A 4.93%-os hozam szorítja a francia büdzsét

A francia államadósság-kezelő október 1-jén 4,93%-os hozammal adott el 2036 novemberében lejáró kötvényeket. Szeptember 3-án ugyanezt a kötvényt még 4,23%-os hozam mellett értékesítette (Boursorama/Reuters). A befektetők jóval nagyobb összegre adtak ajánlatot, mint amennyit az állam felkínált (ABC Bourse). Franciaország továbbra is hozzájut finanszírozáshoz, de minden újabb forrásbevonás többe kerül.

Emmanuel Moulint, a Francia Nemzeti Bank kormányzóját éppen ez a drágulás aggasztja. Október 5-én a Financial Timesnak arról beszélt, hogy a magasabb kamatok fokozatosan fojtogathatják Franciaországot, ha az ország nem rendezi az államháztartás helyzetét. Olyan költségvetést javasolt, amely visszafogja a kiadásokat és csökkenti a hiányt (Financial Times).

Miért csak évek alatt jelentkezik a magasabb hozam hatása?

A kötvény hozama azt mutatja meg, mekkora megtérülésre számíthat a befektető, ha az adott napi árfolyamon vásárol. A francia államkötvények évente rögzített kamatot fizetnek, így ha a befektetők olcsóbban veszik meg őket, ugyanaz a kamat magasabb hozamot jelent. A már kibocsátott kötvények után fizetendő kamat nem változik.

A drágulás az adósság megújításakor jelentkezik. Amikor lejár egy korábban, alacsonyabb kamat mellett kibocsátott kötvény, Franciaország mai kamatokon eladott új kötvényekből fizeti vissza a tartozást. A 2027-es költségvetés szerint jövőre 189,2 milliárd EUR közép- és hosszú lejáratú államadósság jár le (Assemblée nationale). Mivel a francia kötvények több évre szólnak, évente csak az adósság egy részét kell megújítani.

A francia szenátus jelentése megmutatja, milyen lassan gyűlik össze a többletteher. A számításban a kamatok egy százalékponttal emelkednek, majd ezen a szinten maradnak. Az első évben csak a megújított adósság drágul meg, így az állam kamatkiadása mintegy 3,2 milliárd EUR-val nő. Ahogy egyre több régi kötvény jár le, a többletkiadás kilenc év alatt 33,5 milliárd EUR-ra emelkedik (French Senate). Ez egy feltételezésen alapuló forgatókönyv, nem előrejelzés.

Ki kapja a pénzt, és ki viseli a terhet?

A kormány előrejelzése tágabb körre terjed ki: a társadalombiztosítás és az önkormányzatok adósságát is beleszámítja a teljes államháztartási adósságba. Ennek kamatterhét 2026-ban 79,2 milliárd EUR-ra, 2027-ben 91,2 milliárd EUR-ra teszi (French government). A független költségvetési felügyelet hasonló összeget jelez 2027-re (Haut Conseil des finances publiques). Ez az előrejelzés a teljes adósságállomány fokozatos újrafinanszírozásának hatását tükrözi, nem egyetlen kötvényaukcióét.

Sajtóértesülések szerint a költségvetés 2027 egészére átlagosan nagyjából 4,3%-os tízéves hozammal számolt, miközben október elején az ilyen kötvények piaci hozama megközelítette az 5%-ot (Euronews). Az első adat éves átlag, a második egyes napok piaci ára. Ha a hozamok tartósan ilyen magasak maradnak, a költségvetés feltételezése derűlátónak bizonyulhat.

Az új francia kötvények vevői járnak jól, mert évekre rögzíthetik a magasabb hozamot. A korábban kibocsátott kötvények tulajdonosai közben azt látják, hogy csökken azok piaci értéke. Ha lejáratig megtartják a papírokat, és Franciaország teljesíti fizetési kötelezettségeit, ezt a veszteséget nem kell realizálniuk.

A kiigazítás az adófizetőkre és a közszféra jövedelmeire hárul. Sébastien Lecornu miniszterelnök költségvetése a hiányt (a kiadások és a bevételek különbségét) a 2026-os GDP 5,4%-áról 2027-re 5,0%-ra csökkentené (BFMTV). A megtakarítások jelentős részét a közszférában dolgozók bérének és a nyugdíjaknak a befagyasztása, valamint esetleges adóváltozások adhatják (Public Sénat). A pártok már most vitáznak arról, hogyan osszák el a terheket (To Brief).

Miért kérnek a befektetők magasabb hozamot Franciaországtól?

Európa-szerte emelkednek a kamatok, Franciaország azonban a legtöbb országnál magasabb hozamot kénytelen kínálni. Október 5-én a francia tízéves államkötvény hozama 136 bázisponttal (1,36 százalékponttal) haladta meg a németét (dpa-AFX). Spanyolország német kötvényekhez viszonyított felára október 1-jén 63 bázispont volt (CaixaBank Research). A két adat eltérő napokról származik, ezért a különbség jelzi a Franciaországra jellemző többletfelárat, de annak pontos mértékét nem mutatja meg.

Moulin szerint most nincs itt az ideje, hogy az EKB segítségéről beszéljenek. A Reuters hasonló következtetésre jutott: az EKB aligha vásárolna francia államkötvényeket a finanszírozási költségek leszorítására, amíg a nyomás oka Franciaország saját költségvetési problémája (Reuters).

Ha a költségvetést változtatás nélkül elfogadják, az államadósság akkor is a GDP 121,7%-ára emelkedik 2027-ben (Assemblée nationale). A francia törvényhozók nem szabhatják meg a piaci kamatokat, de hiteles költségvetéssel befolyásolhatják, mekkora hozamot várnak el a befektetők. Franciaország ebben a hónapban talált vevőket a kötvényeire. Ha a hozamok a mostani szinten maradnak, az éves adósságmegújítás évről évre növeli a kamatszámlát. Ez a lassú folyamat ritkán kerül a hírek közé, de egyre kevesebb forrást hagy más kiadásokra.