Száz bázispontra nőtt a francia felár

Szeptember 15-én délelőtt a tízéves német állampapír hozama 3,50 százalék körül járt, amire 2009 óta nem volt példa. Az azonos futamidejű francia kötvény hozama 4,48–4,50 százalékra emelkedett, megközelítve a 2008-as pénzügyi válság idején látott szintet (Reuters via Zonebourse). A kötvényhozam azt mutatja, mekkora éves megtérülést kap a befektető az állampapír megvásárlásáért és megtartásáért. Ha a kötvények árfolyama csökken, a hozamuk emelkedik, így az állam is magasabb kamattal tud csak új adósságot kibocsátani.

A francia és a német hozam különbsége már 100 bázisponthoz, vagyis egy teljes százalékponthoz közelített (Reuters via Boursorama). Ez a hozamfelár mutatja meg, mennyivel drágábban kap hitelt Franciaország Németországnál. Az olasz, a spanyol, a belga és a holland hozamok szintén emelkedtek, de a német kötvényekhez viszonyított feláruk alig változott. A francia piac kilógott a sorból.

A közös sokk minden hozamot megemelt

Az európai hozamemelkedés nagy részét ugyanaz a két tényező okozta: a gyorsuló infláció és a szigorúbb monetáris politika. Az euróövezet inflációja augusztusban 3,3 százalékra nőtt, az energia pedig éves összevetésben 14,3 százalékkal drágult (Eurostat). A Brent nyersolaj hordónkénti ára 108 dollár közelében mozgott (SIC Notícias). A 21 euróövezeti ország kamatpolitikáját meghatározó Európai Központi Bank szeptember 10-én 25 bázispontos kamatemelést jelentett be: a betéti kamat szeptember 16-tól 2,50 százalékra nő. Szeptember 15-én még a korábbi, 2,25 százalékos kamat volt érvényben (ECB). Az amerikai állampapírok 4,8 százalék körüli hozama tovább erősítette a nyomást, mivel a globális befektetők folyamatosan összevetik az egyes országok biztonságosnak tekintett kötvényeinek megtérülését (Bundesbank).

Az olasz hozam szeptember első két hetében mintegy 23 bázisponttal nőtt, miközben az olasz–német hozamfelár csak 4 bázisponttal tágult (la Repubblica, Borsa Italiana). A spanyol felár nagyjából 4–5 bázisponttal emelkedett (El Español). Mindkét ország kötvénypiaca lényegében a német hozamokat követte. Ez közös piaci átárazódásra utal, nem arra, hogy a befektetők külön büntetnék ezeket az államokat.

Franciaország külön számlája

Franciaországban más volt a helyzet. A francia hozam ugyanezen két hét alatt nagyjából 28–31 bázisponttal nőtt, amiből 13–15 bázispontot nem a német hozam emelkedése, hanem a francia felár tágulása magyarázott (Banque de France). Vagyis a francia hozamnövekedés csaknem fele belpolitikai kockázatokból fakadt. Ahogy a múlt héten megírtuk, Franciaország német kötvényekhez mért felára 2012 óta nem volt ilyen széles. A Reuters ezt közvetlenül a megosztott Nemzetgyűlés körüli bizonytalansággal és a 2027-es költségvetés elfogadásának politikai nehézségeivel hozta összefüggésbe (Reuters via Boursorama).

Franciaország továbbra is gond nélkül talál vevőket az állampapírjaira. Az államadósság-kezelő szeptember 3-án négy kötvénysorozatból összesen 13,5 milliárd eurónyit adott el, miközben a befektetői ajánlatok több mint kétszeresen meghaladták a kibocsátott mennyiséget (Zonebourse). Az adósság megújítása azonban már többe kerül, a pluszkiadás pedig fokozatosan halmozódik fel. A francia államadósság átlagos hátralévő futamideje meghaladja a nyolc évet (AFT), ezért a mostani magasabb hozamok csak lassan, a régebbi és olcsóbb kötvények lejáratával épülnek be az állam kamatkiadásaiba.

Belgium példája érzékelteti a folyamat nagyságrendjét. A belga adósságkezelő számítása szerint egy tartós, 100 bázispontos hozamsokk 2026-ban még csak mintegy 178 millió euróval növelné a kamatkiadásokat, 2031-re azonban az éves többlet már 3,9 milliárd euróra emelkedne (The Brussels Times). Az évről évre jelentkező kisebb többletek idővel jelentős teherré állnak össze.

Kik nyernek, és kik veszítenek?

A magasabb hozam a megtakarítóknak és az új állampapírok vásárlóinak kedvez, a bankbetétek kamata azonban alig követte a piaci változást. Az euróövezet látra szóló betétei júliusban átlagosan mindössze 0,28 százalékot fizettek (ECB). A hozamemelkedésből származó különbözet így jórészt a bankoknál marad.

Az új hitelfelvevők közben már magasabb kamatokkal szembesülnek. Hollandiában a tíz évre rögzített kamatú jelzáloghitelek ajánlati kamata négy hét alatt 14 bázisponttal, szeptember 13-ra 4,22 százalékra nőtt (Van Bruggen). A lakáshitelek árazását az állampapírhozamok mellett a kamatcsereügyletek árazása, a bankok finanszírozási költsége és az EKB várható politikája is alakítja. A tendencia ennek ellenére egyértelmű: drágul a hitelfelvétel. A már megkötött, fix kamatozású szerződések adósait ez csak a következő kamatforduló után érinti.

Európa egésze a magasabb infláció és a szigorúbb monetáris politika árát fizeti, Franciaországot azonban ezen felül politikai kockázati felár is terheli. A hozamkülönbségek adatai egyelőre nem jeleznek általános szétszakadást az euróövezet kötvénypiacán. A francia többletteher tartóssága azon múlik, hogy a Nemzetgyűlés elfogadja-e a 2027-es költségvetést.