Kedden visszatérnek az elutasított adók a francia költségvetésbe

A francia Nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának döntése nem módosította a kormány költségvetési tervét: a testület 2026. október 9-én 31 szavazattal 3 ellenében elutasította a 2027-es büdzsé bevételi részét, két tartózkodás mellett (LCP, Assemblée nationale). Az alkotmány 42. cikke alapján a plenáris ülés a kormány eredeti törvényjavaslatáról vitázik, nem a bizottság által módosított változatról (Légifrance). Sébastien Lecornu miniszterelnök adóterve ezért változatlanul kerül a képviselők elé, amikor a héten megkezdődik a vita.

A pénzügyi bizottság a képviselők kisebb csoportja, amely a plenáris tárgyalás előtt vizsgálja meg a költségvetést. Három napon át módosította a bevételi részt, majd saját, átírt változatát is elutasította. Egyedül Emmanuel Macron elnök pártja, az Ensemble pour la République támogatta. A többiek két ellentétes okból szavaztak ellene: egyesek a kormány adóit, mások a bizottság módosításait ellenezték (Franceinfo). Pénteki cikkünkben is jeleztük: a nem szavazatok elutasítást jelentenek, nem egy másik költségvetés támogatását (To Brief).

Kikre vonatkoznának a kormány adói

Az első vitatott intézkedés a nyugdíjasokat érinti. A francia nyugdíjasok a nyugdíjuk 10 százalékát levonhatják az adóalapjukból, háztartásonként meghatározott felső határig. A kormány ezt a plafont 4 439 euróról 3 000 euróra csökkentené. Ez azoknak a háztartásoknak növelné az adóalapját, amelyek levonása meghaladja az új határt; a gyakorlatban jellemzően a nagyobb nyugdíjú háztartásokról van szó. A módosítástól mintegy 1,4 milliárd EUR bevételt vártak (I-CF196. számú módosító javaslat).

A második intézkedés azokat érintené, akik betegség vagy sérülés miatt nem tudnak dolgozni. A tartós betegség miatt kapott egyes juttatások felét jövedelemadó terhelné, a munkahelyi balesetek áldozatainak pedig a kártérítésük nagyobb része után kellene adózniuk. A tervezet 963 millió EUR-ra becsülte az intézkedés bevételét (Capital).

A bizottság mindkét intézkedést törölte, de egyik törlés sem kerül át a plenáris ülés elé. A kormány javaslatában mindkét adó szerepel, és az újbóli eltávolításukról a teljes Nemzetgyűlésnek kell szavaznia.

A miniszterek szerint a bizottság módosításai összességükben növelték volna a hiányt. David Amiel, a közpénzügyekért felelős miniszter 8 milliárd EUR-ra teszi a költségvetés többletterhét a kormány eredeti javaslatához képest (Le Figaro). Philippe Juvin, a bizottság költségvetési előadója 9,6 milliárd EUR-ra becsüli ezt az összeget; szerinte így a hiány a GDP 5,35–5,4 százaléka körül alakulna a kormány 5 százalékos célja helyett (Capital).

Nem jelent meg olyan részletes számítás, amely összeegyeztetné a két becslést. Ráadásul mindkettő egy olyan módosításcsomag költségét írja le, amely már nem létezik. Valós kiadást csak akkor jelentenének, ha a képviselők a plenáris ülésen ismét elfogadnák ezeket a módosításokat.

Mit dönt el október 20.

A 3210-es számú törvényjavaslat vitája október 13-án, kedden kezdődik, a bevételi részről pedig október 20-án szavaznak (nemzetgyűlési dosszié). Ha a Nemzetgyűlés elutasítja ezt a részt, a költségvetési törvény szabályai szerint az egész javaslat megbukik az első olvasatban, még azelőtt, hogy a képviselők a kiadási oldalról tárgyalnának (költségvetési kerettörvény).

A szocialisták előzetes elutasítási indítványt helyeztek kilátásba. Erről még a vita megkezdése előtt szavaznának, és elfogadása a törvényjavaslat elvetését jelentené (Le Monde). A Les Républicains nagyobb kiadáscsökkentést akar, de ellenzi, hogy a nyugdíjasokra további terhet rakjanak, ezért a nyugdíjlevonás plafonját sem támogatja.

Ha elakad a parlamenti döntés, az alkotmány 47. cikke alapján a kormány rendelettel léptetheti hatályba a költségvetést, végső szavazás nélkül. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha 70 nap alatt sem születik döntés (Légifrance). Roland Lescure gazdasági miniszter vasárnap azt mondta, inkább elkerülné ezt a megoldást, de „biztonsági korlátnak” nevezte (La Croix).

Az adók összetételéről Franciaország dönt, de az uniós szabályok kijelölik a hiánycsökkentés irányát. Franciaország túlzott hiány miatti eljárás alatt áll: az EU ezzel az eljárással azokat az országokat szólítja fel a hiány mérséklésére, amelyeknél az meghaladja a GDP 3 százalékát. A kormánynak egyeztetett pályát kell követnie a hiány csökkentésére (Az EU Tanácsa). Október 8-án az euróövezet pénzügyminiszterei is arra szólították fel Párizst, hogy fogadjon el olyan költségvetést, amely megnyugtatja a befektetőket (Reuters).

A pénteki szavazásból kevesebb következik, mint amit a nagy különbség sugall: a képviselők úgy utasították el a bizottsági kompromisszumot, hogy nem állapodtak meg a helyettesítéséről, a plenáris ülés pedig másként szavazhat ugyanazokról az intézkedésekről. Ha ott ismét elvetik a nyugdíjplafont és a juttatások megadóztatását, a teher a nyugdíjasokról és a beteg dolgozókról visszakerül a költségvetési hiányra. Lecornu minisztereinek október 20-ig számszerűsített alternatívákat kell bemutatniuk a képviselőknek, mert az általános megtakarítási ígéret nem pótolja az euróban már kiszámolt bevételt.