Franciaország €54 billionos terve lyukas

Franciaország szerint 54 milliárd eurónyi megtakarításra van szükség ahhoz, hogy 2027-re a GDP 5 százalékára szorítsák le a hiányt (La Dépêche). A kormány azonban nem 54 milliárd eurónyi konkrét kiadáscsökkentést vagy adóemelést azonosított. Ennek csak egy részét nevezte meg. A fennmaradó összeg a korábbinál rosszabb kiinduló helyzetből, illetve abból adódik, hogy az infláció fokozatosan leértékeli a dolgozóknak és a nyugdíjasoknak kifizetett összegeket. Ahogy a csomag bejelentésekor (To Brief) megírtuk, a megosztott Nemzetgyűlésben nincs biztos többség egyik intézkedés elfogadására sem.

Hogyan lett 30 milliárd euróból 54 milliárd?

Az előző kormány idején nagyjából 30 milliárd eurós kiigazításról beszéltek. Akkor változatlan politika mellett a GDP mintegy 5,7 százalékára becsülték volna a hiányt. Lecornu miniszterelnök csapata most már 6,5 százalék fölé teszi ezt az értéket (Európai Bizottság, Költségvetési Minisztérium). Franciaország nagyjából 2 900 milliárd eurós gazdaságában (Eurostat) a rosszabb kiindulópont magyarázza a 30 és az 54 milliárd euró közötti különbség nagy részét. A kormány mindeddig nem közölte tételesen, hogyan jött ki ez a növekmény.

A kormány 2027-re 1 százalékos reál-GDP-növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol (Francia Gazdasági Minisztérium). Az inflációs feltételezés azért fontos, mert a francia nyugdíjakat törvény szerint az árakhoz igazítják. Ha a nyugdíjakat befagyasztják, az állam megtakarítja azt az összeget, amellyel az infláció egyébként megemelte volna őket. A „kiigazítás” egy része tehát abból áll, hogy az áremelkedés elvégzi a munkát.

A nyugdíjasok és a közalkalmazottak viselik a legkézzelfoghatóbb terheket

A legnagyobb, háztartásokat érintő intézkedés a nyugdíjasokat célozza: a kormány nagyjából 6 milliárd eurót akar megtakarítani rajtuk (Le Monde). A parlament két, egymástól nagyon eltérő megoldás közül választhat. Az első lehetőség az összes nyugdíj befagyasztása vagy az inflációnál kisebb mértékű emelése lenne, így minden nyugdíjas jövedelme lemaradna az árak mögött. A másik a nyugdíjjövedelemre járó 10 százalékos adókedvezmény eltörlése, ami főként azokat sújtaná, akiknek a jövedelme elég magas ahhoz, hogy személyi jövedelemadót fizessenek (LCP). Ugyanaz az összeg így két teljesen eltérő társadalmi csoport között osztaná el a terheket.

A közalkalmazottak bérindexének befagyasztásával is számolnak. Ez az index adja a közszféra béreinek közös számítási alapját. A költségvetési megtakarítás mintegy 2 milliárd euró (La Dépêche). A dolgozók ezt reálbércsökkenésként érzik meg: a fizetésük változatlan marad, miközben a kormány 1,8 százalékos áremelkedéssel számol.

A vállalatoknál a nagy cégekre kivetett ideiglenes pótadó 8 milliárd euróról mintegy 5 milliárd euróra mérséklődne (Költségvetési Minisztérium). A nagyvállalatok így többet fizetnének annál, mint ha az adó teljesen megszűnne, de kevesebbet a jelenlegi összegnél. A kormány a teljes megszüntetéshez képest elért különbséget megtakarításként számolja el. Eközben a védelmi kiadások 6,4 milliárd euróval nőnek (Le Monde). A minta világos: a konkrét kiadás-visszafogás a háztartásokat és a közalkalmazottakat érinti, miközben a vállalatok adóterhe enyhül.

Elhiszik-e a piacok?

Szeptember 18-án a francia és a német tízéves államkötvények hozama közötti különbség elérte a 100 bázispontot, vagyis az egy százalékpontot. Erre 2012 óta nem volt példa (Boursorama/Reuters, Borsa Italiana). Ez a felár mutatja, mennyivel magasabb kamatot kérnek a befektetők a francia politikai és költségvetési kockázat miatt a német referenciahozamhoz képest. A különbség hónapok óta nő. Franciaország Állami Számvevőszéke (a közpénzek ellenőrzéséért felelős hivatal) szerint az adósságráta stabilizálásához a hiánynak a GDP közel 2,8 százalékára kellene csökkennie (Állami Számvevőszék). Az 5 százalékos cél csak lassítja a romlást, de nem állítja meg.

Az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása szerint Franciaországnak a GDP 3 százaléka alá kell vinnie a hiányt; az ehhez vezető pályát az Európai Unió Tanácsának ajánlásai rögzítik. Brüsszel rámutathat a kormány ígéretei és tervei közötti különbségre, de nem tudja összegyűjteni a parlamenti szavazatokat annak megszüntetéséhez.

A költségvetési törvényjavaslatokat szeptember 30-án kell benyújtani. Ezután a Közpénzügyi Főtanács, az állami számítások megalapozottságát ellenőrző független testület, értékeli a terveket. Ez lesz az első valódi próba. Addig Franciaország egy hiánycélt és néhány intézkedést jelentett be, amelyek leginkább a nyugdíjasokat és a közalkalmazottakat terhelik. Az 54 milliárd euró nagy részét továbbra sem részletezték. Egy része egyszerűen az infláció, amelyet intézkedésként számolnak el.