. E szám nélkül nem lehet megállapítani, hogy Párizs új katonákkal bővítette-e szerepvállalását a háborús övezetben, vagy a már korábban is ott szolgálókat számolta össze.

Mandon a 2027-es védelmi költségvetésről tartott parlamenti meghallgatáson beszélt (a Nemzetgyűlés felvétele). A bevetett alakulatok listáját és az érkezések ütemezését nem tették közzé.

A 2 000 fős létszám viszonyítási alap nélkül

A francia fegyveres erők már a mostani háború előtt is jelen voltak az Öbölben. A francia védelmi minisztérium szerint mintegy 900 fő állomásozik az Egyesült Arab Emírségek három támaszpontján (védelmi minisztérium). Ezt a számot nem lehet egyszerűen levonni Mandon 2 000-es adatából: az előbbi egy országra vonatkozik, az utóbbi pedig Katart és Kuvaitot is magában foglalja. Azt sem közölték, hogy az egyes összesítések mely alakulatokat foglalják magukban.

A 2 000 fő között lehetnek újonnan érkezett katonák, de az is lehet, hogy többségük már korábban is ott szolgált. A két létszám összevetésével lehetne megállapítani, mekkora az új erősítés.

Szaúd-Arábia példája mutatja, miért fontos ez a különbség. Emmanuel Macron elnök szeptember 24-én francia katonákat és légvédelmi eszközöket ígért a Vörös-tenger partján fekvő Yanbu olajterminál védelmére (TF1). Korábbi cikkünk ezt az ígéretet már telepítésként írta le (To Brief). Mandon október 8-án viszont azt mondta, hogy a terv még „vizsgálati szakaszban” van (Reuters). Ez alapján Yanbu nem számítható megvalósult katonai telepítésnek.

Olaszországnak is tisztáznia kell saját katonáinak helyzetét. Guido Crosetto védelmi miniszter október 8-án azt mondta, hogy a Szaúd-Arábiában szolgáló olasz katonákat az Öböl más pontjairól csoportosították át, nem pedig egy új misszió keretében küldték oda (ANSA).

Mit védenek az erősítések?

A haditechnikai eszközökről pontosabb adatok állnak rendelkezésre, mint a létszámról. Mandon április végén a szenátusban arról beszélt, hogy hat további Rafale vadászgép csatlakozott az Egyesült Arab Emírségekben már állomásozó gépekhez (szenátusi jegyzőkönyv). Azt is felsorolta, hogy az Emírségekben és Katarban SAMP/T légvédelmi rendszer és rövid hatótávolságú Mistral rakéták állnak szolgálatban, Kuvaitban pedig Mistral rakéták.

Mandon szerint a francia csapatok fő feladata az iráni drónok és rakéták megállítása (Le Figaro). A Mistral a légvédelem utolsó védelmi vonala: meghatározott katonai létesítményeket véd, egy egész ország lefedésére nem alkalmas (védelmi minisztérium).

Nyilvános forrásból nem derül ki, mely katari vagy kuvaiti helyszíneket védik a francia egységek, és az sem, hány fenyegetést hárítottak el. A minisztérium a válság kezdete óta mintegy 700 fős állományról számolt be a térségbeli Mistral-telepítés kapcsán. Azt nem közölte, hol szolgálnak ezek a katonák, és azt sem, hogy beleszámítanak-e Mandon 2 000-es adatába (védelmi minisztérium).

Ki kényszerítheti ki a létszám közlését?

Párizs az egyes öböl menti országokkal kötött szerződések alapján vezényel katonákat. Franciaország 2009-es kuvaiti megállapodása azonnali egyeztetést ír elő, ha Kuvaitot fenyegetés éri, majd a két ország közösen dönthet katonai támogatásról (Légifrance). Az 1994-es katari megállapodás titkos, még a Nemzetgyűlés saját jelentéstevője elől is elzárt (a Nemzetgyűlés nyilvántartása).

A szerződésekből érthető, miért nyújt Franciaország segítséget, ha szövetségesei kérik. Arra azonban nem kötelezik, hogy a francia választókkal is közölje, hány katona indult útnak.

A francia alkotmány 35. cikke szerint a kormánynak három napon belül tájékoztatnia kell a parlamentet, ha külföldi katonai beavatkozásra küld csapatokat; ha a beavatkozás négy hónapnál tovább tart, szavazást kell kérnie (Légifrance). Ha az öböl menti erősítés új beavatkozásnak számít, ezek a határidők érvényesek rá. Ha csak a már fennálló katonai jelenlétet bővíti, lehet, hogy nem. Hivatalos állásfoglalás nem született; a válasz az eddig hiányzó kiinduló létszámtól függ.

A francia légvédelem jelen van az Öbölben, és egyes elemei a válság kezdete után érkeztek. Mandon 2 000-es adatáról egyelőre nem állítható, hogy ugyanennyi új katonát jelent. A szenátus október 1-jén benyújtott írásbeli kérdése a misszió mandátumára és az erő alkalmazásának szabályaira kérdez rá, de még nem kapott választ (szenátusi kérdés). A Francia Fegyveres Erők Minisztériumánál van az a válság előtti és utáni létszámkimutatás, amely tisztázná a kérdést. A telepítések költségeit fedező költségvetésről döntő képviselők bekérhetik ezt az adatot.